Az energiatakarékos épületekre ma már egyre nagyobb figyelmet szentelünk. Energiahatékony építkezés alatt azonban nemcsak az új építésű beruházásokat kell érteni.
A régi épületek komplett felújításával is töredékére csökkenthetjük energiaszámláinkat. Az alacsony energiafogyasztású épület jellemzői:
- az épületszerkezet fokozottan hőszigetelt (beleértve a nyílászárókat is),
- megfelelő légtömörségű és
- korszerű épületgépészettel rendelkezik (fűtési rendszer, gépi szellőztetés, stb...).
Mire érdemes odafigyelni a különböző épületszerkezetek hőszigetelésénél?
Elsőként fontos kiemelni, hogy a kedvezőtlen tájolású épület és nyílászáró(k), bonyolult épület- és tetőforma negatívan befolyásolja házunk energiamérlegét. A kevesebb néha több elvén törekedni kellene az egyszerű, kompakt épületformára. Fontos elvárás a fokozott hőszigetelő hatás, a minimális hőveszteség, a hőhídmentesség és az épület légtömörsége. A hőhidakon nemcsak hőveszteséggel kell számolnunk, de előfordulásuk sokszor együtt jár a penészesedéssel, korhadással illetve egyéb épületkárokkal.
A hőhidak hőfotók segítségével jól szemléltethetőek. Hol jelentkezik probléma?
- Hőhidat okoznak a hőszigetelés nélküli koszorúk, vasbeton pillérek, oszlopok, sőt egy kinyúló vasbeton erkélylemez is, mivel a vasbeton kb. 10-szer rosszabb hőszigetelési értékkel bír, mint egy korszerű tégla.
- Az ablak szegélyeinél a hőszigetelést (még ha a homlokzatnál vékonyabb rétegben is) be kell fordítani és ütköztetni. A nyílászárók méretének, típusának kiválasztására is érdemes nagy gondot fordítani, hiszen még a legkorszerűbb nyílászáró hőszigetelő hatása is harmada egy 38cm vastag 10cm kiegészítő hőszigeteléssel ellátott falénak. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a hőszigetelő-anyag a téglánál is 4-szer jobb hőszigetelési paraméterekkel bír, vagyis 10 cm szigetelés magasabb hőszigeteléssel rendelkezik, mint a 38 cm-es tégla).
- Északi oldalon nagyméretű nyílászárok nagy hőveszteséget okoznak, míg a déli tájolású, szoláris nyereséget hoz.
- Homlokzati hőszigetelésünk hőhídmentességét tovább javíthatjuk, ha lépcsős élképzésű lapokat használunk. Jelentős energiamegtakarításhoz minimálisan 10-12 cm vastag kiegészítő hőszigetelés szükséges (függően a falazattól, épületformától, ...).
- Tetők hőszigetelésénél is fokozott figyelmet kell fordítanunk a hőhidmentességre, a hőhidak elkerülésére. A hagyományos fa tartószerkezetű magastetőknél a szarufa okozhatja a legnagyobb hőhidat, hiszen akár 8-szor rosszabb hőszigeteléssel bír, mint a közeikbe tett hőszigetelő-anyag. A hőhid képződés elkerülhető, ha a hőszigetelést a szarufák felett helyezzük el, így egy megszakítások nélküli homogén összefüggő réteget érhetünk el. A homlokzati hőszigeteléshez hasonlóan itt is jó megoldás élképzéssel ellátott táblákat használni. Jelentősen tompíthatóak a hőhídhatások, ha két- vagy több rétegű hőszigetelést alkalmazunk tetőinkben (hőszigetelés a szarufák felett, között, alatt).
Ez is érdekelhet
- Épületfizikai elvek miatt a tetők hőszigeteltségének 30-40 %-kal meg kell haladnia a homlokzatokét. Számszerűsítve: a már említett 10-12 cm kiegészítő hőszigeteléssel rendelkező (38 cm falazattal) épületünk tetőszerkezetébe szarufák felett 16 cm poliuretán vagy szarufák közé és alá 30-35 cm szálas szigetelést kell beépíteni. A padlók hőszigetelése sokszor háttérbe szorul pedig a fenti „minta" épület esetében 8-10 cm vastag hőszigetelés alkalmazása minimálisan elvárható.
Energiatakarékos épületek külső határoló felületeinél célszerű (hőburok) homogén, teljesen körülölelő, egybefüggő hőszigetelő réteg (köpeny) kialakítása.
Folytatás Facebook-kal