A panellakásokat különösen veszélyezteti a tűz és a betörés. Érdemes végig gondolni és kiszámolni, mennyibe kerül a panellakások tűzvédelme és betörésvédelme. És ajánlott távfelügyelettel is védeni otthonunkat.
Nem szerencsés statisztikai adatokkal kezdeni a cikket, mégis ahhoz, hogy a probléma nagyságrendjét érzékeltessük, ez most elkerülhetetlen. A XX. század ’60-as, ’80-as évei között körülbelül félmillió házgyári technológiával épült panellakás készült el országszerte, amelyekben jelenleg is több mint kétmillióan laknak. A lakások többsége tehát már 30 évnél idősebb. A 2000-es évek elején futó panelprogramok keretében ezekből összesen 200 ezer lakás belső felújítására került sor. Az utóbbi évek energiaracionalizálási pályázati programja elsősorban a lakáson belüli nyílászárók cseréjére (ablakok, erkélyajtók) ad vissza nem térítendő támogatási lehetőséget, sajnos egyre szűkülő kerettel.
Az épületek többségének igencsak leromlott átlagos műszaki állapota a rendkívül drágán és energiapazarló módon történő üzemeltetésen felül, jelentős biztonsági kockázatokat is hordoz. Ezek közül tekintünk át néhányat röviden.
Tűzvédelem
Az épületekben nincs megfelelő hő- és füstelvezetés, miközben a függőleges szemétledobók gyakran éghető anyagokkal vannak tele, nincs tűzjelzés, az esetek többségében még a legegyszerűbb tűzoltó készülékek sem állnak rendelkezésre, nem ritka, hogy a lépcsőházi közlekedő terek a tűzoltók gyors beavatkozását nehezítve − egyébként a betörés elleni védekezés miatt − ráccsal vannak lezárva. A panelépületek többségében a szellőzőaknákban nincs meg a tűz továbbterjedését megakadályozó lezárás. Tűz során a lángok illetve a füst szabadon áraszthatja el akár az egész épületet. Okozott ez már halálesetet is. Jelentős kockázatot jelent az elavult elektromos hálózat is.
Betörésvédelem
A legnagyobb problémát a külső nyílászárók: a bejárati ajtók, erkélyajtók, ablakok nem megfelelő biztonsága okozza. A hazai lakás- és épületbetörések legalább 45 százaléka, egyes statisztikák szerint több, mint 60 százaléka a bejárati ajtókon keresztül történik. A többemeletes épületekben, így a panelekben is a veszélynek leginkább kitett szintek a földszint és a legfelső emelet. További jelentős kockázatot jelent a sokáig üresen álló lakás. A nehezebb életkörülmények és növekvő munkanélküliség eredményeként az elmúlt években jelentősen nőtt a betörések száma, így tehát a paneles lakónegyedekben halmozottan nő a veszély. A kockázatmentes behatolások dominálnak, a lehetőség pedig az esetek többségében már kívülről is jól láthatóan kínálja magát.
Ez is érdekelhet
Mit tehetünk a biztonságunkért?
Na és akkor elkezdhetjük a panaszkodást, hogy a rezsit meg a mindennapi „betevőt” is gond előteremteni, hát akkor miből költsünk a biztonságunkra. A vagyoni helyzet persze igencsak tarka, elmondható, hogy a panelek nem a pénzes családok világa, a kép mégis sokszínű. A teljesen elszegényedett rétegeken kívül megtalálható egy széles − egyelőre még közepes egzisztenciális viszonyok között élő − polgári réteg, amely ugyan a paneles lakókörnyezetből nem tud szabadulni, a lakása kulturált, nem ritkán színvonalas felújítására azért tud pénzt fordítani. A kép azonban lakótelepenként is jelentősen különbözik. Nyilván más a helyzet a miskolci Avas egyes részein, mint a budapesti Rómain. Biztonsági ügyekben tehetünk-e akkor valamit? Igen, és itt az ideje, hiszen azt a „keveset” meg kell őrizni, a felújított panellakást pedig még nagyobb figyelemmel kell védeni.
Ahol nincs vagy csak kevés a pénz, ott a minimum a bejárati ajtó mechanikus megerősítése például kiegészítő zárral, hevederzárral, fúrás, letapogatás ellen védett zárral, megerősített, esetleg biztonsági ajtóval. A földszinten ezt kiegészítve kiemelt figyelem kell jusson az összes külső nyílászáróra, akár rácsok felszerelésével, de a felfeszítés elleni védelmet belső kiegészítő zárakkal mindenképpen erősíteni kell, a legfelső szinten a bejárati ajtón kívül az erkélyajtó védelmére is figyelni kell.
A mechanikus védelemnél nem sokkal drágább, de sokszor még nagyobb védelmet nyújt az elektronikus riasztó rendszer. Ezek a rendszerek általában a védelmi szükségleteknek megfelelően telepített nyitás-, mozgás-, üvegtörésérzékelő berendezések egy központtal összekapcsolva, amelyek a behatolásra hang-, és fényjelzéseket generálnak, megzavarva így a behatolót.
Távfelügyelet
A legjobb megoldást viszont a betörésvédelem terén a távfelügyelet nyújtja. Ebben az esetben az érzékelők jelzései a helyi telepítésű riasztóközponton keresztül eljutnak a 24 órás távfelügyeletet biztosító diszpécserközpontba, ahol közvetlenül intézkednek, értesítik az előfizetőt, és elindítják a kivonuló szolgálatot. A biztonsági szolgálatok a jelzést követő legfeljebb 15 percen belül kiérnek a helyszínre. A riasztás magát a betörést olykor nem tudja megakadályozni, de a rablást megzavarva a nagyobb károk elkerülhetők, az események rögzítése egyben a rendőrség munkáját is segítheti. A riasztórendszerrel és távfelügyelettel ellátott ingatlanokba a betörők is csak ritkán próbálnak meg bejutni, sokszor inkább továbbállnak, és olyan lakást keresnek, ahol nincs látható védelmi rendszer, így nagyobb sikerrel tudnak járni, vagy több idejük lehet a terület átkutatásához.
Tavaly átlag 19 percenként törtek be egy lakásba, átlagosan 254 ezer forint/káreset összegben, a távfelügyelet ezzel szemben már 2−3 ezer forintos havidíjtól elérhető. Érdemes ezen elgondolkozni.
Folytatás Facebook-kal