A cserépkályhával való fűtés takarékos, hatékony fűtési mód a cserépkályha kiváló hőtartó és hőleadó képessége miatt, különösen a mai energiaárak mellett.
A cserépkályha hatékony fűtésével és dekoratív látványával ma is otthonunk meghatározó berendezési tárgya lehet. Egyre többen vágynak arra, hogy a hűvös téli estéken hozzásimuljanak a meleget sugárzó mázas csempékhez.
Hagyományos hangulatban
A cserépkályha szép, könnyen kezelhető, igen nagy hatásfokú, gazdaságos tüzelőberendezés. Egyesek számára kissé elavultnak tűnhet, pedig a szakszerűen megépített cserépkályhával a földgáznál is gazdaságosabban lehet fűteni. A cserépkályha ott válik be igazán, ahol egész évben folyamatosan tudunk és kell fűteni, mert a folyamatos fűtés növeli a kályha hatékonyságát. A rövid, intenzív tüzelés után a jól megépített cserépkályha egyenletesen és hosszú időn keresztül adja le a hőt környezetének. A külső, mázas csempeburkolat samott-tűzteret és járatrendszereket takar. A cserépkályha építésekor a cél az, hogy a forró füstgázok lehetőleg a kályha egész belső felületén közvetlenül érintkezzenek a csempefelülettel. A járatok is úgy vannak kialakítva, hogy ne legyenek üres fűtetlen részek (szakszóval dögök) a cserépkályhában. Az utóbbi évtizedekben sok jó állapotú kályhát elbontottak, félve a piszokkal járó napi tüzelőhordástól és hamuzástól. Néhány régi lakásban viszont meghagyták, esetleg gázüzeművé vagy elektromos rendszerű cserépkályhává alakították. Ez ugyan kényelmes megoldás, de ezzel együtt elveszett a cserépkályha varázsa is.
Csempék melegénél
A mázas csempékből épített kályha egyedi hangulata mellett ideális megoldás lehet, hogy kiegészítő, rásegítő fűtésként alkalmazzuk a modern fűtési rendszerekkel együtt. Beszélhetünk vegyes, fa, gáz, kályhákról, másfelől pedig beépített vagy hordozható kivitelről. A zárt tűzterű cserépkályha tömegét a kályhacsempe és az építéshez felhasznált anyagok adják, ezek kihatnak a meleg tárolására. A könnyebb cserépkályhák rövidebb, a nehezebbek hosszabb ideig tárolják a hőt, és a tűz kialvása után is egyenletesen sugározzák a meleget. A cserépkályhának egy hátránya van, hogy a falazat vastagságától függően akár 1 órát is várni kell, amíg elkezd langyosodni. A koromzsákot – aminek könnyen hozzáférhetőnek kell lennie – és a vízszintes füstjáratokat 50–60 begyújtás után ki kell tisztítani. Természetesen ez a szám függ a tüzelőanyag minőségétől, a ház szigetelésétől is. A hatékony fűtés és a minél hosszabb élettartam érdekében megfelelően száraz (legfeljebb 20 százalék vizet tartalmazó, felkuglizott cser, tölgy, akác) fával fűtsünk.
Ez is érdekelhet
A cserépkályha helye
A cserépkályha sajátos stílusa és formája meghatározó lehet a lakásban, de figyeljünk arra, hogy harmóniában legyen a többi lakberendezési tárggyal. Ha lehetőségünk van rá, már a ház tervezése során válasszuk ki a kályha helyét, legalkalmasabb a főfalak csatlakozásánál levő, a közlekedő utaktól távol eső sarok. Ellenkező esetben a kályhát a meglévő kémény mellé kell építeni. A kiválasztott cserépkályha felrakását feltétlenül szakemberrel, kályhásmesterrel végeztessük, előtte kérjünk referenciamunkát, nézzük meg hogyan dolgozott.
A cserépkályhák használatuk során idővel elvesztik optimális hatásfokukat, hőtartó képességüket. Ezért bizonyos időközönként át kell építeni a cserépkályhát, ezt hívják átrakásnak, ami a belső szerkezet felújítását jelenti. A szakirodalom szerint vegyes tüzelésnél ezt 8–10 évente kell megtenni, fatüzelésnél ez akár 14–16 év is lehet. Az időszakot mértékét nagyban befolyásolja a kályha használata és a felépítését végző szakember munkája. Mivel a cserépkályhák méretei, arányai kötöttek, a velük felfűthető helyiségek nagysága is behatárolt. A modern füstjáratokkal épített cserépkályhával 25–30 m² alapterületű helyiséget is kifűthetünk.
Kapcsolódó írásaink:
Miért érdemes levegő–víz hőszivattyúval fűteni házunkat?
Folytatás Facebook-kal