Földünk édes víz készletei rohamosan fogynak. Közben pedig az egyre szélsőségesebb időjárás miatt hol aszállyal, hol pedig árvízzel küzdünk. És ahelyett, hogy takarékoskodnánk a vízzel még a vécét is ivóvízzel öblítjük, pedig erre a célra és locsolásra használhatnánk szürkevizet is.
A háztartásokban keletkező szennyvizet két csoportba sorolhatjuk:
- a tisztálkodásból és a mosásból származó kevéssé szennyezettet szürkevíznek,
- a mosogatásból és a vécéből eredőt pedig feketevíznek nevezzük.
A szürkevízben vegyszerek találhatók, amíg a feketevíz kórokozókkal és zsiradékkal szennyezett. A szürkevizet tisztítás után vécéöblítésre, esetleg mosásra és locsolásra lehet még fölhasználni. Magyarországon a háztartásokban átlagosan 150 liter vizet használunk fejenként és naponta, ennek legalább harmadát megtakaríthatnánk, ha a szürkevizet újrahasználnánk. Ez pedig a takarékosság mellett környezetvédelmi szempontból is jelentős mennyiség.
A szürkevíz hasznosítására több mód is adódik. Példánkban bemutatjuk, hogy egy családi házban miként lehet ezt megoldani. Már a tervezés, építés során el kell dönteni, hogy hasznosítani kívánják a szürkevizet, mert nem kettő, hanem három vízvezetékre van szükség. A mosdásra, fürdésre, zuhanyozásra használt vizet egy nagy tartályban összegyűjtik, amelyben a rendszer szűri, tisztítja, csírátlanítja a vizet. Ezt vezetik a harmadik csőrendszerbe, ezt a szürkevizet mosásra és vécéöblítésre használják. A már újra fel nem használható vizet a vécékből, a konyhából és a mosógépből biológiai szennyvíztisztítóba kell vezetni. Ha a tartályban nem lenne elég szürkevíz, akkor azt esővízgyűjtő ciszternából lehet pótolni.
De van olyan megoldás is, amikor tiszta vízzel mosnak, és az ott keletkező szürke szennyvizet locsolásra használják föl. Mivel a szürkevíz hasznosítása veszélyesebb, mint az esővízé, ezért körültekintően kell eljárni a felhasználása során. Nem megfelelő kezelés esetén a szürkevíz kellemetlen szagokat áraszthat, fertőzés forrása lehet, és károkat okozhat a kertben. Ezek oka lehet, ha széklettel szennyezett ruhát mosnak, vagy ha sok mosószert, öblítőt, sampont, szappant, vagy hajfestéket használnak. Ezért ajánlott biológiai úton lebomló háztartási mosó-, tisztító- és kozmetikai szereket használni.
A különféle vegyszerek közül nagyobb mennyiségben a foszfor, nitrogén, valamint a nátrium-, kalcium-, kálium- és magnéziumsók, továbbá a klór okozhatnak gondot, ha locsolásra használják a szürkevizet, mert megváltoztathatják a talaj kémiai állapotát. Bár a foszfor és nitrogén fontos növényi tápanyagok, azonban túlzott mértékben már károsak, akárcsak a különféle sók. A klór nagyobb mennyiségben a talajba kerülve tönkreteheti annak mikroflóráját azzal, hogy minden mikroorganizmust, még a jótékony hatásút is, elpusztít. De nem ajánlott locsolásra használni olyan szürkevizet sem, amely veszélyes anyagokkal, így például festékkel, olajjal szennyezett ruha mosásából származik.
Ez is érdekelhet
Kezeletlen – mechanikusan szűrt és egy napnál nem tovább tárolt – szürkevizet legfeljebb a talaj felszíne alatti szivárogtatásos locsolásra szabad felhasználni. Hagyományos locsolás esetén a vízben levő esetleges kórokozók a vízcseppekről vagy a nyersen fogyasztott növényekről a szervezetbe jutva, illetve a tárolótartályban elszaporodva betegségeket okozhatnak.
A szürkevíz fertőtlenítése történhet klór-, illetve jódtartalmú fertőtlenítőszerekkel, ultraibolya fénnyel vagy ózonnal. A lakosság számára inkább az előbbiek érhetők el, amíg nagyobb fogyasztók megengedhetik maguknak az utóbbiakat is. A klórtartalmú fertőtlenítőszerek olcsók, könnyen beszerezhetők, viszont a klór a növények és a talaj mikroorganizmusai számára mérgező, továbbá a szerves anyagokkal könnyen reakcióba lép. A jódtartalmú fertőtlenítőszerek sokkal drágábbak, viszont a jód kevesebb szerves anyaggal lép reakcióba – azonban a talajba kerülve szintén fertőtleníti azt. A szürkevíz esetén megfelelnek az uszodák fertőtlenítésére használt fertőtlenítőszerek.
Az ultraibolya fénnyel, illetve ózonnal történő fertőtlenítés a szükséges berendezések miatt, nagyobb beruházást igényelnek, így alkalmazásuk nagy mennyiségű szürkevíz kezelése esetén éri csak meg – viszont használatuk kevesebb emberi beavatkozást igényel, és a szürkevíz összetételét sem változtatja meg, ezért kevésbé kell félni attól, hogy a locsolás tönkreteszi a talajt és a növényeket.
A szürkevizet inkább pázsit, dísznövények, mint emberi fogyasztásra szánt haszonnövények locsolására célszerű használni.
Dr. Berecz Tibor, Timaffy Lilla
Kapcsolódó cikkek
Használjunk esővizet, amikor csak lehet
Gyűjtsünk esővizet!
Képek forrása: borealwater.com, lifestyleclotheslines-blog.com, greywater.com, en.wikipedia.org
Folytatás Facebook-kal