Az épületekkel kapcsolatos hőtechnikai követelmények állandó változásban vannak. Mindenki szereti az alacsony rezsit, de a folyamatosan változó szabályozást már kevésbé. Különösen akkor, ha ennek komoly következményei lehetnek a használatbavételi engedély megszerzésekor. Mire figyeljünk?
A 80-as évek eleje óta 5-10 évente változott az épületenergetikai szabályozás, Ennek menete mindig az volt, hogy az új követelmény csak a hatályba lépés után beadott tervekre vonatkozott, a már engedélyezett, mi több, épülőfélben levő épületekre nem. Így volt ez 2015-ben is, annyival kiegészítve, hogy először csak a támogatott épületekre vonatkozott a fokozott követelmény, majd 2018. január 1-től minden épület esetében be kell tartani az úgynevezett „költséghatékony modell”-t.
2021 január 1 – „Közel nulla” energiaigény
A rezsicsökkentés viszont nem állt itt meg. A következő lépcső: középületek esetén már idén január 1-től, illetve minden épületre 2021. január 1-től már a „közel nulla” energiaigény szintet kell betartani. Csakhogy itt van egy apró bökkenő. Az eddigi szokástól eltérően ennek nem a terv fázisban kell megfelelni, hanem az épület átadásakor. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről most áttérünk a kimeneti szabályozásra.
Nem biztos viszont, hogy ez a váltás zökkenőmentes lesz. Ha valaki most még a költséghatékony modellre tervezteti a házát, az (egészen jövő év végéig!) meg fogja kapni rá az építési engedélyt. De ha az építkezés csak 2021-ben fejeződik be, úgy a használatba vételi engedélyt már nem fogja megkapni – a teljesen szabályos, érvényes építési engedély ellenére sem. További gondot fog okozni, hogy a megépült házat rendkívül költséges lenne a megkívánt szintre hozni - ha ez egyáltalán lehetséges. Ugyanis közel 30%-al kellene csökkenteni az épület energiaigényét az engedély megszerzéséhez, hogy az egyéb rafinált trükkökről - mint például a megújuló energia kötelező használata - ne is beszéljünk. Jobban jár mindenki tehát, ha már most a közel nulla energiaigényre tervezteti az épületét.
Ez is érdekelhet
A hőszigetelés vastagsága
Mit jelent ez hőszigetelési vastagság tekintetében? Ha fokozott hőszigetelő képességű homlokzati lemezt (GRAFIT REFLEX®) alkalmazunk, úgy a kötelező minimumhoz képest csak 5-6 cm-rel kell azt vastagabbra venni. Egy B30-as fal esetében például 12 cm-ről 18 cm-re kell növelni a vastagságot, de a korszerűbb falazóanyagok esetében is 7 cm-ről 12 cm-re kell hizlalni a szigetelést.
Hasonlóan kell eljárni a többi szerkezet esetében is, így a lapostetők hőszigetelésére használt Austrotherm AT-N100 is lassan eléri a 30 cm-es vastagságot.