Fontos tudnivalók a tetőterek kialakításáról

A magastetők alatti terület, a padlástér a bővíthetőség ígéretét hordozza magában a lakóházak, de akár a középületek esetében is. Mindez azonban számos, statikai, gépészeti és belsőépítészeti kérdést vet fel, melyeket még a tervezés szakaszában kell alaposan átgondolnunk.

• A tetőtér tervezése
• A tetőtér szigetelése
• A tetőtér berendezése

A tetőtér tervezése

A városi lakások bővítésének legmegfelelőbb módja egy új emelet felhúzása vagy a meglévő padlástér átalakítása lehet. Mivel a házak többségében a tető alatt található beépítésre alkalmas, de még kihasználatlan hely, így ez kínálkozik egy igazán különleges lakótér létrehozására. Itt aztán tetőkerttel, vagy terasszal is megtoldhatjuk a gyakran panorámás emeletet.

Ennek az átalakításnak jó néhány gyakorlati és hivatalos korlátja is van. Azt kell mérlegelnünk, hogy a munka milyen módon befolyásolja az épület szerkezetét és külsejét. A változtatáshoz meg kell szerezni a szomszédok vagy a többi lakó jóváhagyását és szükségünk lesz építési engedélyre. Ha az épület nem elég erős, alkalmassá kell tenni az új helyiségek megtartására. Megfelelő lépcsősort is ki kell alakítani, esetleg meg kell növelni a belmagasságot, javítani kell a világítást és a szellőzést, és mindezt úgy, hogy az épület megfeleljen a tűzvédelmi előírásoknak.

Lehet, hogy az emelet ráépítés miatt át kell helyezni a kéményt, a külső falakat és az esővíz csatornát. A munka természete megköveteli, hogy szakemberrel beszéljük meg a gyakorlati problémákat és olyan építészeti megoldást dolgozhassunk ki, amely az új egységet a ház szerves részévé teszi.

Fontos végiggondolnunk, hogyan fogjuk használni a tetőteret: szeretnénk-e itt külön lakást kialakítani, vagy legalábbis leválasztani a ház többi részétől? Vagy inkább összekapcsolnánk az alsó szinttel? Gyakran alkalmazott, de sok szerkezeti átépítéssel járó megoldás, ha a teljes tetőtér nyitott marad és láthatóvá válik a fedélszék, azaz a gerendák és a szarufák.

Új ház építésekor lehet, hogy első körben nem szeretnénk beépíteni a tetőteret, de már mindenképp úgy kellene tervezni a házat, hogy a későbbiekben beépíthető legyen a tetőtér. Ennek költsége elhanyagolható a teljes építkezéshez képest, de jelentős költségeket és sok munkát takaríthatunk meg vele. Így például utólag nehéz és drága betervezni és beépíteni a lépcsőt vagy sokba kerül, ha a tető hajlásszöge alacsony, és meg kell növelni azt a tetőtér-beépítés során. Ha már az épület tervezésekor gondolunk a jövendő tetőtér beépítésre, akkor födém szerkezet építésekor a leendő lépcső feletti szakaszt úgy kell megépíteni, hogy könnyen eltávolítható legyen. A födém teherbírása pedig olyan legyen, hogy elbírja a jövendő válaszfalakat, ne kelljen megerősíteni a későbbi tetőtér-beépítés során. Ezen túl érdemes a különböző gépészeti- és villamos vezetékeket is felvezetni a tetőtérbe, ezzel elkerülve a későbbi födémáttöréseket.

A beépítésre szánt tetőtereket alulról határoló födémet általában vasbetonból készítik.

Választhatunk:

• gerendás-béléstestes,
• födémpallós vagy akár
• monolit födémet is.

A gerendás-béléstestes és a födémpallós építése némileg egyszerűbb, de a monolit födém esetében biztosan nem lesznek majd hajszálrepedések a gerendák mentén. Ha a tetőteret később különálló lakássá szeretnénk alakítani, akkor mindenképp érdemes lépéshanggátló réteget terveztetni a födémbe.

Szükséges módosítások a tetőtér kialakításához

Tetőtípusok és hasznosításuk

A tetőtér hasznosítása a kontyolt nyeregtető és sátortető esetén a legkisebb. Viszonylag nagy a hasznosítható alapterület nyeregtető és félnyeregtető esetén főként, ha a tető hajlásszöge 35 foknál nagyobb.

Manzárdtető építése esetén akár a teljes tetőtéri alapterület is hasznosítható. Gond abból adódhat, hogy az építménymagasságba a 45 foknál meredekebb tetőt be kell számítni a homlokzatmagasságba.

A nyeregetetők alatt általában elég hely van ahhoz, hogy a beépítés ne okozzon gondot. A legnagyobb problémát a tetőtér megközelítése szokta okozni. Ha a meglévő lépcsősor nem hosszabbítható meg, újat kell építeni, ami néhány szoba átalakításával járhat. Lehet, hogy a mennyezet födémgerendái nem elég erősek, ezért nagyobb födémgerendákat kell melléjük fektetni, hogy megerősítsük a födémet.

A tetőszerkezet átstrukturálása, szerkezeti kérdések

A nyeregtetőt a háromszög alakú váz hordozza, amely szarufákból, mennyezeti födémgerendákból, tartó- és merevítő gerendákból áll. Még a legegyszerűbb átalakítás esetén is el kell távolítani ennek a szerkezetnek egy részét, hogy a teret megnöveljük. Az alátámasztást új szarufákkal szokták megoldani. Mivel a tető viszonylag kis súlyt hordoz, ez a művelet nem okoz nagy gondot. A legrosszabb esetben új acélrudakat kell a külső teherhordó falak közé beiktatni.

A tetőbe vágott kis ablakoktól csak világosabb lesz a ház, de a belmagassága nem változik, lehet, hogy ablakfülkéket kell beépítenünk, ha lakhatóvá akarjuk tenni a hálószobát vagy a lakóteret.

Amikor kihasítunk egy részt a tetőből a tetőterasz építéséhez, figyelembe kell vennünk, merre folyik le a csapadékvíz, és el kell zárnunk az útját. Az is jó megoldás, ha a faszerkezetű zárófödémből vágunk ki egy darabot és a felső szint szobáinak légterét növeljük meg a tetőtérrel.

Amikor megváltoztatjuk a tető alakját vagy teljesen új emeletet húzunk fel, jelentősen beavatkozunk az épület arculatába és a szomszédos házakkal való kapcsolatába, ezért ez ugyancsak engedélyköteles. Gyakori követelmény, hogy ragaszkodni kell a meglévő pártamagassághoz.

A meglévő külső falakat és válaszfalakat meg kell emelni, ami megkívánhatja a kémények, kazánkürtők, esővízcsatornák és vízvezetékek áthelyezését. Számításba kell venni azt is, hogy az új emelet jobban megterheli az épület többi részét, a külső falakat és az alapokat.
Szükség esetén az alapba fúrt próbalyukak segítenek megállapítani a teherbíró képességet.

Ha döntöttünk vagy a lakóközösség döntött, első lépés legyen, hogy a megmaradó faszerkezetekről faanyagvédelmi szakvélemény készüljön. A régebbi építésű családi házak, társasházak lakószint feletti födéme általában csapos vagy borított gerendafödém, amelyet meg kell tartani ahhoz, hogy az építkezés tartama alatt is biztosított legyen a bentlakást. A szakvélemény megjelöli az esetleges javítási módokat is: az egyes elemek cseréjét, bárdolást, faanyagvédelmet.

Ezek után ellenőrizni kell a ház alapozását: alkalmas-e a többletterhek viselésére vagy megerősítést igényel és ha igen, hogyan? A két szakvélemény megléte alapvető feltétele az engedélyezési terv elkészítésének. Amíg ezek nem állnak a tervező rendelkezésére, a tervezéshez hozzá sem szabad fognia. A hibás tetőtér beépítés értékcsökkenést okoz az ingatlanon, a javítás nagyon drága. Gyakori hiba, hogy nem bontják le a teljes héjazatot és lécezést, pedig a helyes rétegrendi kialakítás miatt ez elengedhetetlen.

A tetőtér beépítéskor a válaszfalakat építhetik téglából vagy gipszkartonból. Ennek előnye, hogy könnyű, így a födémen bárhova építhető. A hagyományos fa tetőszerkezet kismértékben, de folyamatosan mozog, így a hozzá csatlakozó válaszfalakat rugalmasan kell csatlakoztatni a tetőszerkezethez, hogy a későbbiekben ne repedjenek meg. A tetőtérben a vizes helyiségek válaszfalait is lehet gipszkartonból építeni, de csak külön, erre a célra gyártott típusúból. Festés előtt a téglából épített falat be kell vakolni, a gipszkartont elég csak az illesztéseknél glettelni. Érdemes a tűzvédelemre is gondolni, és magasabb tűzgátlási értékkel rendelkező gipszkartont választani.

Az utólagos tetőtérbeépítések réteg-felépítési követelményei a belső térből kifelé haladva

• belső felületkiképzés (tapéta, vakolat, lambéria stb.),
• belső burkolatot hordozó szerkezet (vakolat, szerelt forgácslap, farostlemez, lambéria stb.), párazáró, illetve párafék (fólia, szigetelő lemez stb.),
• légrés, hőszigetelő betét (kőzet-, salak-, üveggyapot, habféleségek stb.),
• csapadék elleni védelem (fólia, szigetelő lemez, stb.), légrés, lécezés a héjazattal.

A falazat jellegű külső térelhatároló szerkezeteket (vasbeton, előre gyártott tetőpallók) leszámítva, tudnunk kell, hogy a tetőtéri helyiségek nyáron jóval melegebbek lesznek, mint egy hagyományos emeleti szinten. Több módszer is létezik, amely javíthat ezen. Lehetőség szerint igyekezzünk minél nehezebb anyagokat beépíteni a tetőbe, mert így megnövekszik a szerkezet hőmegtartó képessége.

Figyelem! Rossz faminőségű, vagy statikailag gyenge teőszerkezetre nem javasolt a belső borítást megépíteni. Az utólagos beépítésnél fontos szempont a meglévő szerkezetbe bevitt minél kisebb súly. A padlástérben végzett nedves technológiájú munkák a kivitelezési idő hosszabbodásán kívül azzal a veszéllyel is járhatnak, hogy a csatlakozó régi szerkezetek most feleslegesen újra nedvességet vesznek fel. A rétegrend helyes megválasztásával elkerülhetőek a nem kívánatos páralecsapódások és penészfoltok. A túlzott felmelegedés ellen a hőszigetelés megfelelő vastagsága és a tető rétegek kiszellőztetésével védekezhetünk.

A klímaberendezések ma már relatív megfizethetők, ezért reális lehetőség a tetőtér gépi hűtése. Ha a légkondicionálás mellett döntünk, még az építkezés megkezdése előtt szóljunk róla a tervezőnek, mert az utólag a homlokzatra akasztott kültéri egységek elcsúfítják a gondosan megtervezett házat. Teljesítményüket a ház villamosenergia-szükségletébe is bele kell számolni az elektromos terveket készítő szakembernek. A készülékek kiválasztásában sokat segít a gépésztervező. Azonban tudni kell, hogy a hűtés kétszer olyan drága, mint a fűtés, ezért fontos, hogy jó minőségű, energiatakarékos klímát válasszunk.

Tetőtéri ablakok

Tetőtéri ablakok beépítése, lehetséges hibák

A gyakori hiba az ablakok helytelen beépítése, illetve előfordul, hogy költségcsökkentés céljából korábban már használt ablakokat építenek be. Pedig az elöregedett vagy lefestett ablaktömítés anyaga túl merev, profilja kinyúlt, már nem tudja hőszigetelő funkcióját ellátni. A gumitömítések élettartama 5–10 év. A tetőtéri ablakokhoz speciális tömítőanyagok és szaktudás szükségesek, ezért ezt a munkát semmiképpen ne végezzük magunk, bízzuk szakemberre. A jó minőségű nyílászárón ne takarékoskodjunk! Ha a tetőtéri ablak esetében a tok és a szárny nem teljesen párhuzamosak egymással, a tömítések nem zárnak rendesen. Súlyosabb esetben ez okozhat vízbefolyást, páravisszafolyást vagy huzatot.

Az ablakgyártó és -forgalmazó cégek felmérése szerint Magyarországon – típustól függetlenül – a tetőtéri ablakok közel ötödét hibásan építik be, s ez a nyílászárók élettartamának megrövidüléséhez vezethet. A cégek számára ez azért is komoly probléma, mert a vevők a legtöbbször azt a következetést vonják le, hogy rossz minőségű az ablak, amelyet beépítettek. A tapasztalat viszont az, hogy a reklamációk többségében a hibának semmi köze a termék minőségéhez, a hibás beépítés jelenti a gyenge láncszemet.

Az ablakok körüli hőszigetelés rossz minősége ugyancsak megengedhetetlen. Az eredmény párásodás, hideg és előbb-utóbb megjelenik a penész. Előbbi hiba még az új építésű lakásoknál sem ritka, és ezt egy műszaki ellenőr könnyen fölfedezheti. Ebben az esetben viszont utólagosan is meg tudjuk oldani a hőszigetelést a belső burkolat megbontása nélkül. Előfordul, hogy a régi tetőtéri ablakok üvegezése rossz hőszigetelő. Ilyenkor a megfelelően beépített nyílászárókat nem szükséges feltétlenül kicserélni, ha jobb hőszigetelést szeretnénk elérni. Lényegesen olcsóbb, de hatékony megoldás lehet az üvegezés és a tömítések cseréje, ami sokkal kisebb felfordulással jár.

A gyártók és forgalmazók arra is felhívják a figyelmet, hogy a hőszigetelés tekintetében a ház legérzékenyebb pontja a tetőtér. Hiába vesszük meg a legjobb minőségű tetőtéri ablakot, ha körülötte a szigetelés nem megfelelő vagy épp hiányzik. Ilyenkor nemcsak a meleg szökik kifelé, de az átnedvesedő szigetelőanyag mind a tetőszerkezetet, mind a tetőtéri ablakot tönkreteheti.

Ugyancsak jellemző hiba a párazáró réteg kialakítása során keletkezhet. Gyakran elmulasztják, vagy nem megfelelő fólia alkalmazásával oldják meg a párazárást. Gyakori hiba az alátétfólia szakszerűtlen rögzítése. Ennek egyik fő oka magának a fóliának a hibás kivágása lehet, amely így nem elég hosszú, hogy kellő méretben vissza lehessen hajtani. A másik tipikus hiba a tetőfóliázás előkészítése során a sarkok hiányos lezárása. A sarkok megfelelő lezárása érdekében az ablak behelyezése után a visszahajtott tetőfóliát a tokhoz kell rögzíteni, a sarkokat pedig vízálló ragasztószalaggal úgy kell beragasztani, hogy a kialakított csomópontok víz-, szél- és párazárók legyenek. Ha ez nem történik meg, a páralecsapódás következményeként idővel az ablak szerkezete károsodhat.

A szakszerűtlen belső kialakítások esetében sokszor egyáltalán nincsen belső párazáró fólia elhelyezve. Ennek hiányában a nedvesség bejut a szigetelésbe, amelyet fokozatosan átnedvesít. A nedves hőszigetelés nem látja el funkcióját, s ez a helyzet különösen az ablak körül kritikus, ahol két fajta anyag érintkezik, így nagy az esélye hőhidak keletkezésének. A megfelelő hőszigetelés hiányában a szerkezet a harmatpont alá hűl és lecsapódik a pára.

A beépítésnél kiemelten kell figyelni a hőszigetelő réteg és az ablaktok hőhídmentes csatlakoztatására, ami lényegében az ablaktok és a hőszigetelő réteg közötti hézag kitöltéséből áll. Ha ez nem a gyártó által előírt módon történik, páralecsapódás, majd penészes foltok jelentkezhetnek az ablaktok körül. Gyakran előfordul, hogy a hőhidak elkerülésére gyártott hőszigetelő kereteket – takarékossági okokból – a vásárlók nem veszik meg.

Az is hiba, ha a tetőtéri ablak alsó vége a belső falsíktól kívülre kerül. Ebben az esetben ugyanis olyan kiszellőzetlen zug keletkezik, ahol a páralecsapódásból eredő nedvesség az ablakban vagy a környező burkolatokban könnyen károkat okozhat. Helyes beépítés esetén a belső falsíknak a tetőtéri ablak alsó peremével kell találkoznia.

A beszerelést csak referenciával rendelkező szakemberre bízzuk, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a prémium termékek sem tudják az elvárt minőséget teljesíteni.

Ha a thermoüveg megreped, betörik, ki kell cserélni, mert nemcsak veszélyes, de a hőszigetelő képessége megszűnik. Ha az üveg homályos és a két réteg között párásodik, vagy ha a szárnyat átfordítva vízcseppek gördülnek végig az üvegrétegek között, az üveg ragasztása tönkrement. Ekkor a sérült üveget cseréltessük ki.

Nem árt tudni, hogy speciális, hősugárzást visszaverő bevonattal rendelkező, hangszigetelő és biztonsági üvegek is rendelhetők a tetőtéri ablakokhoz.

Próbáljuk meg az ablakokat úgy elhelyezni, hogy a helyiségek jól átszellőztethetőek legyenek. Az egymással szemben, a lépcső felett vagy a gerinc közelében elhelyezett tetősíkablakokkal a meleg levegőt kiszívó kéményhatás érhető el, valamint a bevilágító felületek ideális tájolásával (dél-nyugati ablakokon jön be a legtöbb meleg) és jó hőszigetelő nyílászárók beépítésével is javítható a helyzet. Mindemellett fontos a tetőtéri ablakok nyári napvédelme, árnyékolók felszerelése.

A tetőtér szigetelése

Tetőtér-beépítés után a házban élők legfontosabb igénye a tetőtérben, hogy télen ne fázzanak, nyáron ne legyen melegük, elég világos legyen az otthonuk és ne ázzon be, valamint az üzemeltetés költségei ne szökjenek az egekbe.

Hőszigetelés a tetőtérben – a tetőtér hőháztartása

A szigetelésre fordított költségek hosszú távon megtérülnek, sőt, segítségükkel kiküszöbölhetők az egyes hibák is. A jó minőségű és megfelelő vastagságú hőszigetelés komfortérzetünk szempontjából nagyon fontos.

Az új hőszigetelési előírások jóval magasabb hőszigetelés felhasználást írnak elő, mint korábban. Ez különösen a tető alatti területekre vonatkozik, ahol a legtöbb 20 évnél régebbi épület esetében csak nagyon vékonyan található hőszigetelő anyag. A magas- illetve lapostetőkre vonatkozó jelenleg hatályos követelmény (hőátbocsátási tényező) még az U=0,25W/m2K. Új épület építése, vagy meglévő épület jelentős mértékű felújítása esetén a Rendelet hatályba lépésétől függően, 2020-tól több, mint 30 százalékkal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Ahhoz, hogy az új energetikai rendelet előírásainak megfeleljen a fűtött tetőteret határoló szerkezetek rétegtervi hőátbocsátási tényezője, a szarufák között 15 centiméter, alatta 12-15 centiméter vastag hőszigetelés beépítése lenne a megfelelő.

Fontos a hőszigetelő anyag gondos kiválasztása és szakszerű beépítése, az esetleges hibák könnyen javíthatatlan károkhoz vezethetnek. Az élhető tetőtér megvalósításánál különösen fontos a jól megtervezett és kivitelezett tető rétegrend. A rosszul, vagy nem hézagmentesen felrakott párazáró réteg miatt a nedvesség a szigetelőanyagon lecsapódik, ily módon rontva a hőszigetelés hatékonyságát, penészesedést okozva, vagy károsítva a tető faszerkezetét.

Ami még mellette szól, hogy házunk teljes életciklusára vetítve az üzemeltetési költségekkel is spórolhatunk, ha már az elején jobb minőségű anyagot választunk. Így elkerülhető, hogy néhány évvel később újra kell szigetelni az épületet. A hangszigetelést ugyancsak ne hagyjuk figyelmen kívül, ugyanis egy lakás utólagos hangszigetelése akár 4 négyzetmétert is elvehet az eredeti alapterületből.

Kivitelezéskor nagyon fontos a tetőtér helyes lég- és párazárása. Oda kell figyelni a szigetelőtáblák pontos elhelyezésére, mert e nélkül hőhidak keletkeznek. Az anyag kiválasztásakor elsősorban az ár dönt, aminek az lehet az eredménye, hogy e célra alkalmatlan fóliát használnak. Ez a hiba pedig később károsítja a tető szerkezetét és többlet hőveszteséget okoz. Ezért a kevésbé strapabíró agrofólia helyett inkább válasszunk szigetelési célra gyártott fóliát.

A hőszigetelés módja, hőszigetelő anyagok

Magastetők esetében a hőszigetelés elhelyezhető a szarufák között (töltse ki a teljes szarufa magasságot), a szarufák alatt, vagy a szarufák felső síkján. Tetőtér esetében a hőhidat a fa tartószerkezete, a szarufa és az alsó vázszerkezet jelenti.

A szarufák feletti hőszigetelés lényege, hogy a hőszigetelést a szarufák külső síkjára fektetik. Az eljárás lehetőséget ad arra, hogy a régi tetőszerkezet és a szarufák belülről láthatók maradjanak, és ezáltal különleges hangulatú tetőtér jöjjön létre.

A PIR keményhab táblák szarufák feletti elhelyezésével elkerülhetők a hőhidak, körbefutó élképzésének köszönhetően megszakítások nélküli, összefüggő, homogén hőszigetelő réteg hozható létre a tetőkben, ráadásul kiváló hőszigetelő paraméterei miatt az eddig megszokott anyagvastagságoknál vékonyabb réteggel.

A klasszikus megoldás, amikor a szarufák közé illesztenek hőszigetelést, a tetőszerkezetet pedig légrések közbeiktatásával kiszellőztetik, hogy télen a kifelé, nyáron pedig a befelé áramló meleget elvezessék. Ennek a módszernek azonban vannak veszélyei is, mivel a fa rosszabb hőszigetelő képességű, mint a közeit kitöltő anyag, a tető „hőhidas” lesz. Emellett elég nehéz a szarufák közé pontosan elhelyezni a szigetelőtáblákat.

Üveggyapot hőszigetelés ugyancsak alkalmazható a tetőtérben. Pozitív tulajdonsága a rugalmas és nyílt pórusú szálszerkezet, az alacsony testsűrűség és az előnyös dinamikai merevség. Ezek miatt a különböző testsűrűségű termékek jól alkalmazhatók hangelnyelőként válaszfalakban, vagy lépéshang gátlóként a födémszerkezetben. Az anyagot a beépítés előtt meg kell óvni az esetleges nedvességtől.

A fújható üveggyapot szigetelés olyan területek hatékony hőszigetelésére nyújt jó megoldást, ahol a hagyományos táblás vagy tekercses hőszigetelő anyagokkal nem, vagy csak nehézkesen lehetne boldogulni, illetve bontás nélkül tető és tetőtér gipszkarton mögötti szigetelésénél lehet hasznos. A fújható üveggyapot kötőanyagot és egészségre káros összetevőket nem tartalmaz, természetes alapanyagokból készül. Használatával gyors és tiszta a munka, kevesebb a munkadíj, akár egy nap alatt, hulladékmentesen elkészülhet a szigetelés. Alacsony terhelést jelent a szerkezetre, víztaszító, nem szívja magába a nedvességet, párát, azaz hidrofobizált, nagy páraáteresztő képességgel rendelkezik. Tűzállósága A1 osztályú. A fújható üveggyapot hőszigetelés legfontosabb előnye, hogy akár régi, akár új épületek tetőterét is könnyen lehet hőszigetelni, a tetőtér külső vagy belső megbontása nélkül is, hézagmentesen és a legnehezebben elérhető helyekre is könnyen befújható.

Számos más tényező szerepet játszik az optimális klíma elérésében, pl. a bevilágítást lehetővé tévő nyílások kialakítása szintén fontos, a felület nagysága, tájolása, dőlése befolyásolja a tetőtér hőháztartását. A kialakításra és az árnyékolásra már a tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani.

Megfelelő mértékben és módon elhelyezett hőszigeteléssel, sokkal több energia és fűtőanyag takarítható meg, valamint a környezetet is kevesebb szennyező anyag terheli, komfortérzet csökkenése nélkül. A tetőtér-beépítés kapcsán fontos megismerni a tetőterek hőháztartását!

A legegyszerűbben úgy lehetne összefoglalni a beépített tetőtér iránti igényeket, hogy télen a tető belső felülete ne legyen hideg, a külső síkja ne melegedjen fel, vagyis ne „szökjön” ki a meleg. Ha szökik a meleg, akkor megolvad a tetőn a hó, az olvadt hólé belefolyik az ereszcsatornába, ott megfagy és tönkreteheti a lefolyót.

A tetőfedő anyagok vásárlásakor gondolnunk kell a szellőzést szolgáló egyedi elemek beszerzésére is. Ma már a gyártók sok kiegészítő terméket kínálnak (például antenna áttöréshez kialakított elem, hófogóval ellátott cserép), amelyeket érdemes megvásárolni, mert ezzel is csökken az építési hibák lehetősége.

A tetőtér beépítés tűzvédelmi szabályai

A tetőtér-beépítés fokozott tűzveszéllyel ját. Akár többemeletes bérházban, akár családi házban építik be a tetőteret mindenképp ismerni és alkalmazni kell az előírásokat!

A tetőtér-beépítése hatással van az egész épület tűzbiztonságára: jelentősen fokozza a tűzveszélyt. Különösen igaz ez, ha többemeletes épületben építik be a tetőteret. Ebben az esetben mindig úgy kell eljárni, hogy a tetőre és az esetleges be nem épített részre biztosított legyen a kijutás.

Alapszabály még, hogy a tűzvédelem okán többemeletes épületek utólagos tetőtér-beépítésekor tilos a tetőtérben gyermekintézményt (bölcsődét, óvodát, csecsemőotthont, oktatási helyiséget) és fekvő betegek számára szolgáló helyiségeket kialakítani.

Általában a lakó- és üdülő jellegű épületek „D” tűzveszélyességi osztályba tartoznak – mérsékelten tűzveszélyesek –, így az ezekre vonatkozó előírások érvényesek a tetőterekre is.

Szigorú előírások vonatkoznak az építéshez felhasznált épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági jellemzőire. Hogy milyen típusú, milyen minősítéssel rendelkező szerkezeteket, anyagokat kell fölhasználni, azt

• az épület tűzállósági fokozata,
• szintjeinek száma és
• az épületszerkezetek funkciói határozzák meg.

Az eltérő rendeltetésű falakra más-más szabályok vonatkoznak

A tűzfalak nem teherhordó falszerkezetek és nem készülnek éghető anyagból, feladatuk, hogy a tűz terjedését a következő tűzszakaszra adott ideig megakadályozzák. Ezért nem is szokás rajtuk nyílásokat hagyni.

A lakásokat, szobákat elválasztó falak feladata a tűzszakaszolás, így ezek tűzgátló falak, de rendszerint hangszigetelő anyagokat is építenek beléjük.

Fontos, hogy a kiürítési útvonalakat elválasztó falszerkezeteket nem éghető anyagokból kell építeni. Lényeges még, hogy az esetleges burkolati tűz esetén minél kevesebb füstöt termeljenek.

A liftaknák a tűz gyors terjedését segíthetik elő, ezért a falszerkezetüket, valamint a liftek ajtószerkezetét nem éghető, 1 órányi tűzállósági határértékű anyagból kell készíteni.

Ajtók, ablakok

A nyílászárók – különösen, amikor nyitva vannak – nagyban segíthetik a tűz terjedését, ez az oka annak, hogy a tűzfalakba nem ajánlott nyílászárókat építeni. Ha ez mégis elkerülhetetlen, akkor azokat nem éghető anyagból kell készíteni, úgy, hogy legalább 1,5 órán keresztül ellenálljon a tűznek.

A tetőtéri lakások bejárati ajtóinak éghetőségére és tűzállóságára vonatkozó szabályok egyre szigorúbbak, attól függően, hogy milyen magas az adott épület. Tehát minél magasabb a ház, annál nehezebben éghető, illetve hosszabb tűzállóságot biztosító ajtókat szabad csak beépíteni. Ha meg kell oldania a tetőtér tűzszakaszolását, akkor a megfelelő pontokra tűzgátló ajtókat kell beépíteni. A lakások bejárati ajtói esetén az a gond, hogy a tűzvédelem és a betörésvédelem érdekei ellentétesek. A betörés ellen többpontos zár véd, ez pedig nagymértékben megnehezíti a tűzoltók számára az ajtó kinyitását. Az üveges ajtók esetében pedig az jelenti a problémát, hogy az üveg tűz hatására szilánkosra robban, súlyos sérüléseket okozva ezzel. Emiatt tűzgátló üveget kellene használni.

A tetőtér alatti födémek

A tűz függőleges irányú terjedését a födémek akadályozzák meg. A tetőtér alatti födémeknek az esetleges fedélszerkezeti tüzek terjedése szempontjából van jelentősége, a tetőfödémeknek pedig a tetőtér alatti helyiségekben kialakult tüzek esetében.

Régebben a födémek gyakran fából készültek. A tetőtér-beépítésekor a tűzvédelem mellett a födém mechanikai terhelhetőségére is figyelni kell a megnőtt többletterhek miatt. De régebbi épületekben előfordulnak acélgerendás födémek is. Ezek már nem éghető szerkezetek, de tűzállóságukat főleg az acélgerendák elhelyezkedése és betontakarása határozza meg. Így tűzátterjedés csak a szabálytalanul tömített épületgépészeti áttöréseken lehetséges. A tűzvédelem szempontjából a vasbeton födémelőnyös, mert nem éghető, ám tűzállóságukat meghatározza a szerkezet formája, mérete, a betonacélt védő betonréteg vastagsága. Tűz esetén számolni kell azzal, hogy a betonacél szilárdsága a hőmérséklet emelkedésével csökken. Tűzátterjedés itt is lehetséges a rosszul letömített födémáttöréseknél.

Tetőfödémek

A padlásteret és az épületek legfelső használati szintjeit választja el a tetőfödém, amelyek kétféleképpen építhetők be: egyrészt a tetőszerkezettől függetlenül, másrészt abban az esetben, ha a tetőfödém a tetőszerkezet tartószerkezete. Tetőtéri beépítések során általában ez utóbbit alkalmazzák. A kialakítás hagyományos módját – deszkázat a gerendákra, majd nádszövet és arra habarcs – mára ritkán alkalmazzák, helyettük szárazépítési módszereket használnak, például gipszkartont. Ezek beépítésénél a megfelelő tűzállósági határértéket kellő lapvastagsággal vagy a gipszkarton lapok kettős kiépítésével, vagy a közöttük lévő nem éghető hőszigeteléssel érik el. A fentieken túl a gipszkartonrendszerek tűzállóságát nagyban befolyásolja a beépítésük módja is. A csavarral való rögzítés nagyobb teherbíró-képességet biztosít, mint a szeggel történő. A vízszintes és ferde lapok csatlakozásánál illetve az átvezetéseknél a hézagtömítők elhagyása rontja a tűzállóságot. Középmagas vagy annál, magasabb épületekben tűzvédelmi szempontból monolit vasbeton szerkezetű födémeket ajánlott beépíteni.

Hőszigetelések

A tetőtér beépítésekor használt hőszigetelések közül célszerű a nem éghető típusokat, az ásványgyapotokat (üveggyapot, kőzetgyapot) alkalmazni. De ha ettől eltérőt építenek be, akkor szigorúan be kell tartani a gyártók előírásait, mivel az adott tűzállósági határérték csak ezek pontos betartása esetén igaz.

A tető szerkezete

A tető feladata, hogy tartsa a héjazatot és a tetőfödémet, formáját pedig a tetőszerkezet határozza meg. Anyaga döntő mértékben fa, így felületkezelő eljárással a fedélszerkezet elemeit közepesen éghetőből nehezen éghetővé kell tenni: ezzel késleltetni az égést. Ezt olyan anyaggal célszerű elérni, amellyel nem szükséges 2-3 évente újra átkenni, mert ez később nehezen oldható meg. Tervezéskor ajánlott a tetőszerkezeteket statikailag túlméretezni, hogy tűz esetén hosszabb ideig kitartson a szerkezet.

Kémények

A tetőtér beépítése előtt ajánlott a kémények vizsgálat, mert a hibás kémény tüzet okozhat. A veszélyt a tüzelőanyag tökéletlen égése miatt a kürtő magasabb, kisebb hőmérsékletű részein kiváló kátrány, vagy pedig a tetőszerkezet kémény falába csatlakozó fából készült elemei jelentik.

Elektromos hálózat

Fontos az is, hogy milyen állapotú az épület villamos hálózata. A tetőtér-beépítése után megnő az épület villamos teljesítménye, így szükséges az elektromos hálózat megfelelő átalakítása is, mivel a hálózat túlterhelése tüzet okozhat.

A tetőtér berendezése

A térnyerő ötletek közül az egyik leginkább kézenfekvő megoldás a tetőtér beépítése. Plusz helyiségek kialakítására, vagy csupán a tárolóhelyek bővítésére tökéletesen alkalmas.

Tágas tetőtér – nyerjünk láthatatlan tárolóhelyeket

A ferde falak alatti tér ugyanúgy kihasználható, mint egy függőleges falak határolta tér. Tény, hogy kreatív ötletekhez kell nyúlnunk ennek érdekében, de ma már a bútoráruházak hatalmas kínálattal rendelkeznek, a lakberendezési blogok rengeteg ötletet nyújtanak és ne feledkezzünk meg az egyedi igények térnyerése miatt egyre gyakrabban megbízott asztalosokról sem, akik bármilyen elképzelést megvalósítanak.

Használjuk ki a zugokat! Minden négyzetcentiméter beépített bútorokkal nagyszerű tárolótérré alakítható a tetőtér azon pontjain, ahol kiegyenesedve már nem tudunk járni. Ha ilyen bútorokat tervezünk be, akkor a maradék területen erre nem lesz már szükség és tágas belső teret kaphatunk. Építsünk dobogót, fali polcokat, beépített szekrényt, átjárható gardróbot, nagyon sok holmi praktikus tárolását oldhatjuk így meg.

Fontos az is, hogy egy funkcionálisan működő alaprajzban gondolkodjunk. Kevés közlekedővel jó térkapcsolatok hozhatók létre. Kulcsfontosságú, hogy a lépcső jó helyre érkezzen. Mivel egy ilyen tetőtérben kis zugok alakulnak ki, fontos a térérzet növelése, tehát mindenképp kerüljük a nagy, nehézkes bútorokat, mert azok zsúfoltság érzetet keltenek. A tér legyen jól áttekinthető, a világos színek használata jó trükk a tér növelésre, de ne féljünk mértékkel erősebb és vidám színeket se használni.

A világos és tágas tér elérésében segít a sok napfény beengedése: hozzunk létre nagy bevilágító felületeket! De a tetőtéri ablakok tervezésénél tartsuk szem előtt, hogy hosszú távon a tetőtér gyakran átrendezésre kerül, mert például újabb szobára, vagy önálló lakrészre van szükség.

A tetőteres házak mindezek mellett az egyszintes házakkal szemben számtalan egyedi élménnyel ajándékozzák meg a bentlakókat. A tetőtérből a tetőtéri ablakoknak köszönhetően csodálatos a kilátás. Ha olyan telken építkezünk, amely vagy a természet, vagy az épített környezet értékeit a szomszédunkba hozza, minden bizonnyal a napi rutin részeként keresni fogjuk az alkalmat, hogy a látványt élvezhessük. Ráadásul ma már olyan speciális ablakok is kaphatók, amelyek a tetőtéri ablak meghosszabbításaként például a térdfalban futnak, így a tetőtérben padlótól mennyezetig akadálytalanná teszik a kilátást

Fürdőszoba a tetőtérben

Általában hálószobák, gyerekszobák kerülnek ide, de városi nagy tömbházaknál, akár egy teljes összkomfortos lakás is kialakítható a kellően nagy és megfelelő tetőtérbe. Így, vagy úgy, de kézenfekvő igény, hogy fürdőszoba is legyen ezen a szinten. Ahol nincsenek térdfalak, vagy nem kellő magasságúak, mert nem gondoltak padlástér beépítésre, ott mindig kisebb az a hasznos tér, mely fejbeverés nélkül élhetővé alakítható. A belső térdfalak kialakításával tovább szűkül a hasznos terület. Vonatkozik ez bármilyen célú szobára, de talán fokozottabban egy közművekhez kapcsolódó vizes helyiségre.

A fürdőszoba tetőtéri kialakítása

Ha legalább egy méteres a térdfal, akkor már gond nélkül lehet egy fürdőkádat, de akár WC-t vagy bidét a külső részre, a ferde tető alá tenni. A zuhanykabinok már több tiszteletet és magasságot igényelnek, ezeket a belső válaszfalak és tűzfal mentén, vagy sarkokba helyezhetjük. Ide kerülhetnek a mosdótálak tükörrel és tároló bútorokkal. Kiváló tárolóhelyek alakíthatók ki a födém és a ferde tetőzet alsó szeglete mentén is, akár teljesen vagy részben elrejtve-süllyesztve, a belső vékony térdfal mögötti amúgy holt térben. Ideális elhelyezéssel a kád funkcionálhat zuhanyzóként is függönnyel, vagy zuhanypanelekkel. Ha szűkös a hely és a belmagasság, akkor a tetőgerinc alá, ahol a legmagasabb a beltér, akár szabadonálló design kádat is tehetünk.

Természetesen alapvető, hogy a víz-csatorna vezetékek valamiféle szinkronban legyenek, és kapcsolódjanak az alsó szint vizes blokkjával. A fürdőkád elhelyezésénél fontos, hogy statikailag rendben legyen, kellően erős hordozó födém és jó teherbíró alsó fal fölött, vagy közelében helyezkedjen el. Nem utolsó sorban feltétlenül legyen a fürdőszobának ablaka például a tűzfalon, illetve tetőablak a fény és a szellőztetés miatt.

Ha régi, de akár új padlást építünk be és szeretjük a tetőterek romantikus hangulatát, akkor remekül kihangsúlyozhatjuk azzal is, ha megfelelően kezelve, pácolva meghagyjuk látszani a tartó oszlopokat, összekötő és tetőgerendákat. Így nemcsak tartó funkciójukat látják el, hanem mintegy dekorációs elemként is szolgálnak. Egyébiránt ugyanolyan igénnyel burkolhatunk csempékkel, járólapokkal és alakíthatjuk ki a belső esztétikát, mint bármelyik más fürdőszobánál.

Víz nélkül, és főleg melegvíz nélkül már elképzelhetetlen bármilyen korszerű fürdő és mosdó helyiség. A gépészeti tervezéskor érdemes energetikailag előremutató, energiatakarékos, működésében optimalizálható, akár némileg gondolkodó, netán szokásainkat, igényeinket megtanuló, és megjegyző melegvíz-előállító készülékeket előnyben részesíteni. Főként a tetőtéri beépítést figyelembe véve az sem mellékes, hogy az adott készülék, készüléktípus mennyire rugalmasan és helytakarékosan szerelhető az adottságokhoz mérten.

Tiniszoba kialakítása a tetőtérben

Ha gyerekszobát szeretnénk, célszerű figyelembe venni, hogy, a tinédzserkorú gyerekek vágynak leginkább külön szobára, amit saját ízlésükhöz kialakíthatnak. Ők azok, akik távolabb szeretnének lenni már a szülőktől és a lépcsőkön, ami lehet helytakarékos, biztonságosabban közlekednek, mint a kisebbek.

A tinik bútorigénye a felnőttekéhez hasonló, számukra a bútorokat már térben is el lehet helyezni. Mire lesz mindenképpen szükségük? Felnőtt méretű ágy, zárható szekrények, íróasztal, szék, könyvespolcok, akasztók. Ha nagyobb a tér, akkor lehet még kanapé és/vagy fotel, puff, sporteszköz, gyűjtögetőknek üvegajtós tároló. A tetőtér méretétől függően célszerű ebben az egy légterű térben több funkciót kialakítani: hálószoba, dolgozósarok, közösségi tér.

Hogyan lesz egy tetőtéri tiniszoba barátságos és praktikus?

• Jó színválasztás
• Megfelelő padlóburkolat
• Alacsony bútorok használata
• Bútorok praktikus elhelyezése
• Dekoráció
• Színek

A sok fehér színtől a tetőterek tágasabbnak és levegősebbnek tűnnek, a világos fapadló pedig felerősíti ezt az érzetet. Hangsúlyos lehet a színes falfestés, a tapéta, falmatrica vagy poszter alkalmazása. A fehér mellett lehet használhatunk más színt is, például egy fal kiemelésére, optikai távolítására. Egy tapéta vagy hatalmas plakát felragasztása ugyancsak kedvelt eszköz. Ha a mennyezetet, falakat egyszínűre festjük és az ablakok valamint a bútorok fehérek, az összhatás friss és légies.

Lehet használni világos színű fapadlót, szőnyeget, műgyantát, ami lehet színes is vagy linóleumból például fapadló mintázatút.

Célszerű alacsony és fehér színű bútorokat használni, fából vagy fa mintázattal. Felélénkíti a szobát, ha egy-egy karakteres színre (pl. kékre, pirosra) festett bútort, függönyt használunk.

Asztalossal, egyedi tervek alapján, beépített bútorokat is készíttethetünk, figyelembe véve a térdfal magasságát és a ferdetető dőlésszögét. Általában az ágy vagy ülőbútor kerül a ferde tető alá, az ablakok elé íróasztal vagy olvasó kuckó. Egyenes falhoz kerülhetnek a magasabb tároló bútor, a ferde falakra polcok, megfelelő konzolos megoldással.

Dekorálhatjuk a tetőtér ferde falát falmatricákkal, textilekkel, nagy méretű és ragasztható habszivacs betűkkel, színes mágneses és táblafestékkel. Tetőtérben kiválóan lehet alkalmazni a felfüggesztett széket vagy sportos tiniknek bokszzsákot.