2013. január 14. és 19. között huszadik alkalommal rendezik meg müncheni BAU 2013 építőipari kiállítást, amely a 40 országból érkező, több mint 2000 kiállítójával és 200 ezernél több látogatójával Európa legnagyobb építőipari kiállítása.
A BAU 3013 kiállításon idén is számos újdonságot mutatnak be a kiállítók az építkezés, felújítás területén. Az egész kiállítást áthatja az energiahatékonyság gondolata. A BAU szervezői szerint négy témakör határozza meg építőipar következő éveit, évtizedeit, és ezek közül is a legjelentősebb a fenntarthatóság. Ez a témakör uralja az egész kiállítást, mert a fenntarthatóság igénye átformálja az egész építőipart.
Fenntarthatóság
A nagy előrelépés történt a fenntarthatóság terén az elmúlt években, ez már az előző, a 2011-es kiállításon is látható volt, a mostani rendezvényt azonban még inkább áthatja a fenntarthatóság fogalma. A német kormány és a német emberek is felismerték ennek jelentőségét jövőnkre nézve. Széles körű az egyetértés abban, hogy a fenntarthatóság fogalma magában foglalja az épületek teljes életciklusát a tervezéstől, építéstől az építőanyagok gyártásán és szállításán, a használaton át a bontásig.
De nem csak ökológiai, hanem gazdasági, szociális és kulturális szempontból is vizsgálni kell épületeinket. Világszerte számos minősítő rendszert fejlesztettek ki az épületek értékelésére a fenntarthatóság szempontjából. A fenntarthatósági vizsgálat kiterjed építőanyagokra is, amelyeket környezetvédelmi szempontból is minősítenek.
Az építőanyagok és épületek fenntarthatóságára továbbra is döntő befolyást gyakorol az építőipari kutatás és fejlesztés. És mindenképp nagy hangsúlyt kap a fenntarthatósági célú épületfelújítás a jövőben. Az épületállomány korszerűsítéshez is nagyon sok anyag és eljárás látható a BAU 2013 kiállításon.
Energia 2.0
Az „Energia 2.0” kifejezést a BAU szervezői az internetes Web 2.0 kifejezésének mintájára alkotta. Ez alatt a fogalom alatt a jövő épületeinek energiaellátását az ehhez kapcsolódó technológiai újításokat értjük, ezen belül is a megújuló energiákat és a különböző energiaforrások kombinációját, mint például a fosszilis és megújuló energiákét. Mindemellett az „Energia 2.0” természetesen kiterjed az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság témájára is. De az „Energia 2.0” fogalma magában foglalja a témához kapcsolódó lobbitevékenységet is, amely sokszor eltérő érdekeket képvisel az ipar, a politika, az ingatlanpiac, a gazdaság szereplői között az épületek korszerűsítése, az energiafelhasználás optimalizálása, költségek, illetve a környezet védelme területén. A kérdés az, milyen legyen az új épületek energiagazdálkodása, milyen arányban használjanak megújuló energiaforrásokat a jövőben, milyen anyagokat építsenek be a házakba. A BAU 2013 kiállításon választ kapni ezekre a kérdésekre is.
Városfejlesztés a XXI. században
2050-re a világ népességének – amely addigra várhatóan 9,3 milliárd lesz – 75 százaléka városban fog élni, ezért is kiemelt téma a városfejlesztés a BAU 2013 kiállításon.
Németországban, már ma is a lakosság háromnegyede városban él. Az energiafelhasználás szempontjából ennek a koncentrációnak megvan a maga előnye.
A felhasznált energia 40 százalékát épületeinkben használjuk föl, ennek háromnegyed részét – tehát a teljes energiamennyiség 30 százalékát – fűtésre használjuk. Az egynegyed részt pedig világítás, hűtés és a modern kommunikációs eszközök emésztik föl. Az összes felhasznált energia további tíz százalékát utazásra fordítjuk munkahelyünk és otthonunk között, bevásárlásra, társadalmi és kulturális célból. A fejlett országokban, így Európa más államaiban is hasonló értékeket kapunk, tehát a városfejlesztés és az épületek optimális energiafelhasználásában hatalmas lehetőségek rejlenek az energia megtakarítására.
Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes házat át kell alakítani. Az energiahatékony felújításoknak nem célja, hogy elpusztítsák a helyi identitást, vagy tönkre tegyék a régi épületeket. Meg kell őrizni a város eredeti szerkezetét, de mellette szén-dioxid-semleges területeket kell kialakítani. Energiatermelő, aktívházak fogják az egyes területek szén-dioxid-kibocsátását optimalizálni a város egészére.
A lakosok számának növekedése és az energiaellátás biztosításának igénye a jövőre nézve a fenntartható városi stratégiák kialakítását követeli. Ehhez pedig hatékony együttműködésre van szükség a politika és gazdaság területén
Épületek egész életre
A BAU 2013 kiállítás negyedik kiemelt témája az „Épületek egész életre” (Building for Life). Olyan épületeket kell tervezni, építeni és berendezni, hogy tekintet nélkül a korra és az esetleges fogyatékosságra minden generáció számára megfeleljenek. Az emberek egyre hosszabb ideig élnek, és szeretnék, hogy függetlenek maradjanak ameddig csak lehetséges Egy felmérés eredménye szerint a válaszadók kétharmada 70 évesen is saját otthonában szeretne élni, különösebb külső segítség nélkül. Hogy ez teljesüljön, szükség van az akadálymentes tervezésre (Akadálymentes dizájn, Barrier-free design) az építés és a felújítás során.
A városi élet előnye, hogy ebben a rendszerben az idős emberek sokáig élhetnek saját, otthoni környezetükben, biztosítva számukra az egészségügyi ellátás. Így azután részt sokáig vehetnek a kulturális és társadalmi életben.
Folytatás Facebook-kal