A hazai építőanyag gyártók tapasztalata szerint 2020 második negyedévében és júliusban jellemzően stagnáltak vagy 5-15%-kal csökkentek, a homlokzati nyílászárók esetében pedig 20%-kal estek vissza a magasépítéshez, különösen a lakóingatlanok építéséhez és korszerűsítéséhez felhasznált építőanyagok és építési termékek volumenei, összehasonlítva 2019 azonos időszakával.
Mindez összefügg a vírushelyzet nyomán kialakuló általános megtorpanással, azonban az építőanyagok forgalma viszonylag pontosan leképezte a kifutó, kedvezményes újlakás-áfával befejeződő újlakások aktuális anyag igényeit és a viszonylag kis számú induló újlakás projektet. A gyártók forgalmára kedvező, bár a lakáspiaci lassulást teljesen nem ellensúlyozó hatást gyakorolt számos kisebb ipari csarnok és telephely fejlesztési beruházás, valamint a kényszerű otthonmaradásával összefüggő lakossági beruházások köre, melynek során szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése és állagfenntartása felé fordultak.
A MÉASZ tagjai bíznak benne, hogy az őszi gazdaságvédelmi intézkedések során olyan beruházásokat támogató, ösztönző kormányzati döntések születnek, melyek a kereslet és a kínálat egyensúlyba hozásával segítik az építésgazdaság GDP-hez hozzáadott egyre növekvő arányának megtartását, növelését, különösképp az újlakások építésének, és a meglévő lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének támogatását keresztül. Ezekre megfelelő és a gazdaságot hatékonyan fehérítő megoldás lenne a 27% és az 5% közötti áfa közötti különbség visszatérítése - a csok magánerős beruházás mintájára - számlakötelezettség mellett, oly módon, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonosokhoz; a családokhoz kerüljön. Mindez országos viszonylatban illeszkedne a meglévő csok intézkedésekhez, és jól egészítené ki a rozsdaövezetekre már bejelentett, 5%-os újlakás- és lakásbérleti áfára vonatkozó döntéseket is.
Az építésgazdaság idei teljesítményének jelentős része a Covid-19 járványhelyzet során a már meglévő futó megrendelésekből, „lendületből” realizálódott. A magasépítésben nyártól tapasztalt alacsony projektindulási értékek azonban további lassulást vetítenek előre, így indokolt olyan további ösztönzők bevezetése, melyek a teljes építőipari értéklánc kilábalását segítenék a megrendelői döntések előmozdításával, a köztes támogató folyamatok felgyorsításával. Különös jelentősége van ezért ez időszakban az állami és különösen az egyes önkormányzati megrendelések mielőbbi fizikai elindításának, valamint a számos szakipart, hazai mikro- és kisvállalkozást vonzó lakásépítés és -korszerűsítés előmozdításának is.
A nemrégiben bejelentett, rozsdaövezetekre vonatkozó 5%-os újlakás- és lakásbérleti áfára vonatkozó kormányzati döntéseket a MÉASZ tagjai hasznosnak és előremutatónak tartják, melynek hatásai várhatóan jövőre jelentkeznek majd és jelentősek lesznek. Rövid távon, a hazai építőanyag gyártók bíznak benne, hogy a soron következő kormányzati őszi intézkedések továbbra is alapoznak majd az építésgazdaság GDP-hez hozzáadott egyre növekvő arányára. A MÉASZ tagjai a minél gyorsabb, v-alakú kilábalás érdekében az alábbiakat javasolták az építésgazdaságért felelős szaktárcának:
- az újlakás-építésekre nézve a 27% és az 5% közötti áfa közötti különbség visszatérítését (a csok magánerős beruházás mintájára) számlakötelezettség mellett; illetve az 5%-os újlakás-áfa ismételt beállítását olyan módon, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonoshoz jusson;
- a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének ösztönzését, részleges áfa-visszatérítésen és egy egyszerűsített korszerűsítési programon keresztül;
- a közoktatási, illetve köznevelési és közoktatási intézmények energetikai felújítását,
- állami / közhasznú (nem szociális) bérlakásrendszer elindítását.
A második negyedév és a júliusi hónap összefoglalója építőanyag szegmensenként
Az égetett kerámia tégla termékek részpiacát jelentősen meghatározta, hogy a kifutó, kedvezményes újlakás-áfával épülő újlakások befejező munkálatai dominálnak, egyúttal a korábbinál lényegesen alacsonyabb számú társasházi új projekt van a piacon. Az égetett kerámia tégla termékeknél ezért a második negyedévben főként stagnálás, illetve egyes gyártóknál egyszámjegyű csökkenés mutatkozott a második negyedévben és júliusban, az első negyedévben mutatkozott 10-20% közötti visszaesést követően.
A hazai égetett kerámia tégla termékek gyártói a második félévet tekintve – változatlan szabályozás mellett – kevéssé derűlátók, az év egészére vonatkozóan akár kétszámjegyű visszaesés is bekövetkezhet. Az árakat tekintve stagnálásra vagy akár csökkenésre is sor került, mivel egyes téglagyártóknál jelentős legyártott készletek halmozódtak fel.
Az égetett kerámia cseréptermékek, különösen a tetőcserepek részpiacai az első negyedév kiugróan kedvező alakulását követően a második negyedévben és júliusban teljesítették a 2019-es bázist.
Kedvező, hogy a betontégla- és betoncserép termékek terén az első negyedévhez hasonló kereslet mutatkozott, így a tavalyi értékekhez képest egyszámjegyű növekedést lehetett érzékelni.
Hasonló tendencia mutatkozott a beton térkő és a kapcsolódó dekorációs elemek terén is, összefüggve azzal, hogy a tartós otthonlét során a magánerős beruházók a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése és állagfenntartása felé fordultak.
A fehér falazati anyagok terén a második negyedév júliussal 20%-al maradt el az előző évtől, míg 2020 egészére nézve mintegy 15%-al alacsonyabb mennyiség került értékesítésre 2019 azonos időszakához képest. E visszaesés meghatározó részét a korábbi kedvezményes lakásáfával épülő társasházépítési projektek kifutása, egyúttal az új építések számának nagyarányú csökkenése, valamint a kevés új építés kezdésének csúszása okozza.
A vírushelyzet miatt a kis léptékű sajáterős és hobbi célú (DIY) termékkörben a csökkenés elhanyagolható az első hét hónapban, ezek azonban inkább a meglévő lakásállományon a termékek segítségével megvalósított fejlesztéseket és állagmegőrzéseket tartalmazzák.
A kivitelezői kapacitásokat tekintve szinte minden régióban - eltérő mértékben ugyan, de felszabadultak a beépítő kapacitások. A szerkezetépítésben a beépítési munkákra a vállalási díjak és árak ezzel párhuzamosan csökkentek, kis munkák esetében 10%-os, nagy munkák esetében 20-30%-os csökkentés is tapasztalható volt, amit a nagy generálkivitelező beruházók szinte már el is várnak. Hektikus és nagy mértékben ingadozó vállalási díjakat lehet a piacon tapasztalni, míg a több évnyi erőltetett munkaütemet követően sok kivitelező nyaralni utazott július végétől.
Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránti kereslet a második negyedév elején (az első negyedév fokozott felhalmozását követően) jelentősen, kétszámjegyű értékben (akár 20-25%-al) is visszaesett, azonban a második negyedév közepétől, a számos befejeződő újlakás projekt és kisebb ipari projektek eredményeként vissza tudott erősödni, így az egyes termékcsoportok volumene a második negyedév és júliusban jellemzően 5-10%-al marad el 2019 azonos időszakától.
A homlokzati nyílászárók gyártóinál a második negyedév az eső negyedévhez képest (-10%) kétszeres, immár 20%-os visszaesést hozott. A legnagyobb cégek is tényleges kapacitásuk 70-80%-án működnek.
A homlokzati nyílászáró-piacon a tervezhetőséget nehezíti, hogy számos projekt egyelőre csak „papíron” van elindítva, míg a fizikai projektindulás késéssel valósul meg.
Mivel jelentős épületenergetikai ösztönzők nincsenek a piacon, a nyár végi szezonális csökkenés a szokásosnál erősebb lehet. Ezzel összefüggésben jelenleg jellemzően kéthetes átfutási idővel lehet nyílászárót rendelni. Ez az érték megfelel a csok bevezetése előtti időszaknak. Az árak a második negyedévben stagnáltak.
A hőszigetelő anyagok részpiacait az alábbi tényezők jelentősen meghatározzák
A lakáspiaci megtérülési és hozamelvárások változófélben vannak, egyúttal a vírushelyzet miatt elmaradnak a külföldi befektetési célú vásárlók. A használtlakás piaci árcsökkenés pedig a vásárlók egy részét a használtlakások felé tereli; kis számú társasházi újlakás projekt látszik a piacon.
Hiányoznak az erős lakossági ösztönzők, így a családi házas és társasházas korszerűsítések volumene nagyon alacsony. A homlokzati felújítások piaca egyértelműen megtorpant a 2. negyedév végén. Megvan a kockázata, hogy a hatás át fog húzódni a 3. negyedévre is.
Az ipari beruházások terén számos kisprojekt mellett nagyon kevés – 20.000 m2 feletti – ipari csarnok projekt van jelen az építési piacon.
A Műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok gyártói egyszámjegyű csökkenést tapasztaltak a második negyedévben. Egyes előkészületben lévő intézményi és ipari projektek kedvezően érinthetik a részpiacot, amely szezonális jelleggel kihathat az őszi időszakra is. Az EPS hőszigetelő anyagok terén is fennáll, hogy a lakáscélú felhasználási arány lényegesen alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt, amely összefügg a hiányzó épületenergetikai ösztönzőkkel, és részben az 5%-os újlakás áfa kivezetésével. A társas- és családi házas korszerűsítési és homlokzatfelújítási területen az EPS gyártók kivárást érzékelnek. A szálas hőszigetelőanyagok terén, az első negyedév stagnálását követően a második negyedévet és júliust tekintve bázis alapon közel 20% javulás volt látható az időszakban, de ez az érték technikai jellegű, mivel a tavalyi nagy mértékű májusi visszaesésből ered. A második negyedév és július együttesen 9%-os visszaesést eredményezett az első negyedévhez képest.
A szálas hőszigetelőanyag-piacon, az árakat tekintve a második negyedévben és júliusban a projektárak az átlagárat lefelé vitték. A tervezett Mercedes-bővítés és a BMW-gyár beruházások jelentős csúszása lassítja e részpiacot.
A szálas hőszigetelőanyagok terén akár kétszámjegyű visszaesés lehet az év második felében. Az épületgépészeti termékek terén szükséges megkülönböztetni az import késztermékeket, berendezéseket, szerelvényeket forgalmazó hazai képviseleteket a több-kevesebb import alkatrészt felhasználó hazai gyártókat. Ennek figyelembevételével, általánosságban a második negyedév gyengébb volt a tavalyinál, de az első félévet tekintve ez többnyire kiegyenlítődött. A megrendelők a kifejezetten gépészeti felújításokat jellemzően a nyári időszakra tervezik, így erre a járvány nem volt értékelhető hatással.
Továbbra is jellemző, hogy a lakossági terület jelentős szegmensében a felújítások a lehető legegyszerűbb, legolcsóbb, szükséges mértékűek. A tapasztalatok szerint átfogó, jelentősebb korszerűsítést csak a tehetősebb anyagi helyzetben lévő megrendelők terveznek.
Az épületgépészeti szakember- és szakmunkás hiány továbbra is fennáll, mivel a járvány idején sokan (pl. az idősebbek) visszafogottabban vállaltak munkát. A korábban külföldön dolgozók egy része már visszatért külföldre, míg a jelenlegi álláskeresők jellemzően szakképesítés nélküliek. A forintárfolyam ingadozása a második negyedévben, az épületgépészeti termékeknél 5% körüli mértékben hozott áremelkedést, míg az import termékek árai nagyon eltérően változtak, 2-10 % között.
Forrás: Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Folytatás Facebook-kal