A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség tagjainak tapasztalata szerint az erős első félévet követően számos befejeződő projekt és csökkenő szerződésszám mellett egyértelműen a fékeződés jelei látszanak azzal, hogy gyakoribbá váltak a halasztások mind a lakásépítési, mind pedig a kereskedelmi- és ipari ingatlanoknál. Ugyancsak ezt tükrözik a szerkezetépítő anyagok, így például az égetett kerámia tégla termékek fékeződő forgalma, míg a projektek befejezéséhez tartozó termékeknél – például az tetőcserepeknél – még élénk a kereslet.
A tartósan növekvő energiaköltségek nyomán megugrott a kereslet minden olyan építési termék és szolgáltatás iránt, amelyek gyors átfutással segítenek visszafogni a lakások és az ipari, telephelyi ingatlanok energiafogyasztását: az épületgépészeti vállalkozások kiugró keresletről számoltak be, és az ablakcserék is kiemelt helyen szerepelnek a gyorsan megvalósítható beruházások között. A műanyagalapú hőszigetelő anyagok terén még nagyobbrészt elmaradt a szezonális felfutás, részben a szűkös kivitelezői kapacitások, részben pedig a korábbi előrehozott vásárlások miatt. Az energiamegtakarítást támogató építőkémia termékek iránti kereslet a teljes építőkémia termékkörön belül erősödni tudott, ezzel együtt a harmadik negyedévi összvolumen a tavalyi bázis körül alakult. A szálas hőszigetelőanyagok terén az erős első félévet követően mintegy 10%-os csökkenés mutatkozott az egyes ipari projektek ütemezésének lelassulásával.
A gyártási folyamatokat tekintve az energiaár-sokk és a költséginflációs folyamatok jelentősen érintik a hazai gyártókat: az igen magas szinten rögzült költségek mentén a legnagyobb kihívás az, hogyan lehet még kezelhető költségek mentén az egyes termékeket legyártani. Egyes esetekben olyan mértékben emelkedtek meg a termékelőállítási költségek, hogy azokat a jelenlegi helyzetben a fogyasztókra már nem lehet áthárítani. Mindezzel párhuzamosan a hazai gyártók számos módon hajtottak végre energiafogyasztást leszorító intézkedéseket (pl. gyártáselőkészítési lépéseken keresztül, műszakok tömbösítésével, kevesebb munkanappal, mérési beruházásokkal) és törekszenek megújulóenergia-hasznosító beruházások végrehajtására, illetve a meglévők kibővítésére is.
A MÉASZ elnöksége előremutatónak tartja a kkv-szektor számára nemrégiben meghirdetett energiaköltség-kompenzációt, egyben javasolja a különösen energiaintenzív építőanyag gyártási ágazat egészét – akár sávos megoldással, az energiaintenzitás függvényében – lehetőség szerint minél nagyobb arányú energiaköltség-kompenzációban részesíteni annak érdekében, hogy a hazai gyártók ne kényszerüljenek a termelés szüneteltetésére, és ezáltal az értéklánc sérülése és az import arány növekedése elkerülhető legyen.
Mivel a mostani 10% feletti lakossági hitelkamat-környezetben jelentősen visszaesett a hitelfelvételi hajlandóság, az építésgazdaság mintegy ötödét kitevő, a legtöbb fajta építőanyagot és szakipart vonzó újlakás-építési és lakáskorszerűsítési piacon komoly hozzájárulást adhatna egy államilag támogatott kedvezményes, egyszámjegyű kamatot elérhetővé tevő finanszírozási konstrukció. Emellett megfelelő eszközként működhetne továbbá az szja visszatérítés is az elvégzett energiahatékonysági beruházások után.
Középtávra tekintve megfontolandó az önrész-képességet és tervezhetőséget segítő lakástakarékpénztári kamattámogatás megfelelő feltételek melletti visszaállítása is, amely középtávon tartósan segítené az lakásállomány energiafogyasztásának csökkentését, az újlakás-építéseken keresztül pedig hozzájárulna a lakásállomány fokozatos megújításához.
Áttekintés: egyes építőanyag gyártói szegmensek 2022. harmadik negyedévében
Az égetett kerámia tégla és cserép termékek jelentős kapacitás-kihasználtság mellett a tavalyi bázis szintjén alakult a kereslet. A megrendelések tavaszi felfutásakor tapasztalt 2-4 hetes szállítási idők a nyár végére lerövidültek; a szerkezeti anyagok piacán a nyár közepétől immár egyértelműen a fékeződés jelei látszanak, a nagyobb projekteknél egyre gyakoribbá váltak a halasztások. A következő néhány hónap kereslete még rendezettnek látszik, de az újlakás-építési, valamint az üzleti megrendelések terén lassulás érzékelhető. Fontos, hogy ez a folyamat megálljon, illetve megforduljon.
A jelentős energiaintenzitással előállítható, égetett kerámia tégla és cseréptermékeknél kétszámjegyű, adott gyártótól és termékkörtől nagyban függő, jellemzően 20-35% körüli költségvezérelt árkorrekcióra volt szükség, amelyben meghatározó tényező volt az energiaárak sosem látott megugrása. Az égetett kerámia tégla és cserép termékek előállítási költségében a felhasznált energia aránya 30-40% körül alakult a „normál” energiapiaci árak mentén. Míg a versenypiaci földgázár megawattóránkénti ajánlati ára az azonnali piacon éveken keresztül, így 2021 elején tartósan 10-20 euró körül alakult, 2021 őszén már 5-9-szeres, idén nyáron esetenként 20-szoros, 300 eurós megawattóránkénti ár is előfordult. Az utóbbi hetekben egy kedvező irányú – valószínűleg egyelőre csak átmeneti - csökkenés következett be, azonban az 5-8-szoros értékével még így is extrém magas a versenypiaci földgáz árszintje az 1,5-2 évvel ezelőtti, éveken keresztül tapasztalt „normál árhoz” képest. Összességében, ez alapján a felhasznált energia költségének arányának drasztikus növekedése következett be.
A tartósan extrém magas energia költségszintek mellett a legnagyobb kihívás az, hogyan lehet még kezelhető költségek mentén az egyes termékeket legyártani. Az energiaár-sokk és a költséginflációs folyamatok miatt olyan mértékben emelkedtek meg a termékelőállítási költségek, hogy ezeket a jelenlegi helyzetben a fogyasztókra gyakran már nem lehet áthárítani.
Az égetett kerámia tégla- és cseréptermékek gyártóinál az októbertől induló új gázszerződések nehéz helyzetbe hozhattak több gyártót, amely miatt több piaci szereplő a drasztikusan megemelkedett költségszintek miatt átmenetileg a termelés leállításra kényszerülhet majd. A hazai gyártás akár csak átmeneti leállása a hazai építésgazdasági értéklánc sérülését jelentené.
Fontos tényező, hogy a környező országok energiaár-kompenzációja nyomán versenyelőnybe kerülnek lehetséges importőrök azáltal, hogy számos országban magasabb támogatások hívhatók le, a teljes vállalati kör részére.
Mindeközben a hazai építőanyag gyártók mindent megtesznek a hosszú távú foglalkoztatásért, igyekezve elkerülni azt, hogy elbocsátásokra vagy kényszerszabadságolásokra kerüljön sor. Ezért a MÉASZ elnöksége különösen fontosnak tartja az energiaintenzív építőanyag gyártási ágazatot – akár sávos megoldással, az energiaintenzitás függvényében – minél nagyobb arányú energiaköltség-kompenzációban részesíteni, hogy a gyártók ne kényszerüljenek a termelés szüneteltetésére, és ezáltal az értéklánc sérülése, az import arány növekedése elkerülhető legyen.
Fehér falazati és szerkezeti termékek
2022 harmadik negyedévében továbbra is élénk kereslet jellemzi a fehér falazóelemek piacát. Minden hazai gyártókapacitás teljes kihasználtsággal, ámde a többi szegmenshez hasonlóan jelentősen növekvő termelési költségek mentén üzemel.
A pórusbeton termékkörben a jellemző szállítási idő jelenleg 8 hét, a mészhomok tégla termékeknél megfelelő készletek mellett folyamatos a termékellátás. Az importból érkező belső oldali hőszigeteléseknél, a költségnövekedés miatt, gyártói áremelés és a forint/euró árfolyamhatás együttesen, hatványozottan éreztette hatását a beszerzési és értékesítési árakban, ennek hatására csökkent az értékesített volumen.
Az összes fehér falazati termék értékesített mennyisége 10%-ot meghaladóan emelkedett, értékben pedig hozzávetőleg az infláció mértékével növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Építőkémia termékek
A számos terméket magába foglaló építőkémia termékek terén az építési vegyianyagok, ragasztók és fugázók gyártásához használt kiinduló összetevők árszintjében idén sem volt visszaesés, sőt: idén több lépcsőben kétszámjegyű mértékben tovább drágult gyártási alapanyagokkal és összetevőkkel dolgoztak az építőkémia termék gyártók. 2022 második és harmadik negyedévében problémát okozott a szűkös hazai cementkínálat, amelyet - egyes fugázó és egyéb segédanyagok összetevőjeként - importból pótoltak. Az euró-forint árfolyamhatás minden külföldről származó összetevőnél kifejtette költségnövelő hatását.
A gyártási költségnövekedések a végtermékek eladási árában terméktípustól függően 20-35% közötti költségvezérelt árkorrekciókat kényszerítettek ki (ez az érték a KSH augusztusra vonatkozó, teljes feldolgozóipari átlaga alatti). Az energia- ás alapanyagköltségek extrém magas szintjei miatt az egyes termékek árképzésénél nagyon kicsi a gyártói mozgástér.
Míg a második negyedévben az építőkémia termékek körében még 5-10% közti forgalombővülés mutatkozott, a harmadik negyedévben mennyiségi szempontból stagnálás volt jellemző a tavalyi bázishoz képest.
A keresleti irányokat tekintve, az energiaárak nyári jelentős emelkedése óta feltűnő, hogy nemcsak az ipari, hanem a lakossági felújítási piacon fokozódott a kereslet mindazon építőkémia termékek iránt, amelyek az energiahatékonysági projektekhez szükségesek. Mindezzel együtt, az állami beruházások elhalasztása nyomán az utolsó negyedévben akár 10-15% visszaesés is bekövetkezhet a nemrég lezárult 3. negyedévben képest.
EPS alapú hőszigetelőanyagok
Az EPS alapú hőszigetelő anyagok forgalma 2022 májusáig erőteljes növekedett, majd a tavaszi nagy volumenű előrehozott vásárlásokat követően a forgalom jelentősen, mintegy 30-40%-al esett vissza a harmadik negyedév nyári hónapjaiban, az előző évhez képest. A lakossági energiaár-emelkedés és az idén lejáró Otthonfelújítási támogatás hatása egyelőre még nem érezhető a hőszigetelő anyagok piacán. Sőt, az őszi hőszigetelési szezon a korábbi évekhez viszonyítva lassabban és szerényebben indul a piac árcsökkenési várakozási miatt, egyúttal a beruházók az eddig előre megvásárolt termékeiket használják fel vagy az utolsó pillanatig várnak a beszerzésekkel.
Az EPS hőszigetelőanyag gyártásához szükséges alapanyagok szállítási határidői a harmadik negyedévben gyakorlatilag a Covid előtti szintre normalizálódtak. Mindazonáltal, az eddigi kiszámíthatatlan gyártási alapanyag-ellátást a tőkeerősebb gyártók és kereskedők a készletek szokatlanul magas szintre emelésével tudták csak kezelni. A jelentős volumenű viszonteladói és gyártói készletek kifogyásával együtt, a nyár közepe óta elindult csökkenő alapanyagköltség-trend mellett némi kedvező fordulat jöhet majd a műanyagalapú hőszigetelő anyagok árainál.
A további költség-összetevők terén a fuvarköltségek, a béremelések, és a forintárfolyam hatás mellett jelentős tényező volt az energiaár-robbanás is: az EPS hőszigetelőanyagok gyártásánál is jelentős az energiaoldali kitettség és jellemzően nem volt lehetőség korábbról áthozott hosszú távú energiavásárlási szerződésekkel áthidalni a költségsokkot.
Az EPS hőszigetelőanyag gyártók számos módon igyekeztek végrehajtani takarékossági intézkedéseket, például a munkaidőkeret tömbösítésével, hosszabb műszakokkal – kevesebb munkanap keretében. Ahol csak lehetséges, folyamatban van a megújulóenergia-termelő berendezések bővítése, világítás korszerűsítés, de akár hibrid gépkocsik beszerzése is.
Szálas hőszigetelő anyagok
Míg az összes építőipari szegmensben jelentős kivitelezések indultak meg az első félévben, a harmadik negyedévi halasztások és a csarnoképítések lelassulása miatt termék típustól függően mintegy 10%-al zsugorodott a kereslet.
Sajátos jelenség, hogy míg továbbra is az ipari felhasználás a meghatározó, a magánerős lakáscélú energetikai korszerűsítéseknél terjed a szálas hőszigetelés, mivel a padlás födémszigetelés akár házilagosan is, DIY-jelleggel elhelyezhető.
Az ipari és a nagy projekteknél az első félévben fennálló, az extrém és kiszámíthatatlan gyártási költségnövekedés miatti jelentős költségkalkulációs bizonytalanság ugyan visszaszorult a harmadik negyedévben, de az ipari projekteknél tapasztalható átütemezések miatt változatlanul nehéz meghatározni a rövid távú tényleges igényt, amely nehezíti a tervezést.
A tavaszi és nyári versenypiaci földgáz árak a 200-300 euró/MWh költségeket és jelentős kétszámjegyű költségkövető árkorrekciókat vontak maguk után. A versenypiaci gázár néhány hete csökken ugyan (a „normál gázárat” még így is 5-8-szorosan haladja meg), de ez bármikor megfordulhat; rendkívül erős az energiapiaci ár-volatilitás. Mindezzel együtt, a gyártást érintő nagyon jelentős költségnövekedések áremelési hatását a beruházói piac a szálas hőszigetelőanyagokat illetően láthatóan beárazta. (A bazaltból hevítéses eljárással gyártott kőzetgyapot alapú szigetelőanyagoknál az összes gyártási költség mintegy felét teszi ki a felhasznált földgáz költsége a „normális”, 15-20 euró/MWh egységáron, tehát mostanra az áremelés ellenére is tovább nőtt a költségarány.)
A jelenlegi forint árfolyamszint mellett a szálas hőszigetelőanyagokra jelenleg szinte nincs import, mert fuvaronként maga a szállítás önmagában is jelentős költséget tesz ki. Emiatt a gyártók jellemzően még inkább helyben értékesítenek, mint korábban. Emiatt a negyedik negyedévben különösen fontossá válik a most zajló autó- és akkumulátorgyártó ipari nagyberuházások ütemezése; azok fenntartása, a további halasztások elkerülése.
Homlokzati nyílászárók
A homlokzati nyílászárók gyártói tapasztalata szerint a gyors piaci változások mentén nehezen kiszámítható a beruházói oldal, így jelentős még a negyedéven belüli piaci hullámzás is.
Míg a nyári időszakban jelentős, 25%-os rendelésállomány visszaesést tapasztaltak a gyártók, a részlegesre csökkentett lakossági gázár és villamosáram támogatási döntések nyomán felpörögtek a nyílászáró-rendelések és jelentős visszakorrigálás következett be. Az őszi lakossági energiahatékonysági beruházások irányát tekintve a jelek arra mutatnak, hogy az ablakcserék kiemelt helyen szerepeltek a gyorsan megvalósítható beruházások között.
Az újlakás-építések terén jelentős nagyságrendű projekt befejeződések látszanak, de a tényleges átadás a jelentős mértékű hitelkihelyezés-visszaesés nyomán áthúzódhat 2023-ra.
A homlokzati nyílászáró késztermékek szállítási ideje 4-6 hét körül alakul, de ez nagyban függ a típustól és kiviteltől – elsősorban a normál PVC és fa profilú nyílászárók szállíthatók rövidebb 2-4 hetes átfutással, amelyre jelentős hatással van a megfelelő vasalatok elérhetősége is.
Az energiahordozókra vonatkozóan az ablakgyártók nagy része rendelkezett hosszabb távú szerződéssel, az ősz folyamán megújuló, már a jelentősen megemelkedett villamos áram- és gáz egységárak jellemzők. Napelem rendszerek számos üzemben működnek már, alternatív fűtés (hulladék fa) mellett.
Az alapanyag szállítási határidők - kivéve néhány esetet (pl. toló-bukó vasalatok, kilincsek, veretek) - normalizálódtak azáltal, hogy az európai kereslet csökkenése nyomán a szállítók túlterheltsége megszűnőfélben van. A költségösszetevők viszont a korábbi években sosem látott magas szinteken stabilizálódtak – kivéve az üvegtermékeket, ahol a síküvegek drasztikus áremelésének következtében újabb áremeléssel szembesülnek a gyártók. Ez utóbbi hatással lesz a kész ablakok árára is, amelyeket idén 30-40%-al kényszerültek emelni az ablakgyártók, több kisebb lépésben, valamennyi költségösszetevő (energia, alapanyagok valamint a bér- és fuvarköltségek) jelentős emelkedése miatt.
Ezzel párhuzamosan jellemzően az év végéig, esetenként január végéig tart a biztosan látható rendelésállomány, azonban már érzékelhető a lakossági érdeklődések és megrendelések csökkenése.
Az épületgépészeti termékek és szolgáltatások piacán mind a kereskedők, mint a kivitelezők egyaránt bizakodók; a lakossági gáz- és villanyáram támogatott volumenek bevezetésével nagyon megugrott a kereslet, amely egyszerre jelentkezett a szezonális karbantartási hullámmal.
Ezáltal a régi, rossz hatásfokú kazánok eddig halogatott cseréje is felgyorsult, s fokozott igény mutatkozik a jó hatásfokú kondenzációs gázkazánok és a fafűtésű kazánok iránt, de a kémények és kéménybélelések iránt szintén.
A napelem rendszer telepítések iránti ajánlatkérések száma - sosem látott mértékben – a harmadik negyedévben mintegy megtízszereződött. (Az októberi kormányzati bejelentések miatt ez a kereslet a 4. negyedévben csökken, mivel már visszatáplálás lehetőségének megszűnése a megtérülést jelentősen rontja.)
A hőszivattyú és a split klíma rendszerek iránti igény is felfutott, ezek szállítási határideje esetenként több hónapra nőtt, mivel a felfokozott kereslet mellett az alkatrész- és chiphiány világszerte lassítja a gyártást.
A kedvezőtlen árfolyamhatás mellett jelentős kiszámíthatatlansági tényezőt jelent az importtermékek megfelelő határidőre történő elérhetősége és a kivitelezők leterheltsége. Hosszú távú tervezés egyelőre nem lehetséges a bizonytalan jövőbeli lakáscélú kereslet miatt. A forintban (árfolyamhatással) számolt bázis alapú keresletnövekedés 30-33% körüli a fűtő-hűtő rendszereknél. A napelem rendszerek iránti keresletnövekedés ebben még nem jelent meg.
Forrás: Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Folytatás Facebook-kal