Izlandon, a Feröer-szigeteken, Norvégiában, egyszóval a vikingek földjén találkozhatunk még ma is több száz éves vagy épp új építésű fűvel benőtt háztetőkkel.
A zöldtetők ősi változata a fűvel benőtt háztető, a fűtető. A zöldtetők számos előnnyel bírnak (lásd: Ismerkedés a zöldtetőkkel). A fűtetők esetében fontos tulajdonság a hőszigetelés, a hideg télben a fűtető benntartja a meleget a házban.
A zöldtető számos jó tulajdonsága közül a hőszigetelés mellett fontos még a hangszigetelés. Arrafelé gyakran esik az eső, más tetőfedő anyagok esetén az esőcseppek hangosan kopognak, amíg a fűtető elnyeli ezt a zajt.
A szeles időjárás is oka, annak, hogy hosszú évszázadok során fűtetővel fedték a házakat. Különösen Izlandon és a Feröer-szigeteken nem ritka a 25-35 km/órás szél, de előfordulnak ennél magasabb értékek is, a fűtető súlya és egybefüggő volta védte meg a házakat attól, hogy a szél elvigye a tetőt.
Régen a fa háztetőre több rétegben bükk- vagy nyírfakérget helyeztek, erre jött a földréteg, amelybe a füvet ültették. Az újabb fűtetők alatt kátránypapír védte meg a házat a beázástól, mostanában pedig gyökérálló szigetelőrendszert használnak.
Torshavn a világ legkisebb fővárosa, a kormánynegyed épületeit is fűtető fedi.
Az északon gyakori esőzések miatt általában különösebb gondozást nem igényel a hagyományos fűtető. A legtöbb, hogy nyaranta egyszer-egyszer lenyírják, ha lenyírják. Feröer fővárosában, Torshavnban épült Észak Háza kulturális központ is fűtetőt kapott, ennek tetejét viszont rendszeresen nyírják, ettől mindig üde zöld a színe. (Kép: familyadventureproject.org)
Sok templom épült fűtetővel ugyanúgy, mint a házak, a különbség csak a kis fehér harangtorony, amelynek teteje párhuzamosan vagy átlósan áll a közeli hegygerinccel.
A régi, műemlék ház új fűfedést kap.
Felújítják a régi fűtetőt.
Új családi házakat is gyakran fednek fűtetővel.
A múzeum Tvøroyriban, Suðuroy szigetén, a Feröer-szigeteken.
Még több fűtetős ház a képgalériában
Folytatás Facebook-kal