A tervezéstől a felújításon és a tetőfedő anyagok kiválasztásán át a szigetelésig, itt mindent megtalál, amit a tetőkről tudnia kell

A tető az épület egyik fontos teherhordó szerkezete, épsége, megfelelő stabilitása éppen ezért kulcskérdés. Az épülethez illő formát és kialakítást, a tetőfedés típusát, anyagát, színvilágát a tervezés során kell meghatározni, majd a kivitelezésnél - minden részletre kiterjedően - szakszerűen végigvinni. A cél, a tető évtizedekig tartó időtállósága és nem utolsósorban esztétikája.

• A tető tervezése
• A tető szigetelése

A tető tervezése

A tető nem csupán óvja és meghatározza házunk jellegét, karakteressé, egyedivé teszi és az épület állagát is védi a jelentős károsodásoktól. A tető tervezésének első számú kritériuma, hogy illeszkedjen az épület jellegéhez, stílusához, valamint környezetéhez. Miután tervezőnkkel megállapodtunk az alaprajzot illetően, feltehetjük az i-re a pontot, azaz házunkra a tetőt.

Tervezési szempontok

Ahhoz, hogy a tető egyértelmű legyen, jó, ha a tervező fedélidomot készít. Ez lesz a tető alaprajza, mellyel mindenki számára érthetővé válik a leendő forma. Készíttessünk fedélidom tervet az alaprajzra, ez megkönnyíti a döntést.

Minden fedélidomnak van főtetője, melyet a legszélesebb épületoldal határoz meg. Ehhez járulnak az úgynevezett becsatlakozó, más néven melléktetők. Ha mindezt tisztáztuk, beszéljük át a tető hajlásszögét fokban és a tetőfelületek egymáshoz való viszonyát.

Ne feledjük! Tetőnk csak akkor tud tökéletesen megfelelni a rá ható külső igénybevételnek, ha az adott fedélidom csomópontjait pontosan megtervezik. A csomóponti megoldások közül a legalkalmasabb adja meg a tetőnk harmóniáját és egyediségét.

Ahhoz, hogy tervezőnk eldöntse a beépítendő anyagokat, tudnia kell, hogy milyen funkciót szánunk a tető alatti térnek: használatba vesszük-e, mint lakóteret vagy marad csupán padlás. Ekkor kell megadni a beépítendő anyagok sorrendjét és műszaki paramétereit, továbbá a szerkezetre is gondolni kell: hagyományos fedélszerkezet vagy tömör tető építése a cél?

Ezt követi a tető rétegrendjének meghatározása, majd ezt ismerve átszellőztetése. Ha az alátéthéjazat felett és alatt is át kell szellőztetnünk a tető rétegrendjét, akkor a kétszeresen átszellőztetett tető lesz a tervezési feladat. Ha azonban az alátéthéjazat felett kell csak légrést kialakítani, az egyszeresen átszellőztetett tető tervezéséről lesz szó.

A kétszeres vagy egyszeres átszellőztetést a hőszigetelő anyagok elhelyezkedése fogja eldönteni a rétegrendben. Az alátéthéjazat azért nagyon fontos, mert másodlagos vízelvezető réteg, melynek feladata a kiselemes fedések esetén a por hót, a szél torló nyomása következtében a fedés alá bejutó csapadékot kivezetni a tető rétegrendjéből, továbbá a párától.

A jó tető legfontosabb ismérvei

• Megfelelő védelmet nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Mivel hazánkban is egyre szélsőségesebb az időjárás, ezt a pontot szem előtt kell tartani!
• Ellenálló az időjárás okozta fokozott igénybevételekkel szemben: alacsony-magas hőmérséklet, UV sugárzás, csapadék, szél.
• Megbízható, amely függ a tervezés, építés minőségétől és anyagi minőségétől. Hisz tudjuk, nem mindenből lehet várat építeni. Megbízhatóságából következik a hosszú élettartam.

A jó tető, amellett, hogy kiválóan szigetel, még az átszellőzést is lehetővé teszi, mellyel elejét vehetjük párásodásnak, vizesedésnek és az abból fakadó penészesedésnek. Az épületnek ezt a részét óvni kell minden beázástól, ezért az alátéthéjazatot minden esetben folytonosan kell megépíteni.

A tetőfedés kialakítása lehet:

• egyrétegű – a tetőfedő anyag rendelkezik víz-, takaróhoronnyal és adott esetben fejhoronnyal
• kétrétegű – az anyag sík keresztmetszetű és bütüsen illeszkedik egymáshoz. A bütü nem más, mint merőleges illesztéseknél az átmenő csap azon felülete, amely kilátszik a réses anyag túloldalán.

A rakás módja lehet kötésbe és hálóba. Az ideális választáshoz mindig kérjük szakember segítségét.

Napjaink tető trendje

Az elmúlt évek trendjét a minimalista, sík egyenes vonalú felületek és a sötét, például ébenfekete fedőanyagok uralták a vörös színű cserepek mellett. A lapos tető hátránya, hogy nehezebben folyik le róla a csapadék és a szél hordta törmelék könnyebben beférkőzik rései közé, ezért a technológiának is követnie kellett a trendet. Erre válaszul megalkották a 7°-os tetőrendszert, amely alkalmazása szaktudást igényel.

Mit tegyünk, mielőtt tetővásárlásra adjuk a fejünket? Kérdések tetőfedés előtt

Gyűjtsünk információt a tetőgyártókról és termékeikről, akár előzetes szakvéleményt is kérhetünk, például interneten.

Készítsünk egy fontossági sorrendet azokról a tulajdonságokról, elvárásokról, amelyeket a tetővel szemben támasztunk. Gondoljuk át ár-érték arányban mi a megfelelő számunkra és mennyi időre tervezzük (általában hosszútávon tervezünk).

Tájékozódjunk a garanciáról: garancia időről, feltételekről. Fontos, hogy ne csak a cserépre, hanem a hozzá kapcsolódó rendszerelemekre, javítási munkálatokra is vonatkozzon a garancia.

A divat nem mindig követi a használhatóságot, némely esetben ez nem jelent problémát. Viszont a fejünk felett lévő tető esetében ajánlatos körültekintően eljárni a bosszúságok és felesleges kiadások elkerülésének érdekében.

Olyan tetőszerkezetet és tetőfedést kell kiválasztani, amely egyrészt megfelel az esztétikai más részt a fent felsorolt igényeknek, és megfelelően illeszthető az épülethez.

Hajlásszög

Hazánkban a régebben épült családi házak esetében a 45 fokos hajlásszögű tetők a legelterjedtebbek. Fajtái nyereg-, sátor- vagy konty tető voltak. Mára azonban nem csak a formák változtak, hanem a hajlásszög is. Mostanában főleg a laposabb, 30 fokos, sőt akár 10–12 fokos tetők is épülnek, bár számos településen megszabják a helyi építési szabályzatban, mekkora is lehet a tető meredeksége. Tervezés előtt érdemes megtudni az önkormányzat építési ügyosztályától, milyen szabályok is vonatkoznak az adott területre.

Ha alacsony hajlásszögű, „mediterrán” stílusú tetőt szeretne, akkor csak bizonyos kialakítású, megfelelően hornyolt cserepeket választhat, a gyártók megadják, hol használhatók az adott tetőfedő anyagok.

Alacsony hajlásszög esetében az jelenti a gondot, hogy a csapadék – eső, hó, por hó – könnyen bejuthat a cserepek alá. Ezt a gondot egyrészt megfelelően hornyolt cseréppel, másrészt alátét fólia használatával lehet orvosolni.

A tető fedése lehet:

• vízhatlan – 15 fok alatt
• vízzáró – 15 és 20 fok között
• szél- és vízzáró – 20 és 25 fok között
• szélzáró – 30 fok fölött.

Magas hajlásszög esetében, 45 fok felett pedig rögzíteni kell a cserepeket, 60 fokig legalább minden másodikat, harmadikat, amíg afölött valamennyi cserepet szükséges rögzíteni szöggel vagy cseréprögzítő kapoccsal.

Viharok – hogyan marad ép a tető?

A klímaváltozás következményeként egyre erősebb – már-már trópusi – viharokat élünk át. Ezek új kihívásokat jelentenek a tető építése során. Már a tervezés is különös gondosságot igényel és a kivitelezést is szakszerűen kell végrehajtani.

A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy az alacsony hajlásszögű tető esetében a szél könnyebben megbontja a tetőt, amíg nagyobb hajlásszögű esetén a széllel ellenkező oldalon szívó hatás, széloldalon pedig a nyomó hatás érvényesül.

A tetőfedő anyag kiválasztásakor is érdemes számolni az esetlegesen bekövetkező viharokkal. Szeles, viharos vidéken nehezebb tetőfedőanyagot érdemes választani.

Kivitelezés során már a lécezést is ajánlott gondosan rögzíteni, mivel a tetőcserepeket is ahhoz fogják rögzíteni. Általában javasolt rögzítő kapcsokat használni, de erősen szeles területen a csavarozás a jobb megoldás. Itt is meg kell jegyezni, hogy a szél könnyen a cserép alá juttatja a nedvességet ezért – különösen alacsony hajlásszögű tetők esetében – a megfelelő alátétfólia kiválasztása és gondos fölhelyezése alapvető fontosságú.

Tetőfedő anyagok kiválasztása – választási szempontok

Kerámia? Beton? Pala? Fémlemezfedés? Zsindely?

Talán zsúptető vagy nádtető? Számos megoldás létezik, ahhoz hogy döntsük, előbb azt kell kitalálnunk, milyen tetőt is szeretnénk, ezt azonban sok szempont befolyásolja.

Gondolkodjunk rendszerben! Ma már a tetőfedő anyagok piacán is széles a kínálat. A választásnál a minőség, a megbízhatóság és a jó ár/érték arány mellett az is fontos, hogy milyen kiegészítőket kínál a kiválasztott gyártó. Érdemes teljes tetőrendszerben gondolkodni, amelyhez a rendszerelemeken túl ma már hozzá tartozik a hőszigetelés, az ereszcsatorna, de még akár a napkollektor is.

A tetőrendszerben szerepelnek még színben harmonizáló kiegészítő elemek, valamint a fém- és műanyagtartozékok is. A rendszerrel a mai kor követelményeinek megfelelő korszerű tetőfedés alakítható ki.

Fontos szempont még, hogy a gyártó milyen szolgáltatásokat biztosít a vásárló igényeinek felmérésekor és a beépítést követően. Ilyenek például az anyagszükséglet-számítás, helyszíni felmérés, tanácsadás, és az esetleges reklamáció pontos és kifogástalan intézése.

Tetőfedés kerámia cseréppel - típusok

Magyarországon háztetők többségét hagyományosan kerámia tetőcserepekkel fedik be. Hívei legfőbb érvként a természetes alapanyagokat hozzák fel a kerámia tetőcserép mellett, mivel a természet négy alapeleméből áll össze:

• agyagból (földből) készül, amelyet
• vízzel kevernek,
• levegővel szárítják, majd
• tűzzel égetik ki.

Az időjárás viszontagságai nem kezdik ki a kerámia tetőcserepeket, nem tesznek kárt benne: sem az eső, a hó a fagy, sem pedig a napsugárzás, a nagy hőingadozás vagy a madárpiszok. Ahhoz, hogy ellenálljon a nagy viharoknak – a nagy méretpontosság, a vízzáró hornyok, illetve a dupla fedés mellett– szükséges a gondos kivitelezés is.

A kerámiacserepek kapilláris szerkezetük miatt a nedvességet könnyen leadják, így fagyállók és légáteresztők. A tető tehát lélegzik, átszellőzik, ennek következtében nyáron kevésbé melegszik fel a tetőtér, télen pedig nem hűl le, tehát hőszigetelő rétegként működik.

A kerámia tetőcserép gazdaságos, mert könnyű, ezért kevesebb anyag felhasználásával lehet alá a tetőszerkezetet fölépíteni. Ma már készülnek nagyméretű cserepek is, mivel ezekből csak 9–10 darab kell egy négyzetméterre, gyorsabban készül belőlük a tető.

A hagyományos hódfarkú cserép mellett számos színben, formában és méretben készülnek a kerámia tetőcserepek. Alkalmasak a manapság divatos mediterrán típusú, alacsony hajlásszögű tetőkre is, akár már 12 fokos tetőhajlásszögre is.

Nem elhanyagolható a kerámia tetőcserép gyártása során a környezetbarát szemlélet sem. Nem használnak föl mesterséges anyagokat, a kész termék nem okoz allergiát, nem bocsát ki egészségre káros anyagokat.

A színes kerámia tetőcserepeket engóbozással készítik. Ez annyit tesz, hogy szárítás után és égetés előtt agyaggal kevert színezőanyagot fújnak a cserépre, amely majd az égetés során vegyi úton egyesül az agyaggal. A felületén lévő pórusok az égetés következtében részben eltömődnek, ez pedig megakadályozza, hogy a korom és a por lerakódjon a felületére. Így a kerámia tetőcserép vízlepergető és öntisztuló lesz.

Kutatási adatok bizonyítják, hogy ha teljes életciklusát vizsgáljuk, akkor a tető bontása után sem keletkezik veszélyes hulladék, sőt ha kíméletes a bontás, akkor újra felhasználható. Más tetőfedő anyagokkal összehasonlítva a legkisebb mértékben terheli a környezetét, kedvező az ökológiai mérlege. A gyárak a bányák mellé épülnek, ezzel is csökkentve a szállítási költség és környezetszennyezést. A már nem használt bányákat rekultiválják.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében a kerámia tetőcserepek szárításához az égető kemence hulladék hőjét használják fel.

Végül egy jó tanács: a munkák elvégzéséhez érdemes a gyártók által ajánlott kivitelezőt választani. Listájukat megtalálhatjuk a gyártók honlapján.

Hódfarkú cserép

Alakja téglalaphoz hasonló, de egyik oldala íves kiképzésű. Sima vagy kismértékben bordázott felületű, általában 175×375 milliméter méretű, 11 milliméter vastag. Színe a nyersanyag összetételétől függően piros, rózsaszín, sárga vagy szürkés-sárga lehet. A normál cserepek egy füllel vagy lyukasztott kivitelben készülnek. A felezhető cserepek kettős füllel és hosszanti horonnyal kialakítottak és a horony mentén kettévághatók.

Hornyolt és sajtolt cserép

Alakja teljes téglalap, mérete 400×210 milliméter, 18 milliméter vastag, színe leggyakrabban a felhasznált nyersanyagtól függően vörös és sárgásvörös. A sajtolt normál cserép főként natúr kivitelben, vörös vagy vörösessárga színben készül, de mázas változat is létezik. A hornyolt és sajtolt tetőcserepek egymás mellé és fölé helyezve, összeillő hornyokkal kapcsolódnak. Ezáltal jelentősen javul a fedés vízzáró képessége, valamint csökken a padlástérbe bejutó por hó mennyisége.

Hornyos-kúpos gerinccserép

Torzult háromszög formájú, 400×200 milliméter méretű, 90 milliméter magas. Az egymáshoz csatlakozó cserepek az előttük lévő cserép végét takarják, szöggel is rögzíthetők.

Különbségek és hasonlóságok a cserepek között - Hornyolt vagy hódfarkú cserepek, melyik legyen?

A tetőfedés hornyolt cserepekkel sokkal elterjedtebb, mint hódfarkú cserepekkel. Ennek oka az, hogy a hornyolt cserepekkel készült fedés vízzárása jobb, mint a hódfarkú cserepekkel készítetté. Itt csak egy réteg cserepezés készül, amíg a hódfarkúnál kétrétegű, tehát a hornyolt esetében az egész tető héjazat könnyebb. Az egyrétegű cserepezés ritkább tetőlécezést kíván, és a kisebb önsúly miatt az egész szerkezet gazdaságosabb, kevesebb anyag felhasználásával, gyorsabban és könnyebben építhető meg.

A hornyolt fedési módnak az is előnye, hogy mivel az egyes cserepek horonnyal kapcsolódnak a mellettük fekvő cseréphez, széllel és viharral szemben ellenállóbbak. Hátránya, hogy a nagyobb elemek következtében az egyes cserepek az égetéskor könnyebben görbülnek, deformálódnak, tehát a nem teljesen ép cserepekkel való fedésnél a vízzáróság nem biztosított. A cserepek nehezebben faraghatók, mint a hódfarkú cserepek, így az egyes szerkezeti csomópontok kialakítása nehezebb és körültekintő munkát igényel.

Napelemes cserép

Ez a típus a napfényből elektromos energiát állít elő, amely azonnal felhasználható. Alkalmazását tekintve legfőbb előnye, hogy egyszerre lát el fedési és energiatermelési funkciót. Bármilyen formájú és bármelyik cserép típussal fedett tetőn használható. A meglévő cserepek közül kell néhányat – az energiaszükséglet arányában – napelemes cserépre cserélni. Ha az energiaigény növekszik, az energia cserepek mennyisége bármikor bővíthető. A tetőn bármilyen elrendezési módban, alakzatban alkalmazható.

Tetőfedés fémfedéssel - típusok

A fémfedés is többféle anyagú lehet, így például alumínium, acél, cink, titáncink, vörösréz vagy ólom. A hagyományos horganyzás mellett készülnek festett, illetve műanyag bevonatú fémlemezek is. A bevonatok feladata a korrózióvédelem, de ugyanezt a célt szolgálja, hogy csak teljes rendszert használjanak, tehát az adott fémfedéshez a gyártó által ajánlott szerelvényeket, alátéteket és védősapkákat alkalmazzák a tetőfedés során.

Cserepeslemez

Cserépmintázatú táblás fémlemez a cserepeslemez. Előnye, hogy gyorsan lehet vele dolgozni, valamint hogy könnyű, négyzetméterenként körülbelül 5 kg a tömege, ez főként felújításkor nagyon hasznos, mivel nem kell a régi tetőszerkezet megerősíteni. De ha a régi tetőt nem szeretnénk elbontani, akkor arra is rátehető. Ez a megoldás általában akkor kerül szóba, ha azbeszttartalmú palával fedett a ház. Ebben az esetben a veszélyes palatető szakszerű elbontása és veszélyes hulladékot tároló helyre való elszállítása nagyon megemelné a költségeket, ezért ajánlott a régi tetőre könnyű fedőanyagot fölhelyezni.

A cserepeslemez hosszú élettartamú, és mivel nagy táblákban helyezik föl a tetőre, elkerülhető a beázás is. Számos színben, mintázatban kapható a konzervatív ízlésűek vagy épp a mediterrán stílust kedvelők is megtalálhatják a számukra tetszőt. De van olyan is, amelyik kőzúzalék szemcse bevonatos alucink réteggel védett acéllemezből készül, ez tökéletesen imitálja a hagyományos, természetes tetőfedés megjelenését.

Síklemezfedés

A síklemezfedést inkább középületeken alkalmazzák, bár lakóépületek tetején is láthatunk ilyet. A síklemezeket korcolással illesztik össze. A korcolt fedés kifejezetten elegáns, így egyedi megjelenésű épületek fedésére ajánlott. Az állókorcos lemezfedést már régóta használják, régen a tetőn kellett a korcot hajlítani. Ma már azonban hosszú lemezeket készítenek a gyártók, amelyeket pattintással kell összeilleszteni, ezzel lényegesen gyorsabban készülhet a tető. Az illesztések pontosak, ezért az állókorcos fedés vízzáró, nem ázik be.
Akár bonyolult, íves vagy tagolt tető fedésére is ajánlott. A különféle bevonatokkal ellátott fémfedések korrózióállók. A fémlemez akár teljesen aládeszkázott, akár átszellőztetett tetőre is föltehető.

A síklemezeket nem csak tetőre, hanem homlokzatra is használják. Bár ezek más elemek, más technológiával készülnek, mégis érdekes látvány, amikor a tető és a homlokzatburkolat harmonizál egymással.

Trapézlemezek

A trapézlemezek a metszetükről kapták nevüket. Alacsony dőlésszögű tetőkre is ajánlott, mert gyorsan elvezeti felületéről az esővizet. Szintén könnyű, és gyorsan szerelhető. Trapézlemezt könnyűszerkezetes épületek burkolására is használják, és készül belőle szendvicspanel is.

Tetőfedés betoncseréppel

A betoncserép napjainkban egyre elterjedtebb tetőfedő anyag. Köszönhető ez az alapanyag előnyös tulajdonságai mellett a kedvező ár-érték aránynak is.

A beton három természetes alapanyag, kvarchomok, cement és víz keverékéből készül. Az ehhez szükséges cementet pedig mészkőből és agyagból égetik. A betoncserép anyaga nagy tömörségű, ezért felületéről a csapadékvizet szinte teljes egészében elvezeti, nem hatol a pórusok közé, a vízfelvétel mindössze 5–7%. Ennek előnye kettős: egyrészt fagyás és olvadás során a víz és a jég térfogatváltozása nem károsítja a cserepeket, így az tartós lesz, nem mállik szét. Másrészt jótékony hatással van a tetőszerkezetre is, mert a fedés súlya közel állandó.

A betoncserép anyaga és felülete is színezett. A kívánt alapszínt a keverékhez hozzáadott vas-oxid tartalmú festék adja, így a cserepek színe nem fakul. Ennek további előnye, hogy a természetes, egyenletes felületi fakulás, kopás sem zavaró. A színezett beton felületére kerül még egy védőréteg, amely színében megegyezik az alapelem színével. Ez további védelmet biztosít a mohásodás ellen, és a szennyezett levegőjű városok füstgázainak káros hatásaival szemben, tovább növelve a színtartósságot.

A betoncserép gyártását automatizálták, ez biztosítja a méretpontosságot, ami pedig az elemek jobb illeszkedését. A betoncserépnek magas a törőszilárdsága, ellenáll a mechanikai hatásoknak, így a szállítás során és tetőfedéskor kicsi a töréskár, valamint a nagy tömegű jeges hó terhe sem okoz repedést, törést. E tulajdonságok alapján 30–35 év garanciát vállalnak a gyártók.

A kivitelező szakemberek is szeretnek betoncseréppel dolgozni, mert négyzetméterenként 10 darab kell a tetőre, és így a lécezés is kevesebbe kerül, valamint ezt is gyorsabban lehet elkészíteni.

Napelem a tetőn

A napenergia felhasználásának manapság többféle módját is választhatjuk. Egy valami azonban minden megoldásban közös: helyet foglalnak. Magyarul a napenergia hasznosítására szolgáló berendezések komoly helyigénnyel rendelkeznek, gyakran már az is fejtörést okoz, hogy hova tegyük a napkollektort, napelemet. Természetesen a kézenfekvő hely a tető.

A napelem rögzítése a tetőn

Ha a tetőszigetelés anyaga PVC, akkor egy új módszer segítségével nagyon könnyen és közvetlenül a szigetelésre lehet rögzíteni bármilyen napelem panelt vagy napkollektort. A rögzítés legnagyobb előnye, hogy sehol nem kell átszúrni a tetőszigetelést, ezáltal megszűnik a beázás kockázata. Ilyenkor a PVC-szigetelésre egy széles talpú PVC-profilt hegesztenek, amelynek teherbíró képességét a belsejében lévő zárt alumínium szelvény biztosítja. Erre a profilra csavarozással lehet rögzíteni a napelem tartószerkezetét vagy az energiagyűjtő napcellát. Ezeket a napelemeket az akár 200 km/h sebességgel tomboló szél sem tudja elfújni, sem károsítani.

Napelem innovációk

Létezik olyan hófehér vízszigetelő lemez, amelyet kifejezetten a napenergia visszaverésére fejlesztettek ki. A legjobb eredményt a teljes rétegvastagságában fehér pigmentekkel rendelkező anyag nyújtja. Az ilyen fehér PVC tetőszigetelő anyagnál mérések szerint 40 Celsius-fokkal alacsonyabb marad a tető felszíne a nyári napsütésben, mint a hasonló, de sötét színű szigetelés esetében. Mivel a szigetelőlemez felülete érdes, a napsugár szétszóródva verődik vissza, ez pedig növeli a tetőre ferdén elhelyezett napelemek hatásfokát. Nem kell aggódnunk az érdes felület szennyeződése miatt sem, mivel a lemez felülete átlátszó, tapadásgátló akril lakk bevonattal látható el. Ezáltal a csapadékvíz tisztára mossa a felszínt.

Választhatunk olyan napelemet, amely rendkívül könnyű, a tetőszigetelés anyagából készül, felülete pedig fotoelektromos réteget tartalmaz.

A fém táblára kasírozott tetőszigetelő lemez, az úgynevezett fóliabádog tábla felső felületén van fotoelektromos cella. Ennek az energiagyűjtő lemeznek egységnyi tömege 5,7 kg/m2. Egy körülbelül 5 m2-es tábla 135 W elektromos energiát termel. Létezik ennél nagyobb, illetve kisebb teljesítményű lemez is. Ez közvetlenül a PVC-profilra csavarozható, könnyen mozgatható, szerelhető, lapos, vagy enyhe lejtésű tetőre is alkalmazható.

Kapható olyan tetőszigetelő lemez, ahol magán a vízszigetelő anyag felületén található a fotoelektromos cella. A szigeteléssel kombinált napcella egységnyi tömege körülbelül 2,6 kg/m2, mérete 6,5 m2 és akár 200 W névleges teljesítménnyel is rendelkezhet. Ezek a lemezek anyagukból adódóan hajlékonyak, könnyen mozgathatók. Toldásukat is egyszerű megoldani forrólevegős hegesztéssel. Az energiatermelő tetőszigetelő lemezek mindegyike külön kábelezéssel rendelkezik.

Mivel a jobb nevű gyártók 20 év garanciát adnak termékeikre, a költségek nem csak megtérülnek, az üzemelés is biztonságos.

Miért fontos a tetőfólia?

A tetőfólia két legfontosabb feladata a tetőt érő csapadék távoltartása és a bent termelődő pára elvezetése a rétegek közül. Cserépfedéseknél ezt a másodlagos csapadék elleni védelmet látják el a tetőfóliák.

A fólia kiválasztásakor az első kérdés, hogy idővel be akarjuk-e építeni a tetőteret? Ha csak padlásunk lesz, akkor maradjunk a hagyományos tetőfóliáknál. Ilyenkor a fólia és a cserép közötti szellőzésről, a padlástér folyamatos hűtéséről a nyári forróság idején, gondoskodnunk kell.

Beépített tetőtereknél viszont válasszunk korszerű, páraáteresztő fóliát. A szarufák közötti hőszigetelés elhelyezésekor ezek alatt nem kell légrést hagyni, hiszen a pára szinte akadálytalanul áthatol rajtuk. A teljes szaruvastagság kitölthető, így az új előírások U-értékéhez szükséges 20–22 centiméteres hőszigetelés nagyobb része helytakarékos módon a szarufák között elhelyezhető. Nem a belmagasságból vesszük el az értékes centimétereket. Nincs szükség a mesterséges távtartóként használt huzalháló elkészítésére sem és nem kell félni attól, hogy a lágy hőszigetelés kirugózva vagy az ereszhez lecsúszva eltömi-e a szellőzőrések bejáratát.

Bonyolult tetőknél a vápák és tetőgerincek lefedése egyszerűbb, mint hagyományos társaiknál, hiszen a csomópontoknál a fólia simán áthajtva fektethető. Választásunk függhet a tetőfedés anyagától és színétől. Nyáron egy megfelelően átszellőztetett, sötét színű, fémlemezfedés alatt 65–70 Celsius-fok is lehet. A tetőfólia hőállóságát annak anyaga határozza meg. A polietilének kevésbé, a polipropilének jobban ellenállnak a hőnek, amíg a poliészterből készült, speciális fóliák magas hőállósággal rendelkeznek. Sima betoncserépnél a normál hőterhelésre tervezett 70 Celsius fokos-hőállóságú, amíg fémfedéseknél csak a magas hőállóságú 90 Celsius-fok feletti fóliák használhatók.

A vápa jelentősége

Két lejtő tetősík találkozásánál keletkezik a vápa, vagy más néven tetőhajlat. Mivel az esővíz a vápában összefolyva ömlik az esőcsatornába, ezért ide úgynevezett vápalemezt, másik nevén hajlatbádogot szoktak helyezni.

A tető felújítása

Hazánkban épületeink és tetőink elhanyagolt állapota, valamint a korábban beépített tetőfedő anyagok gyengébb minősége, rövidebb élettartama miatt a felújítás nem egyenlő csak a héjazat cseréjével. A tető felújítása esetén sem nélkülözhető a hozzáértő tervező, kivitelező szakemberek közreműködése.

A felújításra szoruló épületnél sokkal összetettebb igényeket kell felmérni a vásárlónak és a tetőfedő szakembernek, mint az új épületek esetében. Először is, hogy jelenleg milyen tetőfedő anyag van az épületen? Milyen a tartószerkezet állapota? A mostani gerendázaton mit és mekkora mértékben enged változtatni a tulajdonos? A biztos pontnak ezekben az esetekben az elöregedett cseréplécezés cseréje tekinthető. Szükséges-e a gerendázat megerősítése, esetleg néhány gerenda cseréje. Ha jók a tetőlécek vagy csak néhányat kell kicserélni, akkor mindenképp ajánlott az eredetihez hasonló cserepet választani. Ezzel sok pénzt takaríthatunk meg. Ha viszont cserélni kell a léceket, akkor már széles körből meríthetünk.

Még néhány jó tanács a tetőfelújításhoz: mérjük fel a tetőfedő anyagokkal szemben támasztott igényeinket, kérjünk tanácsot a kivitelező szakemberektől, építőanyag-kereskedőktől és a gyártó munkatársaitól. Ha mindez megtörtént fordítsunk figyelmet a tető külső megjelenésén felül annak szellőzésére is. Ez nagyon fontos a mai egyre inkább energiatakarékosabbá váló világunkban. Ha nem kap kellő figyelmet a szellőzéstechnika, páraelvezetés, akkor a lakótérben keletkezett pára bent marad az épületben, penészedést és a hőérzet romlását okozza. Ezért fontos a tető kialakításakor a páraáteresztő tetőfóliák alkalmazása, a szellőzőrések kialakítása a tetőfedő anyag alatt, szellőző cserepek, kúpalátétek, vápa és ereszszellőző elemek használata.

Amennyiben a padlást a felújítás után (vagy később) beépítik, ugyancsak gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről, a páravédelemről, a hő- és hangcsillapításról. Ezen a követelmények teljesítése csak több rétegből álló, összetett szerkezetekkel lehetséges, amelyek több, egyenként különböző funkciót ellátó építőanyag gondos és szakszerű beépítésével érhető el.

Ha műemlék az épület, akkor nem sok választási lehetőség van, az eredetivel egyező tetőt kell újjáépíteni. Ez azonban a ritkább eset.

A kivitelezés megkezdése előtt meg kell tervezni a felújítás menetrendjét. Fontos, hogy az általában lakott épület, minél kevesebb ideig maradjon fedél nélkül. Ehhez összehangolt munkaszervezés szükséges.

Régi igazság: nem az a drága, ami sokba kerül. Az új tetőfedő anyagok színét, formáját az építési, környezeti előírásoknak (helyi építési szabályzat) megfelelően a tervező, kivitelező szakemberek véleményét meghallgatva érdemes kiválasztani.

Bitumenes szigetelésű lapos tetők felújítása

Az elmúlt évtizedek lapostető szigetelései rendkívül sokféle anyag felhasználásával készültek. Ennek köszönhetően az egyes anyagok és rétegrendi megoldásokkal kapcsolatban 15–35 év távlatában már hasznos tapasztalatokra tehettünk szert. Tudomásul kell azonban venni, hogy a lapos tetők felújítása minden esetben egyedi probléma, s a tapasztalt beázások okai és körülményei nem általánosíthatók.

Ezért a felújítási munkák előtt minden esetben helyszíni vizsgálatot kell tartani. E vizsgálat lehet:

• szemrevételezéses,
• feltárásos,
• számításokon alapuló.

A szemrevételezéskor vizsgálni kell

• a tető lejtései megfelelők-e, pontra vagy vonalirányban kialakítottak-e
• tetőösszefolyók helye, száma és mérete megfelel-e
• milyen állapotúak az attika- és ereszszegélyek
• készültek-e bádogos szerkezeti dilatációk
• vannak-e salak- és páraszellőzők, azok működőképesek-e
• csőáttörések és tetőfelépítmények milyen állapotúak és végül
• a szigetelőlemez állapota, van e rajta fényvédelem, hullámok, gyűrődések jelentkeztek-e, azok, hol és hogyan stb.

A feltárásokat minden esetben a födémig kell végrehajtani

• az egyes rétegek anyaga, vastagsága, nedvességtartalma kellő mértékű információt ad a födém állapotáról
• törekedni kell arra, hogy a meglévő hőszigetelés alatt megállapítható legyen a párazárás módja, mert több esetben ugyanis be van építve, de nem működik
• külön fontosságú a hőszigetelés anyaga, állapota és vastagsága, mert ez eldöntheti, hogy el kell-e teljesen bontani vagy megtartható.
• fontos még a vízszigetelő lemezek egymáshoz való tapadása is

Számítással lehet pontosan meghatározni, hogy

• a tetőszerkezet, valamely rétegében van-e párakicsapódás-veszély
• elég-e a lefolyók száma és keresztmetszete
• alkalmas-e a tető a szélszívás igénybevételét elviselni
• terhelhető-e még a tető, növelhetjük-e a felújításkor az önsúlyát.

A fenti szempontok értékelése alapján a döntéseket már viszonylag egyszerű meghozni.

Eresz – A tető egyik legfontosabb része

Sajnos még mindig nagy az olyan épületeknek a száma, melyek a nem megfelelő minőségű és elhanyagolt ereszcsatornának „köszönhetik" idő előtti öregedésüket, sőt maradandó károsodásukat is.

Az utóbbi két évtizedben az építőanyagok minőségében forradalmi változás tapasztalható. Ezért ma már természetes, hogy például az épületek talajvíz elleni szigetelésére olyan anyagokat célszerű beépíteni, melyek a ház teljes élettartamára megőrzik vízzáró képességüket. Amennyiben valaki hosszú távra tervez tudja, hogy egy ház jó állaga, a pincétől a padlásig csak megfelelő minőségű anyagokkal biztosítható. Természetesen a magasan kvalifikált építőanyagok viszonylag drágábbak, mivel a minőséget meg is kell fizetni.

Ha az a cél, hogy egy épület egy emberöltőn keresztül kerek egészként szolgáljon, egyetlen beépített anyag sem „lóghat ki a sorból". Nem elég csupán, hogy egy építkezés, vagy felújítás során csak a vakolat, vagy lábazat legyen jó minőségű. A tetőfedő anyag és az ereszcsatorna éppoly fontossággal kell, hogy bírjon. Sajnos, az ereszcsatornák gyakran még az új épületek esetében is „mostoha gyerekeknek" számítanak, sem minőségükben sem megjelenésükben nem felelnek meg az adott épület színvonalának.

A silány minőségű, aránytalanul olcsó ereszek, lefolyócsövek sérülékenyebbek, könnyebben átrozsdásodnak. A vakolatot, lábazatot áztató esővíz, hólé már rövid idő alatt is jelentős kárt okoz. Az ilyen épületkárok javítási költsége biztosan jóval drágább, mint amennyit az „olcsó" ereszrendszerrel megspórol az építtető.

Ki ne szeretne olyan módon építkezni, hogy maradandó, és piaci értékét hosszú időre megőrző épületet hozzon létre? Ez az elvárás leginkább akkor teljesülhet, ha a házra többek között megfelelő minőségű és méretű ereszrendszer kerül, amely biztosítja a csapadékvíz tökéletes elvezetését, és megjelenésében is méltó az épülethez.

A kontinentális típusú, mély ereszprofil viszont pont a Közép-Európára jellemző lökésszerű, nagy mennyiségű csapadékvíz biztonságos elvezetésére lett kifejlesztve. A különböző méretű ereszcsatornák maximális vízelvezetési kapacitása 75 mm/óra intenzitású csapadékra van kiszámítva, amely egy átlagos zápor intenzitásának felel meg. Az évente 2-3 alkalommal előforduló heves felhőszakadásokra egyetlen ereszrendszer sem méretezhető, ilyen esetekben normális jelenség az esővíz átbukása az eresz peremén. A sekélyebb profilú ereszrendszerek elsősorban a gyakori, és egyenletesebb intenzitású esők elvezetésére tervezték.

Mindegy milyen stílus mellett dönt valaki, mindig ajánlott úgy választani, hogy az esőcsatorna ne csak a tető éke legyen, hanem funkcióját is betöltse.

A tradicionális, nemes alapanyagokat (cink ötvözetek, előpatinázott horganylemez, vörösréz) ma sem lehet felülmúlni. Családi házra történő széleskörű alkalmazásukat egyrészt az alapanyagok magas ára, másrészt a beépítésükhöz megkövetelt mesterszintű szaktudás korlátozza. Az anyagában színezett PVC-ből vagy a színes, organikus bevonattal ellátott horganyzott acéllemezből gyártott ereszrendszerek megoldják, hogy az épület esővíz elvezetése időtálló legyen és kielégítik a légkényesebb esztétikai igényeket is.

A tető szigetelése

Azt már sokan tudják, hogy a padlásfödém hőszigetelésével nemcsak a téli hideg ellen tudunk védekezni, hanem a nyári túlmelegedést sem érdemes figyelmen kívül hagyni. A hideg időkben az energia megtakarítása a fűtésszámlán egyértelműen megmutatkozik. De nyáron hogy zárjuk ki a meleget? Jó tudni, hogy a felmelegedés egyik oka a födém hőtehetetlensége. Szigeteléssel elválasztható a padlás tértől a födém, ami ha nappal nem tud ez által felmelegedni, akkor éjszaka nem ontja magából a meleget. Sajnos sok épület tetőtere beépítetlen marad, ezért annak szigetelése már nem kap kellő figyelmet, így viszont az épület melege könnyen távozhat a tetőn keresztül.

Tehát, mielőtt szigetelésről döntünk, mindenképpen mérlegeljük, hogy beépített padlásteret, vagy be nem épített padlásteret szeretne. Fontos tényező az is, hogy járható, vagy nem járható padlás födémet kell szigetelni, mivel ebben az esetben sem alkalmazhatók egyazon hőszigetelő anyagok. Egy egyszerű példán keresztül bemutatva: járhatósági igény esetén a lépéshanggátlást is meg kell oldani, és mivel ezek a lépéshangszigetelő lemezek nemcsak hang, de hőszigetelő tulajdonsággal is bírnak, ezért pl. kisebb vastagságú hőszigetelő üveggyapot is elégséges.

A padló javasolt rétegrendje is más és más, attól függően, hogy hol járunk pl. felfelé hűlő födémről van szó padlásfeljárónál, vagy eresznél, stb. Figyeljünk a részletekre!

Ne feledkezzünk meg a környezetből érkező nedvességről sem (pl. pára, csapadékvíz). A csapadéknak nemcsak a bejutását kell megakadályozni, hanem adott esetben a bent keletkezett párát is ki kell juttatni. A szarufaközti, vagy szarufák síkja feletti hőszigetelést nemcsak ásványgyapot, vagy polisztirol termékekkel lehet megoldani, hanem poliuretán (PUR) habos technológiával is.

Szarufák fölötti hőszigetelés

Régen a padlásfödémet hőszigetelték, majd a tetőtér-beépítéssel vált szükségessé a ferde síkok szigetelése. Erre a szarufák közét használták, az ide elhelyezett korábban 5, majd később 10 cm vastag hőszigetelés megfelelt a kor követelményeinek. Ma már azonban 20–25 cm vastag hőszigetelés ajánlott, ezért csak a szarufák között nem elég elhelyezni a hőszigetelő anyagot. Az egyik megoldás belülre elhelyezni a hőszigetelést, de ez túl drága, mivel a hőszigetelés és a burkolat jelentős teret vesz el, ráadásul a ferde sík miatt a lakótérnek minősülő (legalább 1,90 méteres belmagasságú) tér aránya jelentősen csökken, a lakótér vesztést is forintra átszámítva nagyon drága ez a megoldás. Sokkal jobb választás a szarufák feletti hőszigetelés.

A hőszigetelés felépítése

Szarufák feletti hőszigetelés során a szarufa köz szabadon marad, és felülről teljes felületű deszkázatot kap az ácsszerkezet. Erre helyezik el a légzáró-, páratechnikai réteget, majd a speciális hőszigetelés (például Austrotherm Manzárd Grafit) szoros illesztésű fektetése és az alátéthéjazat terítése után a rétegeket speciális csavarokkal, és az ellenléc segítségével kell a szarufákhoz rögzíteni. Az ellenlécre a fedés függvényében lécezés vagy deszkázat kerüljön, végül a tetőfedő anyag adja meg az épület külső burkolatát. A tetőszerkezet kialakítását a tűzrendészeti követelmények betartásával kell elvégezni.

A szarufák feletti hőszigetelés használatának előnyei

• látszanak a tetőszerkezet szarufái, ez sokkal szebb, mint a hagyományos gipszkarton burkolat.
• hőhídmentes a szerkezet, nem rontják le a szerkezet minőségét (A hőhíd az az épülethatároló szakasz, ahol az átlagoshoz képest sokkal nagyobb a hőveszteség. Ennek akár páralecsapódás, penészesedés is lehet a következménye. Ilyen hőhidakat képeznek például a szarufák közötti hőszigetelést megszakító faszerkezetek, mivel a fa szigetelő képessége sokkal rosszabb, mint a hőszigeteléseknek.)
• vékonyabb rétegben készíthető hatékony hőszigetelés, szürke színű Manzárd Grafit hőszigetelő képessége közel 15 százalékkal jobb, mint az AT-N150 típusú, fehér színű hőszigetelő anyagé
• a külső oldalra helyezett hőszigetelés nem csökkenti a lakás hasznos alapterületét, nem vesz el helyet a lakótérből.

Hőszigetelési megoldások új építésű tető esetén

A hőszigetelés megfelelő megtámasztását a szarufák közötti szakaszokon is biztosítani kell. Látszó szaruzat esetén ez a szarufák felett elhelyezett deszkázattal történhet, amely a légzáró, párafékező réteg aljzataként is szolgál. A szarufákat úgy kell beállítani, hogy felső felületük egyetlen síkot alkosson, amelyre a deszka aljzat fektethető.

Tetőfelújítás, utólagos tetőtér-beépítés és hőszigetelés

Meglévő tetőtereink többnyire kettős átszellőztetéssel készültek, ahol a légréseket tetőfólia választja el egymástól. Ebben az esetben a szarufák közötti légrést teljes keresztmetszetében hőszigeteléssel szükséges kitölteni.

A szarufák hőhíd hatásának csökkentése érdekében további hőszigetelést kell elhelyezni a szaruzat felett. A külső oldali kiegészítő hőszigetelés csak a tetőfedés és az alátéthéjazat bontásával készíthető el. Ezt, a hőszigetelés elhelyezése után helyre kell állítani. A korábbi építési gyakorlat szerint beépített tetőtereknél a szerkezetben elhelyezett, meglévő hőszigetelés többnyire 5–10 cm vastagságú. Ha állapota engedi, ez a szerkezetben maradhat. A meglévő hőszigetelés vastagsága, kora és állapota miatt feltételezzük, hogy szigetelési értéke kisebb, mint a felújítással együtt a szerkezetbe kerülő összes hőszigetelés szigetelési értékének 20 százaléka, ezért megengedhető, hogy a páratechnikai réteg belső oldalán maradjon, de fontos méretezéssel ellenőrizni az adott szerkezetet.

A tető síktartása érdekében a meglévő szaruzat felső síkját be kell mérni, és szükség esetén kiegyenlíteni. A tetőlécek lehajlásmentessége, valamint a tetőfedés súlyából adódó teher miatt adódó esetleges benyomódások elkerülése érdekében a szarutáv ne legyen egy méternél nagyobb, szükség esetén a meglévő szaruállásokat sűríteni kell.

Fontos a tűzállóság is!

A tetőterek hőcsillapításának, hőtároló képességének javítására mind Európában, mint Amerikában elterjedt a könnyűbetonos hőszigetelés, mivel: hőszigetelő, hangszigetelő, hőtároló, hőcsillapító, lélegző, időtálló és környezetbarát. Régi tetőtér-beépítés felújítását, hőszigetelését a szakemberek javaslata szerint a héjazat felújításával együtt kell elvégezni.

Végül ne felejtsük el: egy rossz szigetelés esetén komfortérzetünk 25-26 °C-os, egy jól hőszigetelt épületben viszont az ember 22 °C-os hőmérsékletű térben is jól érzi magát.

A lapostető hőszigetelése

Ha már teljesen elázott hőszigetelés, akkor az sem tartható meg, hiszen annak lassú kiszáradása nehézkes, alig garantálható és e közben környezetének szerkezeteit tartósan károsítja, elnedvesíti. A hőszigetelés megfelelősége mellett arra is kell figyelni, hogy a beltéri felületek hőmérséklete a használati párák jelenléte esetében se okozzon kedvezőtlen mértékű páralecsapódást (kapilláris kondenzációt), mert ez penészesedésteredményezhet vagy éppen fenntartja, sőt fokozza azt.

A kiegészítő vagy új hőszigetelés (akár csak új vízszigetelő anyag elhelyezése esetében) dönteni kell a szigetelőanyag rögzítéséről is. E tényt a hőszigetelés anyaga, valamint a meglévő tetőfelület átnedvesedésének, átázottságának mértéke határozza meg:

• terhelés (kavics, betonlap, terasztető vagy zöldtető stb.)
• ragasztás (forró bitumen, hideg bitumen, hidegragasztók, PUR-hab stb.)
• mechanikus módon (például különböző típusú dübelekkel).

A lejtések mindenütt legalább 2%-osak legyenek (vápában ennek megfelelően 1,2–1,5 százalék megengedett). Ha szükséges a lejtések korrekcióját is végre kell hajtani:

• cementbázisú lejtésképzőkkel (fontos a minimális vastagságot az alkalmazási előírásokban ellenőrizni)
• bitumenbázisú lejtésképzőkkel elkészíteni (bitumenes emulzió + kvarchomok vagy valamilyen őrlemény + cement).

Számítani kell arra, hogy a kész aljzatok hőhatás és szerkezet mozgás miatt – dilatációk, hőtágulások, lehajlások, szerkezeti elemek csatlakozásának elmozdulásai stb. – különböző irányban és mértékben elmozdulnak. Erre vonatkozóan a helyszíni szemlén, láthatóan is, teljes körű tapasztalatokat lehet szerezni, a kialakulásának helyére, irányára és nagyságára vonatkozóan.

A tetőfelújítások leggyakoribb kérdése az, hogy milyen minőségű lemezekkel és hány rétegben készíthetők a vízszigetelések. Ezt is több tényező határozza meg:

• mennyire nedves, átázott a tető felülete (ugyanis nedves tetőhöz csak pára elvezetéssel rendelkező alátétes lemezek a legalkalmasabbak)
• készül-e kiegészítő hőszigetelés (ha igen, a mechanikus rögzítés vagy ragasztás nem nélkülözhető)
• milyen lesz az új vízszigetelés rögzítése (lásd előbbi leírásokban)
• mekkora legyen a szigetelés időállósága, garanciája (oxidbitumenes lemezeknél csak 5 év, modifikáltaknál 10-45 év a vízzáróság garanciája)
• egyenes rétegrendű lesz-e a tetőszerkezet vagy takart (azaz fordított rétegrendű, leterhelt tetőszerkezet) a szigetelés szempontjából
• milyen módon valósul meg a felső/záró szigetelő lemez napsugárzás elleni fényvédelme (törekedni kell az élettartam növelő felületi bevonat alkalmazására)
• szakkivitelező kockázati felelősségének a kérdése (az egyrétegű szigetelőlemezzel készített tetőfelújítás kockázata nagyobb, mint a két rétegben elkészített megoldásoké).

Lapostetők szigetelése fordított rétegrenddel

Sajnos ma Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely pontosan meghatározza a jó lapostetők szigetelés minőségi követelményeit. A felületi lejtésnek legalább 2%-osnak kell lennie, de vannak olyan esetek, amikor ez kevés. A szigetelőanyagok gyártói között sokan tudnak szaktanácsadással segíteni.

Hol alkalmaznak fordított rétegrendet? Leggyakrabban járható terasztetőknél fordul elő, de alkalmazható zöldtetőnél és parkoló felületeknél is.

A fordított rétegrend, olyan, mint egy megfordított lapostető, ahol a hőszigetelő a vízszigetelő réteg felett van. A legfontosabb ennél a megoldásnál a jó minőségű zártcellás polisztirolhab (XPS) hőszigetelés. A jó hőszigetelő legfontosabb jellemzői: vízzáró, kicsi a víz felvétele, fagyálló, alaktartó, nagy a nyomószilárdsága, tartósan magas a hőszigetelési értéke és nem korhad. A fordított rétegrendű szigetelés esetében normál belső légállapot mellett nem várható szerkezeti páralecsapódás, így a kivitelezéskor bennmaradó nedvesség sem okoz kárt a szigetelésben.

A fordított rétegrend előnyei

Mivel a hőszigetelés a vízszigetelés fölé kerül, védi a vízszigetelést a hőingadozástól, UV-sugárzástól, a szélhatásoktól, a tetőn zajló további kivitelezési, karbantartási munkák mechanikai igénybevételétől.

A csapadékvíz elleni szigetelés után a rá kerülő rétegek (lapostetők esetében: a megfelelő hőszigetelés, védő-elválasztó geotextília, leterhelő-, járórétegek) nedvességre nem érzékenyek, így kedvezőtlen időjárás esetében is haladni lehet a munkálatokkal.

A tető beázás esélye minimális. Amennyiben mégis bekövetkezne, így a meghibásodás könnyen megtalálható. Ez annak köszönhető, hogy a vízszigetelés közvetlenül a szerkezeti födémen fekszik. Az egyenes rétegrendnél a javítás nagyobb felületet érint, mert nem lehet a probléma lokális helyét pontosan meghatározni, ugyanis ebben az esetben a párazáró rétegen elszivárgó csapadékvíz a meghibásodás helyétől sokszor jóval messzebb okozza a látható felületen a beázási foltot.

Figyelem!

A fordított rétegrendű terasz tetőknél nagyon oda kell figyelni például a tetőösszefolyók beépítésére, az attikák (épületek homlokzatát díszítő függőleges fal, melyet a főpárkány felett helyeztek el, így részben takarta a tetőt is) és szegélyezések készítésére is. Az összefolyót úgy kell megoldani, hogy minden vízelvezetési síkról eltávolítsa a csapadékvizet.

Amennyiben a tetőt parkoló felületként szeretnénk használni, különösen nagy figyelmet kell fordítani a betonfödém símaságára, a vízszigetelést pl. arra alkalmas, forrón felhordható polimer-bitumen fóliával érdemes kiegyenlíteni a hőszigetelő réteg felvitele előtt.

Teraszok esetében a teraszlapok alól nem szabad a kavicságyat, vagy zúzalék ágyat kihagyni.

Zöldtetők kialakításánál mindenképp csak ilyen irányú tapasztalattal rendelkező szakembert alkalmazzunk. Itt is nagyon fontos a vízelvezetésről gondoskodni. Nem szabad nedvességfelszívó hatású anyagot használni. A vízszigetelés mellett ne felejtsük ki a gyökérkinövés elleni védőréteget sem.

Hogyan tovább?

Elsődlegesen el kell dönteni, hogy a felújítás csak a vízszigetelésre korlátozódik, vagy értéknövelő módon kiegészítő hőszigeteléssel együtt készítik.

Ha csupán a vízszigetelés felülete lesz felújítva, a lejtéskorrekció végrehajtása után a felületet perforálni szükséges. A perforáció elkészítése előtt azonban a szigetelni kívánt felületet bitumenes kellősítővel kell bevonni, és csak ezután készülhet a tetőperforáció. A kialakult gyakorlat szerint általában 3–4 db/m2 mennyiségű, átmérőjében 20 mm nagyságú lyukat kell a meglévő szigetelésbe mélyíteni úgy, hogy az a betonaljzatig, vagy a hőszigetelés felső harmadáig leérjen. Így lehet biztosítani a szerkezet kedvező kiszáradását.

A következő lépésben a felújító lemez kiválasztása következik. Ez lehet egy- és kétrétegű szigetelési rendszerben készített. Az egyrétegű rendszer esetében a választott SBS (elasztomerbitumenes) lemez általában 5 mm, vagy ennél vastagabb, amíg a kétrétegű felújítások alátét és zárólemezre különülnek el. A rétegek összvastagsága azonban nem kevesebb 6,5-7 mm-nél.

Ha hosszú élettartamú megoldást szeretnénk, akkor a kellősített felületre, páraelvezető csatornával gyártott lemezeket közvetlenül lehet fektetni, mely lemezeken alul a gyárilag ráépített ragasztó sávok, az enyhe lánghatás eredményeként aktívvá válnak, és gyorsan a felújítani kívánt tetőfelülethez ragadnak. A kész szigetelés felületére ajánlott továbbá az alu pigmenteket tartalmazó, élettartam növelő bevonat felhordása, amely 4-6 évvel meghosszabbítja a felújított tetőszigetelés élettartamát. E lemezekkel való felújítás már eleve értéknövelést eredményeznek. Természetesen lehet egy rétegben is kiépíteni a rendszert (kellősítés + 5,6 mm vastag SBS lemez + élettartam-növelő bevonat).

A szegélyező és dilatációs bádogos szerkezetek helyett, azok kiváltásánál törekedni kell a modifikált bitumenes lemezek alkalmazására. Így a tető szigetelése homogénebb, anyag-folytonosabb lehet. Az összefolyók felújításakor az EPDM anyagú „szegélyező béléselemek” egyszerűsítik a szigetelési csomópont képzést. Rendkívül fontos azonban az új elem tömítettsége a „bennmaradó” régi lefolyócsőhöz (a régi szegélyező fém lemezeket ki kell bontani). A tetőn lévő pára- és salakszellőzőket le kell bontani, de a helyüket megtartva az új szellőző elemekkel szükséges biztosítani a korábbi kiszellőztetettséget is.

A szegélyek kialakítása a tető legkényesebb csomópontja

• párazárást az új szigetelésen is ki kell alakítani, de kis aljzat mozgásoknál szegélyező bitumenes lemez rögzítés is elég
• várhatóan nagyobb aljzatmozgások (szálas és hab anyagú hőszigeteléseknél) esetében mechanikus módon (dübellel) kell az új szigetelő lemez végeket rögzíteni
• 60 cm vagy ennél magasabb attika falra felvezetett szigetelő lemezt kiegészítő rögzítő szegéllyel kell biztosítani a lecsúszás ellen
• és általában, ha a szigetelni kívánt függőleges vagy vízszintes felület nem „bitumenes jellegű” azaz nem bitumennel bevont, úgy kellősítő bitumenes mázzal kell előkészíteni, kellősíteni.

Kiegészítő hőszigetelés

Ha a tetőfelújítás során kiegészítő hőszigetelés is készül, el kell dönteni a rögzítés módját. Amennyiben a födém szilárd aljzat szerkezetébe dübel nem hajtható be, illetve terheléssel sem rögzíthető a szigetelési rendszer, úgy lehetőség van a gyorsított bitumenes ragasztási technológiák alkalmazására. Ennek lényege, hogy olyan lemezek alkalmazását teszik lehetővé, amelyekkel a hőérzékeny EPS-hab hőszigetelésekre közvetlenül is rá lehet melegíteni a kétrétegű bitumenes szigeteléseket, károsodás, kedvezőtlen felmelegedés nélkül. A mai gyakorlatban a panel épületek felújítási programjainak ez a legkedveltebb megoldása. Lényege, hogy a lefektetett és PUR rögzítésű EPS-hab hőszigetelő anyagra öntapadó bitumenes lemezt fektetnek, majd ezután 4 mm vastag SBS modifikált bitumenes lemezt hegesztenek le illetve az alátétlemezre. A zárólemez fektetésekor keletkező hő elég, hogy az alátétlemez károsodás nélkül ráragadjon az EPS-habra.

A felújítás értéknövelő megoldásának a leghasznosabb módja, ha az zöldtetőként valósul meg. E felújítás során azonban a zöldtetők építésének szempontjait kell alkalmazni, a vonatkozó ÉMSZ Irányelveinek maradéktalan betartása mellett.