Konyhatervezés A-tól Z-ig

A lakás építése vagy felújítása során számos, fejtörést okozó kérdéssel találjuk szembe magunkat. A belső terek kialakításakor az egyik legkeményebb diót a konyha megtervezése jelenti, mely még a profik számára is alapos körültekintést igényel. Laikusként pedig – legyünk bármilyen alaposak – könnyen futunk olyan hibákba, melyeket aztán csak komoly idő és költség ráfordítással tudunk orvosolni.

• Az ideális konyha
• A konyhagépek, eszközök megfelelő elrendezése
• A leggyakoribb hibák és a lehetséges megoldások a konyha tervezésénél
• 15 fontos szempont a konyha megtervezéséhez
• Tervezésnél vegyük figyelembe a konyhai munkafolyamatokat!
• Villamosság és világítás a konyhában

Az ideális konyha

Egy konyha nemcsak szekrények és gépek, csúcstechnikás ketyerék halmaza, hanem spirituális élmény, egy műalkotás, a lakás szíve, ahol a családtagok és a vendégek egyaránt jól érzik magukat. A konyha alapvetően az ételkészítés színtere és sok helyen az étel elfogyasztásáé is. Alapterület kérdése, hogy mekkora étkezőasztal fér el benne, vagy nem. Nehéz körülírni az ideális konyhát, hiszen egészen másra van szüksége egy idősebb egyedülállónak, egy fiatal szinglinek, vagy egy népes családnak, valamint az sem mindegy milyen gyakran fogadnak vendégeket. Jelentősége van a velünk élő házi kedvencek jelenlétének, de fontosak lehetnek az étrendi szokások, diéták, netán vallási előírások is.

Milliós költségekről lévén szó, érdemes alaposan tájékozódnunk, illetve végiggondolnunk, mit, hova szeretnénk. Ezt a tervezést nem ér rá az építkezés végén megtennünk, hiszen a gépészeti kiállásoknak, elektromos csatlakozásoknak ekkorra már régen a helyükön kell lenniük. Az árajánlat kérésére már csak a költségvetés pontos kikalkulálása miatt is az építkezés, felújítás elején szükség lehet. Mindenképpen érdemes több ajánlatot bekérni, hiszen akár több százezres eltérések adódhatnak.

Íme, néhány fontos, objektív tényező, melyeket feltétlenül figyelembe kell venni már a konyha tervezésének kezdetén.

• Kapcsolat
• Célszerűség
• Biztonság
• Ergonómia
• Esztétika
• Ökológia

Kapcsolat

A tervezésnél az első szempont. A kapcsolat jelenti az alaprajzi pozíciót, a lakóterek közötti térbeli viszonyt, vagyis a konyha, illetve főzőhely lakáson belüli elhelyezkedését. Jelenti az emberek közötti kommunikációt is, melyet a térbeli kapcsolódások lényegesen befolyásolnak attól függően, hogy mennyire zártak vagy nyitottak a terek, mint például egy „amerikai” konyha esetében.

Fontos a közművekkel való kapcsolat is, hisz víz, csatorna, áram, illetve gáz közművek behatárolják a konyha alaprajzi helyét.

Nem mellékes, hogy a konyha, az ebédlő ablakai merre néznek, egy zöldellő kertre, egy bérház körfolyosójára, egy forgalmas utcára, vagy teljesen ablak nélküli és csak mesterséges világítása van.

Célszerűség

A konyha lakáson belüli elhelyezkedését, de a konyhabútor és elemeinek, valamint egyéb nagyméretű berendezési tárgyaknak, gépeknek célszerű elrendezését, sorrendjét is jelenti.

• Hol legyen a hűtő, a mikrosütő, a kávéfőző, az étkezőasztal?
• Legyen-e bárpult, ahol reggelizni, uzsonnázni is lehet?
• Mekkora legyen a munkalap, merre kanyarodjon?

Célszerűség kérdése, hogy a szekrény, sütő, hűtő és egyéb ajtók nyitáskor ne üssék egymást. Ideális esetben az összes ajtó, fiók, és a gépek egyszerre nyithatók ütközés nélkül.

Biztonság

Statisztikák szerint a legtöbb háztartási baleset a konyhákban történik. Itt található a legtöbb szúró-vágó eszköz, itt található fortyogó víz és a forró, sistergő olaj sem ismer tréfát. Nem lekicsinyelendő a tűzveszély sem, az olaj, zsír hamar lángra lobban. Szükséges a csúszásmentes padló, a megfelelő magasságú munkapult, elegendő nagyságú munkafelület, a gépek kényelmes elérése.

Ergonómia

A munkaasztalok, pultok magasságát, használati tárgyak és a konyha berendezéseinek elhelyezését a felhasználók fizikai dimenzióihoz, magasságához kell igazítani. Sok konyhabútorgyártó reklámozza és favorizálja a különböző főzési fázisokhoz a különböző magasságú konyhapultokat egy konyhán belül. Ennek ugyan van elméleti ergonómiai alapja, de a gyakorlatban nem vált be. Nagyon feldarabolja a sokszor amúgy is kevés munkafelületet, a szintkülönbségek beépített akadályként balesetek forrásai is lehetnek.

Esztétika

A bútor színe anyaga, választás kérdése. Ez az a dolog, amiben a tervezőnek gyakran az ügyfélre érdemes hagyatkozni, hiszen ő fogja használni. A kreatív háziasszonyok már kész elképzeléssel rendelik meg konyhájukat, de a konyha szerkezetét, struktúráját bízzák inkább a tervezőre. A konyha színeit és anyagát szinte tetszőlegesen megváltoztathatjuk még a tervezés végső fázisában is. Fontos a hozott elképzelés összehangolása a lakberendező szakmai tudásával, és egységes esztétikai látásmódjával.

Ökológia

Manapság már egy konyhát sem szabadna létrehozni környezetvédelmi szempontok, és az energiatakarékosság figyelembe vétele nélkül. Ez közvetlenül a zsebünkre is megy. Törekedni kell arra, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk, azaz minél kevesebb kárt, szennyeződést okozzunk a természeti környezetünkben. Ez kiterjedhet a bútorok, szigetelőanyagok mérgező vegyi összetevőire, de lehetnek a mindennapos cselekvéseink is, mint a szelektív hulladékgyűjtés és a víztakarékosság, vagy éppen milyen főző és fűtőanyagot használunk.

A konyhagépek, eszközök megfelelő elrendezése

A legfontosabb és leggyakrabban használt három sarokpont, illetve munkaterület: a hűtőszekrény, a mosogatótál, a tűzhely, és azok közvetlen környéke. A hűtőszekrényhez vehetjük még az ahhoz általában társuló különféle kamraszekrényeket is.

Az ezeket összekötő képzeletbeli egyenesek alkotják az úgynevezett munkaháromszöget, ennek oldalai mentén mozgunk legtöbbet főzés közben. A háromszög oldalainak együttes hossza ne haladja meg a hat-nyolc métert, mert úgy nagy távolságokat kell bejárni és fárasztó lesz a főzés. Az egyéni szokások, és a helyiség adottságainak kedvéért ettől is el lehet térni. Egészen nagy konyháknál, sziget-konyháknál plusz mosogatót, vízvételi helyet és/vagy főzőhelyet lehet telepíteni, mellyel áthidalható a nagy távolságok problémája.

A tűzhely helyét legtöbbször az adja meg, hogy hol van erre alkalmas terület. Szempontok, hogy ne kerüljön ablak alá, mert akkor nem tudjuk hova szerelni a páraelszívót, ne legyen közvetlenül a mosogató vagy a hűtő mellett, mindenképpen maradjon a két oldalán valamennyi üres munkapult felület, pakolóhely, hogy főzés közben le tudjuk tenni az alapanyagokat, az elkészült ételt tálalásra alkalmas edénybe tehessük és így tovább. Nem jó tehát, ha a tűhely a sarokba kerül, vagy a szekrénysor végére és érdemes praktikus fiókos elemekkel körülvenni, hogy a főzés közben szükséges eszközök, alapanyagok könnyen elérhetővé váljanak.

A mosogató ugyancsak kényes pontja egy konyhának, hiszen általában nem csak maga a mosogatótálcának, de mellette egy mosogatógépnek is el kell férnie. A mosogatógép pedig értelemszerűen nem kerülhet a sarokba, sem a sarok mellé, hiszen így megközelíthetetlenné válna, illetve kihasználhatatlanná maga a sarok. Mégsem érdemes mosogatót és gépet egymástól messzire helyezni a bekötés miatt, ezért, ha nincs elég hely, kössünk inkább kompromisszumokat.

Ha van mosogatógép, elég lehet egy egymedencés mosogatótálca is, és nem feltétlenül muszáj ragaszkodnunk a megszokott 60 cm széles, 12 terítékes géphez sem. A nagy gépnek, ha nem főzünk minden nap, vagy nincs extra nagy családunk, hátrányai is lehetnek. Például, hogy mire megtelik, és csak így gazdaságos beindítani, addigra általában kiürülnek a szekrények, nincs már egyetlen használható pohár, tányér sem égen-földön. Ráadásul a kipakolása is komoly fizikai teljesítmény. Két-három személyre, illetve kisebb méretű konyhába a 45 cm széles, 9 terítékes modellek is tökéletesek!

A harmadik kulcsfontosságú elem a hűtőszekrény, minden konyha kiindulási pontja. Mivel termetes, magas, nem kerülhet a szekrénysor közepébe, csakis a szélére, ahol a legkevésbé zavar. Gondolkodhatunk különállóban és beépítettben, ízlésünk és pénztárcánk szerint. Ha a konyha a nappalival egy térbe kerül, érdemes a szekrénybe épített verziót választani: ne érezzük úgy tévézés közben, hogy tulajdonképpen egy óriási konyhában üldögélünk. A hűtőszekrények szabvány szélessége 60 cm, ennél azonban jóval szélesebbek az úgynevezett amerikai típusú hűtők. Ezek kétszárnyasak, jégkockát is készítenek, nagy tudásúak. Ha ilyen az álmunk, nem csak jóval nagyobb helyről kell gondoskodnunk, de vízkiállásról is, anélkül ugyanis nem készülhet majd jégkocka.

A leggyakoribb hibák és a lehetséges megoldások a konyha tervezésénél

Későn terveztetés

Mindig időben forduljunk szakemberhez! Felelős gondolkodásra vall, ha a lakberendezőt, belsőépítészt úgy keressük fel, hogy egy év, vagy néhány hónap múlva aktuális csak a megvalósítás, de már szeretnének tisztán látni. Ilyenkor elegendő idő jut a konyhabútor tervezésére, a közművek átgondolt telepítésére és van lehetőség a gépésszel, az építésszel való konzultációra, hogy minden kiállás (víz, gáz, villany, stb.) a legmegfelelőbb helyre kerüljön.

Főzőlap és mosogató egymás hegyén-hátán

Gyakori nagy hiba - néha még konyhastúdiókban is találni ilyet -, hogy a főzőlap (tűzhely) és a mosogatótál közvetlenül egymás mellé kerül, pedig éppen semmi nem indokolja. A főzőlap és a mosogatótál között legyen legalább 40 cm munkafelület, melyen egy vágódeszka elfér. Így nem törik meg a főzési munkasorrend és kevesebb fáradtsággal dolgozhatunk.

A tűzhely sarokba helyezése

Kis méretű konyhában indokolt lehet, de ekkor kérjünk tervezést. Lehetőleg törekedjünk arra, hogy a főzőlap (tűzhely) és a fal, vagy egyéb bútor (hűtő, stb.) közöt is legalább 30 cm sáv (bútor elem) legyen, hogy szükség szerint a főzőedényt mindkét oldalra le lehessen húzni. Jobb oldalon, jobb kezeseknél ez mindenképpen idokolt, hogy ne verjék be a könyöküket, ilyenkor 40 cm is szükséges lehet. Kis konyha esetén válasszunk inkább 2 körös (30 cm), vagy 3 körös (45 cm) főzőlapot, a sütőt tehetjük arrébb is, önállóan.

A frontok ütközése

A bútorajtók, fiókok, sütő, hűtő- mosogatógép ajtók nyitáskor, illetve nyitott állapotban kölcsönösen blokkolhatják egymást. Ha jó a tervezés, akkor minden egyszerre nyitható, akadályoztatás nélkül, legalábbis törekedjünk erre. Szűk helyre tegyünk inkább ajtó nélküli nyitott, polcos elemet, ha fontos, takarjuk el kis függönnyel.

Kilógó gépek

Amikor a pult alá helyezett készülék (hűtőszekrény, mosogatógép, mosógép, stb.) kilóg a bútor sorból. Ilyenkor valószínűleg szabadonálló készüléket tettek be, ami általában 60-65 cm mélységű. A pultot ilyenkor legalább 5 cm-rel mélyebbre kell tervezni és szabni. A beépíthető gépeknél nincs ilyen gond. A készülék mögé pedig ne tegyünk konnektort, attól sem lehet betolni a gépet.

A mosogató ablak alá építése

Nem kifejezetten hiba, attól függően, hogy a mosogatótál milyen messze kerül a főzőlaptól. Ez a távolság ne legyen több 150 cm-nél, különben sok gyaloglás lesz a főzésből. Ez a szokás még abból az időből eredhet, amikor nem volt korszerű elektromos világítás a konyhákban és nem volt mosogatógép. Nyilván az ablaknál volt (van) természetes fény. A modern világítótestek és a mosogatógépek korában ne feltétlenül az ablak határozza meg a mosogatótál helyét.

Kétmedencés mosogató kis helyre

Kétmedencés mosogatótál elhelyezése kis konyhában nem célszerű, főként, ha van mosogatógép. Kivétel lehet, ha a háziak jellemzően sok terményt, zöldséget dolgoznak fel. Mosogatógép mellett többnyire teljesen elegendő az 1+1/2 nagy (+ gyümölcsmosó) + csepptálca, vagy egy még kisebb, egymedencés kör, vagy négyszögletű mosogató. Ezzel ugyanis értékes munkafelületet nyerünk.

Az ajtófrontok megjelenése

Ez egyéni izlés függvénye lehet, a minimáltól egészen a dúsan faragott nemesfa ajtókig. Azonban a célszerűség alapján minél simább ajtófrontokat válasszunk, főként ha kisgyerekek is vannak, és/vagy nagyon gyakran főzünk. Ezeket sokkal könnyebb tisztítani és higiénikusabb is. Persze az anyagára, minőségére legyünk igényesek, de a jó minőségű gépekre tegyük inkább a hangsúlyt!

Fiók a főzőlap alatt

Egy lapos fiók a főzőlap alatt kifejezetten balesetveszélyes lehet, az elektromos kerámia, gáz- és indukciós lapokra különösen igaz ez. Habár nagyon kicsi a valószínűsége, de a fiók ki-be mozgatásakor, a bent lévő húsvilla, kés, vagy más hegyes eszközök könnyen felágaskodhatnak, elektromos zárlatot, akár gázcső károsodást, is okozhatnak. Hagyományosan ide vakfiókot szoktak tervezni, vagy mélyfiókot nagy edényekkel. Megoldás lehet a munkalap befenekelése védő lemezzel, de az indukciós lapoknál a szellőzési igény miatt ez sem járható út.

A páraelszívó kivezetése

Gyakran felmerülő probléma. Fontos a megfelelő átgondolás és előkészítés a szabadba való kivezetéséhez, törekedjünk erre. Minimum 150 mm átmérőjű, illetve ennek megfelelő keresztmetszet-volumenű legyen a légvezető cső. A 3-4 méternél hosszabb elvezetés növeli a zajszintet és fékezi a teljesítményt. Az úgynevezett keringetéses páraelszívók aktív szénszűrőn keresztül kötik le a szagokat és a párát. Csak győzzük cserélgetni időnként a telítődött szűrőbetéteket.

Mosogatógép használata

Sokan idegenkednek még mindig a mosogatógéptől. „Kézzel, sokkal szebben mosogatok” - hallani gyakran. Lehet, hogy a ruhaneműt is szebben mossa, mégsem teszi kézzel, hanem többnyire gépet használ. Ne áltassuk magunkat, 70 C°-os vízben még nem sikerült senkinek kézzel mosogatni és ilyen tökéletesen zsírtalanítani. Ha a felhasznált víz és mosogatószer mennyiséget is figyelembe vesszük, akkor a mosogatógép fölényes előnyt élvez.

15 fontos szempont a konyha megtervezéséhez

1. Először is nézzük a konyha elhelyezését. Amennyiben lehetséges, akkor az otthonunk ajtaja, ne a konyhába nyíljon, valamint higiéniai okokból a konyha ne a fürdőszobával vagy toalettel szemben helyezkedjen el.

2. Gondoljuk végig, hogy mit várunk el egy konyhától. Milyen gyakran főzünk, egybe nyíljon-e a nappalival, mekkora a család, gyakran hívunk e vacsoravendégeket stb. Ezen szempontok ismeretében kell az optimális méreteket kiválasztani.

3. Ahhoz, hogy főzés közben elegendő természetese fényhez jussunk, a nagy ablakok elhelyezése nagyon fontos. Tájolás szempontjából az ideális irány a keleti, dél-keleti irány, ugyanis erről jut be a legtöbb természetese fény.

4. A különböző munkafelületek kellő megvilágítása is igen fontos, hiszen pl. az élelmiszerek aprításánál elég kellemetlen, és veszélyes is, ha mindezt félhomályban kell megtennünk.

5. Sokak kárából tanulva, a konyhabútorok tárolókapacitását inkább tervezzük túl. Hiszen az évek során rengeteg konyhai kellék gyűlik össze, melyekről nem is gondolnánk, hogy mennyi helyet képesek elfoglalni.

6. Az alsó elemeknél nem ajánlott ajtós szekrényeket kialakítani, inkább fiókos megoldást válasszunk. Hiszen az ajtós szekrényhez le kell hajolni, az elöl lévő tárgyakat ki kell szedni, ahhoz, hogy a hátsókat elérjük. Ellentétben a mélyfiókokkal melyek áttekinthetőek és könnyedén elérhetőek, valamint nem utolsó sorban könnyebben tisztíthatóak is.  Figyelni kell arra, hogy a fiókok teljesen kihúzhatóak legyenek, így a fiók tartalma teljesen átlátható lesz.

7. Ismét egyre elterjedtebb a külön helyiségkéni kialakított, jól szellőztethető, sok polccal felszerelt éléskamra. Ezek kiváló megoldást jelentenek, a ritkábban használt, használt, nagyobb méretekkel rendelkező konyhai eszközök tárolására.

8. Ergonómia: a konyhát legtöbbet itt dolgozó személyére kell szabni, mert például teljesen más felépítés kell a jobbkezesnek, mint a balkezesnek.

9. Az alsó szekrényben az ajtós polcok helyett modern, csillapított önbehúzásos, teljes kihúzású fiókokat érdemes elhelyezni. Megelőzhetjük ezzel a sok hajolást, térdelést az új konyhában.

10. Ha a felső szekrényre 45 centiméternél szélesebb, oldalra nyíló ajtókat használunk, akkor a nyitva lévő ajtó miatt oldalra lépés esetén hátra is kell mozdulni, hiszen a 35 centiméter mély felsőszekrény és a 45 centiméteres ajtó együtt 80 centiméterre áll ki a faltól, szemben a munkapult 60 centiméterével.

11. Ha a fal mellé tesszük a beépített hűtőszekrényt, akkor a hűtőszekrény ajtajának elején elhelyezett fogantyú miatt nem lehet 90 fokban kinyitni, ennek pedig az lesz a következménye, hogy a mélyhűtőben található fiókokat sem lehet rendesen kihúzni. Sőt van olyan hűtőszekrény, amelynek ajtaja kényelmi szempont miatt 120 fokig nyitható, ennél ez gond még jobban jelentkezik.

12. A konyha szükséges berendezési tárgyait, gépeit, eszközeit igazítsuk a lakás és a benne lakók igényeihez. Például egyszemélyes garzonlakásába felesleges a magas, álló hűtőszekrény és a négykarikás tűzhely. Bőven elég a pult alá építhető hűtő 2-es főzőlappal, gázkarikával.

13. Ajánlott megtervezni, hogy hol fogjuk tárolni a konyhai gépeket: a kenyérpirítót, a mixert, a vízmelegítőt, a robotgépet, a kenyérsütőt vagy az évente egyszer használt karácsonyi, húsvéti eszközöket, díszeket. A szakácskönyveknek is a konyhában van a helyük, számoljunk azok elhelyezésével is.

14. A konyha világítását is gondosan meg kell tervezni. Fontos, hogy a munkapult, a mosogató és a tűzhely is kellőképpen megvilágított legyen.

15. Manapság az étkezési, főzési szokásaink gyakran változnak, így olyan konyhát kell kialakítanunk, amit apró változtatásokkal, rugalmasan tudunk igazítani az aktuális életvitelünkhöz.

Tervezésnél vegyük figyelembe a konyhai munkafolyamatokat!

Akármilyen szép a konyhánk, mégiscsak egy kisüzem, az ételkészítés műhelye. Az előkészítésnek, tárolásnak, főzésnek szigorú technológiai lépései vannak, melyekre a tervezés folyamán is figyelemmel kell lennünk.

A főzés fázisainak figyelembe vétele

A jó konyhát a konyhai munkafolyamatoknak a kiszolgálásához kell megtervezni és megépíteni, hogy a benne tevékenykedő személy minél kevesebb fáradtsággal és akadályoztatással végezhesse a főzést. Ideális adottságú helyeken megalkothatók az ideális munkasorrendű konyhák, azonban a rosszabb adottságú vagy kisebb lakásokban is törekedni kell erre.

Konyhabútor formációk

A konyháknak több alaptípusa van a munkapultok, szekrények elhelyezkedése és térbeli formációja szerint.

Így lehetnek:
Egyenesek, L alakúak, U alakúak, illetve G alakúak, párhuzamosak (hajókonyha) és sziget elrendezésűek, vagy ezek kombinációi - ritkán van két egyforma. A munkafolyamat alapvető iránya lehet jobbról, vagy balról, szinte mindegy, lényeg, hogy valamelyik mellett döntsünk, és ahhoz igazítsuk a dolgokat. Ezt az irányt sokszor meghatározza a konyha helyiségének adottságai, hogy melyik falnál lehet a bútor, hol vannak a gépészeti (vízcsatorna, gáz, villany) kiállások. Ügyeljünk arra is, hogy jobb- vagy balkezesek vagyunk-e.

Praktikus szempontok

A konyhai munkafolyamat a célszerűség kritériumába tartozik, helyes sorrendjének kialakítása egyszerűen azért fontos, hogy a lehető legkevesebb távolságot tegyük meg a konyhában az étel elkészültéig, illetve a munkafolyamatok befejezéséig. Ez befolyásolhatja a főzés közben keletkező rendetlenséget is. A sorrendet az ételek többségének jellemző elkészítési fázisai határozzák meg. Ez vázlatosan a következő lehet:

• Az alapanyagok hazahozatala, szétválogatása, majd elhelyezése a kamrában, illetve a hűtőszekrényekben. Célszerű, ha a hűtőszekrény az ajtó közelében van, így nem kell tele szatyrokkal keresztülcsörtetni a konyhán.
• Nyersanyagok kivétele a hűtőből és elhelyezésük feldolgozáshoz a hűtő és mosogató-tál közötti munkafelületre. Itt történik a kicsomagolás, az előtisztítás, a főbb szennyeződések eltávolítása. A vásárlás után az élelmek itt is lerakhatók. A mikrosütőnek ugyancsak ideális hely.
• A mosogatótálban folyóvízzel, áztatással stb. történő alapos tisztítás. A szelektív hulladékgyűjtőket a mosogató alatt praktikus elhelyezni.
• A tisztított alapanyagok átkerülnek a mosogatótál másik (főzőlap felőli) oldalára egy megfelelő méretű vágódeszkára, hogy a végleges aprítást, szeletelést stb. elvégezzük. Erre a részre már csak tiszta élelmek kerüljenek! Itt szerencsés elhelyezni a késeket tartóban, vagy fiókban, a fazekakat, lábosokat alul.
• Ettől kicsit arrébb van a helye a tűzhelynek, vagy a főzőlapnak, az sem baj, ha a munkapult közben bekanyarodik. Itt történik tulajdonképpen az étel készre főzése. A sütő lehet alul, vagy arrébb egy szekrényfalban, vagy toronyban.
• Célszerű, ha a tűzhely, illetve főzőlap másik oldalán is van egy kisebb, vagy inkább nagyobb munkafelület (minimum 40 cm), melyre a tűzről az edények leemelhetők, vagy más edények is elhelyezhetők. Egy újabb vágódeszkával még egy személy is bekapcsolódhat a főzésbe, és itt ki is tálalhatunk.
• Zárásképpen következik a „sütőtorony”, ahol a mellmagasságban lévő sütő jól hozzáférhető és a sütési műveletek könnyen végezhetők, kontrollálhatók. A sütő alatt kiváló tároló hely kínálkozik tepsiknek, fedőknek, egyéb kellékeknek.
• Jöhet az asztal megterítése, és az étel szervírozása.

Étkezés után a munkasorrend a következő lehet:

• A használt tányérok és edények, evőeszközök összegyűjtése a mosogatótálba, illetve köré, közben a nemkívánatos maradékok hulladékgyűjtőkbe helyezése. A konyhamalac (hulladékőrlő) használata különösen higiénikus (csak élelmiszereknél).
• A csomagolóanyagok, szalvéták szelektív hulladékba helyezése.
• Kézi vagy gépi mosogatás elvégzése. A gépinél csak a bekészítés kerül némi időbe.
• A megszáradt edények ellenőrzése és visszahelyezése a szekrényekbe.
• Az asztal és a pultok letisztítása szárazra törlése.

Villamosság és világítás a konyhában

A jó tervezés, a praktikum rendkívül fontos a bútorok elhelyezésekor: minden kézre essen, semmi se akadályozza az ételkészítést. De mi a helyzet azokkal a dolgokkal, melyeket nem látunk csak használunk? Ilyen a villamosság és a konyhai világítás.

A modern konyhákban az egyszerű kivitelezés és hatékonyságuk miatt egyre jobban terjednek a villamos tűzhelyek és sütők. Valóban egyszerűbb ezek kiépítése? Gondoljunk csak bele, hogy ha átalakítunk egy konyhát és például a gázcsonk rossz helyen van, azt át kell helyeztetnünk. Ehhez azonban gáztervet kell készíteni, majd engedélyeztetni kell, aztán kiviteleztetni és átadatni. Mindez lehet akár több hónap is. Ezzel szemben a villamos tűzhelyekhez a hálózat kiépítése ugyan véséssel járhat, de ha megfelelő a fogyasztásmérőnk, akkor nem kell terveztetni sem, csak a villanyszerelő kiépíti a vezetékezést.

Milyen területekre figyeljünk villamos szempontból amikor a konyhánkat tervezzük?

Az elektromos árammal működő gépek elhelyezése:
Tudnunk kell, hogy hol helyezkedik majd el a hűtő, a sütő, az elektromos főzőlap és a mikrohullámú sütő, vagy éppen a páraelszívó. A villanyszerelőnek ugyanis dugaljakat, vagy bekötési helyeket kell készítenie ezekhez. Ezen felül a főzőlap szinte minden esetben direkt bekötést kér.

Konyhai eszközöknek szánt dugaljak:
Itt nem feltétlenül azt kell figyelembe venni, hogy milyen teljesítményt szeretnénk használni, hanem hogy mennyit. Egyszerű példa: kisgyerekes családban folyamatosan volt bedugva egy sterilizáló a cumisüvegnek, egy kávéfőző, emellett néha előkerült a kenyérpirító, vagy a vízforraló. Ez önmagában három dugalj, plusz a tartalék. Ezekkel – élethelyzettől függően – számolnunk kell.

Praktikus megoldást jelentenek a bútorlapba süllyesztett kiemelhető vagy kibillenthető dugaljsorok. Rejtettek és esztétikusak, de figyeljünk arra, hogy ez a bútorlapba van süllyesztve, tehát IP védettet keressünk és mindig legalább 4-5 db dugaljat tartalmazzon. Ezek kaphatók USB töltő funkcióval, ami ugyancsak jól jön, ha tableten nézzük a receptet.

Konyhai védelmek és biztonsági körök:
Figyeljünk oda, mert praktikus és biztonságos lehet tőle a konyhánk! A konyhai világításunk mindig legyen külön fi-relével és kismegszakítóval leválasztva. Ugyanis, ha este főzünk és esetleg zárlat van, akkor a védelem lekapcsol, de a világítás megmarad, így nem borítjuk magunkra a forró levest stb.

A hűtőt tegyük külön kismegszakítóra. Az ok egyszerű: elmegyünk nyaralni, a házban mindent lekapcsolunk, de a hűtőt meghagyhatjuk, ha akarjuk.

Az elektromos főzőlapok mindig minden esetben külön kismegszakítót kérnek, egyes típusok több fázist is. Mivel nagy teljesítményűek, így le kell választani a többi eszköztől az egyidejűség miatt. Fontos tudni, hogy ezek rendelkeznek belső szabályzással, azaz beállítható, hogy egy fázist használjanak és maximum 16A-t. Ez jó dolog mert nem mindig kell fogyasztásmérő bővítést kérni, de javasolt kiépíteni az adatlapjában igényelt betáplálást, mivel a teljesítményét így tudja leadni.

Minden más, kaphat egy kismegszakítót, de mindig használjunk Fi-relét.

Világítások:
Konyhánkban, ha az étkező nem része annak, minimum kétfajta világítást kell használni. Egy általános konyhai világítást, ami általános megvilágítást ad. Ez lehet egy egyszerű függeszték. Válasszunk olyat, mely könnyen tisztítható!

A másik fontos terület a munkapult, ennek megvilágítására használhatunk bútorvilágítókat vagy LED szalagokat. Javaslom a hideg fehér szín használatát. Ezeknél a világításoknál az IP védelem fontos, valamint mindig sínben szereljük fel őket. Esztétikus és mechanikai védelmet is biztosít.

Összességében javasolt a leendő bútorzat terve után beszélni egy villanyszerelővel. Így meg tudjuk mutatni, melyik gép, hol lesz. Ez az ő dolgát is megkönnyíti és nekünk is egyszerűbb. Így lesz praktikus és biztonságos a konyhánk.