Egy vidéki nagyváros egyik csendes utcájában található a 60-as évek derekán épült társasház, melynek egyik lakását a felújítás kellős közepén kínálták eladásra. Új tulajdonosai meglátták benne a fantáziát és folytatták, amit elődeik elkezdtek.

A helyiségek funkció szerinti cseréje megtörtént, így a korábbi konyhából hálószoba lett, a hálószobát pedig összenyitották a nappalival, így sikerült szert tenni egy tágas, világos, átlátható központi térrel. A régi parkettát az előd lamináltra cserélte, de ennek színével a fiatalok nem voltak kibékülve, viszont sajnálták volna felszedni a friss munkát, ezért inkább ecsetet és festéket ragadtak, majd fehérre kenték az egészet. A falak ugyancsak fehér színt kaptak, ám az ily módon túlságosan sterilnek tűnő teret valamivel oldani kellett. Szétnéztek hát a használt cikk piacon és az aukciós oldalakon, rá is leltek a megfelelő bútorokra. Markáns mahagóni barnák, natúr és meleg tónusok uralják a teret a vakító fehér mellett.
elmúlt években gondosan felújított, teljes egészében fehérre festették, és a a padló is világos színű. Bár nem túl nagy, jól szervezett, a nappalit, az étkezőt és a konyhát összefogó főszobával, a berendezéssel egyszerre bohém elegáns, vintage és letisztult. A hálószobák ugyanolyan minimalisták. A színpaletta alapja a bézs, egy másik elem, amely nyugalmat kölcsönöz ennek a kis lakásnak.

Még 1 db kép megjelenítése

Forrás: Tovább az eredeti tartalomra →