2012-ben a pécsi Merényi Péter és családja nyerte meg a NagyCsaládiHáz pályázatot, amelyet hét építőanyag-gyártó cég – Baumit Kft., Hella Árnyékolástechnikai Kft., Hörmann Hungária Kft., Schiedel Kéménygyár Kft., Tondach Magyarország Zrt., Villeroy & Boch Magyarország Kft., Wienerberger Téglaipari Zrt. – és a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a NOE írt ki. Miközben számos gond adódott az építkezés közben, nagy öröm is érte a családot, megszületett Borbála, a család ötödik gyermeke.
2012. szeptember 5-én, Kalkuttai Boldog Teréz ünnepén, megszületett Merényi Borbála mindannyiunk nagy örömére – kezdi a beszámolót Péter, a büszke apa. Majd folytatta az építkezésen történtekkel – szeptember közepén az Építési Felügyelet tartott ellenőrzést a háznál. Tulajdonképpen szerencse, hogy a falak még nem állnak, ugyanis a július közepén beadott módosítási kérelemhez a tűzoltóság csak szeptember 6-án küldte meg a szakvéleményt. Így azután a határozatot még nem küldték ki az építési osztályról, és az illetékes ügyintéző ráadásul épp szabadságon volt, tehát a módosítás sem jogerős. Az ellenőrök nagyon rendesek voltak, látszott, hogy inkább segíteni akartak és nem büntetni. Mivel csak a pince betonlemeze volt még készen, és az eső esett is, tényleg nagyon segítőkésznek bizonyultak.
Utólag tréfás epizód, de akkor nem volt az, hogy halálra kerestem a jogerős tervet, de nem találtam. Úgyhogy gyorsan kértem az Építési Osztályon egy hiteles másolatot. Közben szóltam a tervezőnek, hogy nézze már meg, mert úgy emlékszem neki adtam. Magamnak pedig szemrehányást tettem, hogy eredeti dokumentumot adtam ki a kezemből, pedig már elmúltam 20 éves. Végül meglett, a tervezőnél volt. Két nap múlva az Építési Osztály ügyintézője visszajött szabadságról, és mivel annyira sürgettem, aznap ki is küldte a határozatot.
Közben észrevettem – pedig már júliusban kellett volna –, hogy a földszinten az egyik szoba csak 11,48 m2-re lett tervezve, a szomszéd szoba 12,63 m2-re. Pedig biztos, hogy szóltam, hogy figyeljenek arra, hogy mind 12 fölött legyenek. Mivel így csak 3,5 szoba van hivatalosan bementem a bankba, hogy megkérdezzem, nem baj-e a szocpol miatt. Utánanéztek, de baj. Hiába ugyanannyi az összes terület, így csak kisebb költségvetéssel lehet számolni, tehát kevesebb kölcsönt adnak. (Megjegyzem, januárban én is átnéztem a jogszabályt és szerintem nem lenne baj, no de most már mindegy.)
Ámde, a bankban azt is megtudtam – ecseteli tovább bolyongását a hivatali útvesztőben Péter, – hogy a tetőteret nem építhetjük be, mert akkor kicsúszunk a méltányolható költségvetésből. A tervben ugyan benne van, hogy a tetőtér második ütemben (egyszer, talán) épül be, de lehet, hogy az is baj. A banki ügyintéző viszont csak később jön vissza. A tetőtér beépítésének kvázi tilalma viszont adott egy ötletet, a Wienerbergertől nem kértem a fönti válaszfalak tégláit, így ők adják a földszint feletti födémhez a Porotherm gerendákat.
Ez is érdekelhet
Augusztus végén még az volt a dilemmám, hogy E-gerendás födém vagy Porotherm legyen. Akkor kissé fájó szívvel, az E-gerenda mellet kellett döntenem, mert arra 300 ezer forinttal olcsóbb ajánlatot kaptam. Közben készen lett a statikus terve – E-gerendás födémre. Nem volt elragadtatva, amikor a cserét említettem. A végeredmény tehát az, hogy a pince fölött E-gerendás födém marad. Ez, a pince fölötti födém meglehetősen bonyolult. Többek között van benne egy jó 4,5 hosszú, 60 cm széles vasbeton gerenda, ami a ház közepét kell, hogy tartsa, meg még egyéb komplikációk is. A földszint felett Porotherm födém lesz, meg csomó monolit lemez. Mire idejutunk, már készen lesz a statikus a módosítással.
Most a statikus összeírja, hogy hány gerenda és áthidaló kell. A felelős műszaki vezető ellenőrzi a téglamennyiséget, és végre, ami április vége óta húzódik, jöhet a tégla.
A kivitelezőnek szóltam, hogy mozgósítsa az embereit. A műszaki ellenőrt és a felelős műszaki vezetőt megkértem, egyeztessenek egymással és a statikussal, hogy amíg a szerkezet készül, minden nap legyen ott valamelyikük. A statikailag érzékeny helyek készítésénél mindenképp szeretném, ha a statikus építésvezetőként jelen lenne. Kerül, amibe kerül. Aki pedig nem dolgozik megfelelően azt a helyszínen végezze ki, négyelje föl. Még egy hibára nincs pénzünk. És időnk sem.
Hívott az ács is, mindenféle részleteket kérdezett, őt a tervezőhöz irányítottam.
Szumma szummárum – gondviselésszerűen – mozgásba lendültek az események.
Folytatás Facebook-kal