Egyértelmű, hogy mind tervezői, mind kivitelezői oldalról körüljárható a szakmai és pénzügyi felelősség, éppen ezért a felelősség kérdését megnyugtatóan a felelősségbiztosítás rendezheti.
A lakóházat építő tervezőnek és kivitelezőnek is kötelező felelősségbiztosítást kötni, de alapvetően minden felelősségbiztosításnak az a célja, hogy felkészüljünk az előre nem látható körülményekre, károkozásokra. Az építőipari kivitelezés közben a tervező, kivitelező akaratlanul is olyan károkat okozhat, melyek rendezése egész vállalkozását tönkreteheti. Az ügyfelek ugyanis joggal lépnek fel kártérítési igénnyel, ha igazolható, hogy tervezési hiba, vagy a kivitelező hibás munkavégzése okozott kárt a felépített ingatlanban. A károkozásért a tervező, kivitelező anyagilag is felelős és a bíróság által megítélt kártérítések olyan terhet róhatnak rájuk, melyet önerőből nem képesek kifizetni.
Az ügyfeleknek is és a vállalkozónak is nagyobb biztonságot jelent, ha a tervező és a kivitelező biztosítással is rendelkezik a munka közben okozott károk rendezésére. 2017. január 1-jétől hatályos a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet és annak 353/2016. (XI. 18.) Korm. rendelettel történő módosítása, melyek értelmében a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése és meglévő lakóépület max. 300 négyzetméterre bővítése esetén kötelező felelősségbiztosítást kell kötnie.
A felelősségbiztosítás meglétéről a tervezőnek a tervezői szerződés megkötésekor, a kivitelezőnek a kivitelezői szerződésben kell nyilatkoznia. A kivitelező arról is nyilatkozhat, hogy a biztosítást legkésőbb a munkaterület átadásáig megköti. A nyilatkozat, illetve a megkötött biztosítás nélkül a munkaterületet nem lehet átadni a fővállalkozónak, az építési naplót nem lehet megnyitni, és a kivitelezés nem kezdhető el.
Az építési hatóság ellenőrzi, hogy a tervező és a kivitelező rendelkezik-e kötelező felelősségbiztosítással, melynek hiánya súlyos szabálytalanságnak minősül, így az építési hatóság a naplóba történő bejegyzéssel megtilthatja a kivitelezést.
Ha a tervező megköti a biztosítást, de a tervezői szerződést mégsem kötik meg a megrendelővel, akkor joga van a biztosítást felmondani a megkötéstől számított két héten belül.
Milyen esetekre vonatkozik a kötelező felelősségbiztosítás?
A kivitelező és a tervező kötelező felelősségbiztosítása az általuk végzett tevékenység közben okozott dologi és személyi károk fedezetére szolgál.
A kivitelező szerződésének fedeznie kell:
- a fővállalkozó és az alvállalkozók által a hibás építésből adódó károkat,
- a harmadik személynek okozott károkat,
- bármilyen jogviszonyban a felelős műszaki vezető által okozott károkat.
A harmadik személynek okozott károk megtérítése azt jelenti, hogy ha például a szomszédnak kárt okoz az építkezés, akkor azt a kárt ennek a biztosításnak a terhére lehet megtéríteni.
Mire kell fedezetet nyújtania a biztosításnak?
A tervező esetén a biztosításnak 50 millió forint érték alatti beruházásnál egyenként 2 millió forintos kárig kell fedezetet nyújtania. 50–100 millió forintos beruházásnál már 5 millió forint az egyes károk fedezeti határa.
A tervező a biztosítást úgy is kötheti, hogy nem egyes beruházásokra, hanem folyamatosan fenntartva, egész évre szól a szerződés. Ebben az esetben a biztosításnak legalább évi 15 millió forintos kártértékre kell érvényesnek lennie. 100 millió forintos beruházási érték felett vagy káronként 10-10 millió, vagy éves szinten 30 millió forintos fedezetet kell a biztosításnak nyújtania.
A fővállalkozó kivitelezői felelősségbiztosítását magasabb összegekre kell megkötni:
- 50 milliós érték alatt káronként 10-10, vagy évente 30 milliós összegre
- 50–100 milliós érték között káronként 20-20, vagy évente 60 milliós összegre
- 100 milliós beruházási költség fölött 30-30, vagy évente 90 milliós keretre kell a biztosításnak érvényesnek lennie.
A felelősségbiztosításnak a biztosítási szerződés érvényességi ideje alatt és akár 3 évvel azon túl keletkezett károkra kell fedezetet nyújtania. A biztosítási szerződésnek tervező esetén legalább az építési főnapló megnyitását követő 2 évig, kivitelező esetén az épület átadásáig érvényben kell maradnia. Ezt követi még az említett 3 éves időszak. A felelősségbiztosításnak így fedezetet kell nyújtania a később kiderülő rejtett hibákra, károkozásokra is.
Vízszerelők kötelező felelősségbiztosítása
A 220/2017. Korm. rendelet (hatályba lépett 2017. szeptember 1-jén) a víziközmű-bekötést végző személyek bejelentését és nyilvántartását szabályozza, illetve kötelezővé teszi számukra, hogy felelősségbiztosítást kössenek – legalább 1 millió forint biztosítási összeggel – a jogszabályban meghatározott tevékenységekre:
- ivóvíz-bekötővezeték építése, kivitelezése;
- szennyvíz-bekötővezeték építése, kivitelezése.
Forrás: VGF
Folytatás Facebook-kal