Lehetne akár egy Agatha Christie krimi címe is, ellenben ez nem fikció: a hóesés sajnos befolyásolja a vagyonvédelmi érzékelők működését. De mégis milyen érzékelőket és milyen mértékben, vagyis veszélyt jelent-e ez a biztonságra?
Általános védelmi szint esetén vizsgálódunk, ami családi ház, cégépület, maximum közület védelmi szintjét jelenti, így a speciális érzékelőket, mint pl.: félkatonai intelligens radarsorompó, vagy lépésérzékelő, nem tárgyaljuk.
Kültéri mozgásérzékelők
Családi házakat gazdaságosan kültéri mozgásérzékelőkkel védünk, melyek a falon keresztül kábelezhetők és nagy területet, vagy falsíkot képesek védeni. Szükséges elmondani, hogy a mozgásérzékelők hőt érzékelnek, nem mozgást! A kültéri mozgásérzékelők által jellemzően lefedhető terület 50-100 m2, ami tökéletesen alkalmas egy terasz és környezete, illetve az udvarrész megvédésére. Ha szükséges jelezni már a telekre történő behatolást is, akkor infrasorompókat alkalmazzunk, melyek tökéletesen körbe veszik a területet, mint egy párhuzamosan kifeszített drótokból álló digitális kerítés.
Ismerjük a hollywoodi élményt, amikor a profi betörő átugrál a látható infrasugarak között. A valóságban nem látunk sugarakat, hiszen a távirányító infrasugarát sem látjuk és nem lehet ugrálni közöttük, mert sok sugárral rendelkeznek ezek az eszközök és ügyes elektronika szabályozza a működésüket; az átmászást vagy alatta való átkúszást a helyes kivitelezés nehezíti meg.
Ez is érdekelhet
Érzékelést befolyásoló tényezők
Miután tisztáztuk, hogy milyen eszközök is védenek minket, nézzük a befolyásoló tényezőket. Elsősorban a kis állatok okoztak fejtörést a biztonságtechnikai érzékelőknek a 2010-es évek elejéig. Ez a probléma a technológia fejlődésének köszönhetően a „kisállatvédett” érzékelők megjelenésével és elérhető árú forgalomba kerülésével megoldódott.
Zavarteli környezetben, ahol például sok a bokor, amit fúj a hűvös szél és süt a nap, általánosan alkalmaznak a biztonságtechnikai szakemberek radar érzékelővel kombinált kültéri érzékelőket; ami manapság egyáltalán nem science fiction, csak egy magasabb kategóriájú érzékelőcsalád és segít megoldani a problémás helyszínek hamis riasztás mentes működését.
Legnagyobb ellenség a hó
A máig megoldatlan feladat az időjárási tényezők befolyásoló hatása; a szél, eső, köd és a legnagyobb ellenség a hóesés. Egy kisállatvédett funkcióval rendelkező kültéri, falsík érzékelőt bemutatva látszik, hogy az érzékelő csak az emberi mozgást érzékeli, a kis állatok mozgása nem okoz riasztást. Mint említettem a mozgásérzékelők hőt érzékelnek, mégpedig 1-2 C° pontossággal. 10-15 m-ig bezárólag nem kerülhet annyi hó az érzékelő és a hőt kibocsátó dolog közé, hogy az zavart okozzon az érzékelésben. Megnézve a kapcsolódó videókat is látszik, hogy ilyen képességű érzékelőket nem befolyásolhat a hóesés, még akkor sem, ha szakad a hó.
Nagy hatótávolságú eszközök esetében, 50-250 m távolság lefedése esetén adódik a probléma. Ekkora távolságot csak pont-pont kapcsolattal lehet védeni, nem a mozgásérzékelők által kínált terület-védelemmel; ez pedig a már említett infrasorompókkal oldható meg hatékonyan. Az infrasorompó nem intelligens eszköz a sugarak egyenkénti érzékelése szempontjából. Globálisan gondolkodik, - ha ez a sugár megszakadt és a mellette lévő is, akkor jelzést adok, ha az egymástól távoli sugarakat szakítja meg valami köztes tárgy akkor nem adok jelzést. Egészen kis átmérőjű infra sugarak kapcsolata adja a védelmet, ezért az infrasorompó érzékeny a két eszköz közé kerülő dolgok megjelenésére. Viszont most ne hópelyhekben gondolkodjunk, a hószállingózás még nem okoz problémát. Emlékezzünk csak, hogy milyen érzés felkapcsolni az autó reflektorát éjszaka a hóesésben. Ugyanezt tapasztalja szegény infrasorompó, amikor egy hófalon keresztül kéne érzékelnie.
A nagy távolságú infrasorompó megvakul az intenzív hóesésben; ez pedig akkor igazán lelombozó ha infrasorompós védelmünk van és kinézve az ablakon ömlik a hó az égből. Megnyugtatok mindenkit, ilyenkor is megmarad a védelem, ez pedig maga a probléma okozója, a hó!
A betörő kerüli a hóesést
A betörő érthető okokból irtózik nyomot hagyni a betörés helyszínén, a hóesés pedig csodálatosan megőrzi a lábnyomot és a keréknyomot. Nem biztos, hogy a betörők tisztában vannak azzal, hogy a rendőrség technikusai a hó alatti nyomokat is ki tudják értékelni, pedig így van, viszont az biztos, hogy a betörő sem tudhatja, hogy mikor áll el a hóesés, ezért alapvetően kerüli a hóesést. Statisztikai adat nem áll rendelkezésre a témában, de nincs is rá szükség; az ég jellemzően kék, a fű jellemzően zöld, a betörő pedig jellemzően nem megy hóban betörni.