Számos távfűtéssel fűtött otthonban a fűtés elszámolása a lakóközösség szintjén történik és nincs lehetőség az egyedi számlázásra. Erre nyújt megoldást az egyedi hőmennyiség mérő rendszer, melynek kialakítása szabályokhoz kötött.
Egyedi hőmennyiség-mérés
Ma hazánkban a távfűtés adottság, a meglévő rendszereket kell gazdaságossá és környezetbaráttá tenni. És ennek egyik módja az egyedi hőmennyiség-mérő rendszerek kialakítása. Az épületrészenkénti hőmennyiségmérést mind újonnan csatlakozó, mind jelenleg is távhőt használó fogyasztói közösségek számára elérhető a fogyasztói rendszer – előírásoknak megfelelő – kiépítésével, illetve átalakításával.
Az első lépés, hogy maga a fogyasztói közösség egyetértésben eldönti, kiépíti a rendszert. Majd következik az, amely átalakítás mind a szolgáltató tulajdonában lévő hőközpont, mind pedig az épület teljes fűtési és használati melegvíz-rendszerének átalakításával jár. Minden épületrészben, lakásban lakáshőközpontot kell kiépíteni, a későbbiekben ez biztosítja az épületrész, lakás fűtését, és használati melegvíz-ellátását. Ez után az épületrészenkénti fűtési rendszert, és használati melegvíz-rendszer kell kiépíteni. Végül pedig épületrészenként, lakásonként, díjfizetőnként megköthetők az általános szerződések, a számlázást díjfizetőnként, a hőmennyiségmérőn mért, épületrész által ténylegesen elfogyasztott hő alapján történik.
Mennyibe kerül?
A lakáshőközpontok ára a gyártóktól, illetve egyedi gyártástól függően 200–400 ezer forint plusz áfa. Meglévő épületek átalakítása esetén a beruházás járulékos költségeit – az épületrészen, lakáson belüli bontás, új fűtési- és használati melegvíz-rendszeren kialakítása a lakásokban, új szekunder alapvezetékek és felszálló vezetékek kiépítése az épületben, a meglévő hőközpont átalakítása már legalább 1,5 millió forint plusz áfa körüli költség.
Új építésű lakások esetén a beruházás költsége valamivel magasabb, mint a hagyományos rendszer kialakításáé, de az egyedi mérhetőség és szabályozhatóság az ingatlan értékét is növeli. Így azután az egyedi hőmennyiség mérésére alkalmas rendszer kiépítése főként új építés esetén gazdaságos, mivel jelenleg nincs távfűtéses épületekre vonatkozó pályázat. A rendszer nem igazán elterjedt, például Budapesten a Főtáv 240 ezer lakásból körülbelül 500-ban van egyedi hőmennyiség-mérő.
Megtakarítás
Árnyalja a helyzetet, hogy körülbelül 15–20 százalékos megtakarítást lehet elérni a fűtéskorszerűsítéssel. Természetesen a megtakarítás mértéke függ a tulajdonos igényeitől, az üzemeltetés módjától, az épületrész egyéb hőtechnikai paramétereitől, a hőszigeteléstől, a nyílászárók állapotától is.
Ez is érdekelhet
Egyedi szabályozás
A Főtáv kezdeményezésére életre hívott ÖKO-program a hazai távfűtési rendszer egyik nagy problémájára – a távfűtés egyedi szabályozhatóságára – adott költséghatékony megoldást. A távfűtés környezetkímélő fűtés, amely az egyedi szabályozást megoldó ÖKOPlusz program bevezetésével hatékonyabb és költségkímélőbb is lett. Az elkészült több száz épület átlagos megtakarítása 20 százalék körül alakul. Az Öko-programban nem szerepel az egyedi mérés kialakítása, csak a szabályozás és a költségosztás feltételeinek kiépítése, viszont ez a megoldás 200–250 ezer forintból megvalósítható. A fűtési rendszerek ilyen korszerűsítése megtérülő befektetés, amely a szabályozhatóság és mérhetőség által segíti a hatékony energiagazdálkodást és fogyasztók költségeinek hosszú távú csökkentését.
„A legjobb energia a fel nem használt energia” – tehát a távfűtés szabályozása vagy mérése nem csak a költségek csökkentéséhez járul hozzá, hanem a kisebb mértékű szén-dioxid-kibocsátás révén a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez is.
Forrás: Főtáv, BVK Holding
Folytatás Facebook-kal