Infrafűtést használva hőérzetünk olyan, mint, amikor a nap süt ránk. Az infrafűtés legelterjedtebb formája falra vagy mennyezetre szerelt, elektromos árammal működő infrapanel, amely infrasugarakat bocsát ki.
Az infrafűtés fő előnye, hogy a napsugárzáshoz hasonló érzetet kelt, és bárhova könnyen telepíthető, ahol megfelelő elektromos hálózat van.
Az infrafűtés alapja a hősugárzás, amely kellemes komfortérzetet nyújt: ahhoz hasonlóan, mint amikor a kinti hűvös időt melegebbnek érezzük, ha a felhők közül előbújik a nap – holott a körülöttünk lévő levegő hőmérséklete valójában nem változik. Azt lehet mondani tehát, hogy infrafűtés esetén ugyanahhoz a komfortérzethez néhány Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérséklet is elég, mivel sugárzó meleget érzünk. A hősugárzásos fűtési módok energiatakarékosságát főleg ez a néhány Celsius-fok különbség adja.
Az infrapanelek azért melegítenek a naphoz hasonlóan, mert itt a hőátadás infravörös (vagy hő-) sugárzással (radiáció révén) történik: akárcsak a cserépkályha, a kandalló és hajdan a kemence esetén. Ez utóbbi fűtőtestekben az a közös, hogy nagyrészt infravörös sugárzást bocsátanak ki, amellyel nem a levegőt, hanem a környezetükben levő tárgyakat melegítik, ezek egy idő után (miután felmelegedtek) már maguk is hőt bocsátanak ki. A városiasodással azonban ezek a fűtési módok erősen háttérbe szorultak: felváltották őket a náluk sokkal kényelmesebb radiátoros központi, illetve gázkonvektoros fűtések. Ezek jellemzője, hogy a lakótér levegőjét – a fűtőtest által leadott hőmennyiség hatására kialakuló – hőmérséklet-különbség áramoltatja. A hőmennyiség tehát főleg hőáramlás (konvekció) révén terjed a lakótérben; szemben az infrapanelekkel, ahol a hősugárzás a jellemző (így szigorúan véve a radiátor elnevezése sem annyira helyt álló, mivel esetében a konvekció dominál).
Felépítésük, jellemzőik
Az infrapanelek tábla alakú, 2-5 centiméter vastag, villamos fűtőtestek. Közös jellemzőjük, hogy nincs bennük mozgó alkatrész, és a hőt kibocsátó oldal (működés közben) 90-110 Celsius-fok hőmérsékletet érhet el. Az infrapanel hosszú élettartamú, karbantartást nem igénylő eszközök. Hazánkban gyakorlatilag két típus terjedt el. A vásárlók főként a kedvezőbb árú modelleket kedvelik, ezért első sorban PTC változatok fogynak, amelyek különféle fűtő oldali felületekkel és többféle kerettel készülnek. Az infrafűtés során a meleget két szigetelő lap között lévő speciális karbon keverék adja. Mögötte egy vagy két hőtükör és hőszigetelő réteg található. Ezek csökkentik a hátoldal felé történő hőleadást. Más változatú infrapanel esetében speciális edzett üvegfelület mögé fűtőfilmet szerelnek. Az előző változathoz hasonlóan itt is hővisszaverő fólia és hőszigetelő anyag található mögötte.
A mellékelt táblázatban megtekinthetők néhány infrapanel fontosabb jellemzői. A nagyobbak teljesítménye akkora vagy valamivel kisebb, mint egy vasalóé. A gazdaságos működtetéshez körültekintő méretezés és – lehetőleg helyileg kezelhető – programozható termosztát szükséges.
|
Teljesítmény (W) |
Méret (mm) |
Tömeg (kg) |
Besugárzott terület (m2) |
|
150 |
345 × 293 × 35 |
2,5 |
2–3 |
|
550 |
593 × 593 × 35 |
7 |
10–15 |
|
650 |
743 × 493 × 35 |
7 |
12–15 |
|
800 |
993 × 493 × 35 |
9 |
16–20 |
|
1100 |
1243 × 618 × 35 |
12 |
20–25 |
Néhány különböző teljesítményű infrapanel fontosabb jellemzője (Forrás: www.lexin.com)
Az infrapanelek hatásmechanizmusához hasonlít egy új, hazai megoldás: az infra halogén fűtőeszközök három változata. Akár egy egységen belül lehet sötéten sugárzó, napfény érzetét keltő vagy vörös színű. Ez a rendszer iparjogvédelmi eljárás alatt áll, eddig csak annyit tudtunk meg róla, hogy a gazdaságos modulrendszernek köszönhetően 60-tól 6000 wattig sokféle teljesítményben és alakban előállítható. Hatásfokuk nagyon jó, mivel az energia gyakorlatilag veszteségmentesen sugárzó hővé alakul át, és nincs hőközvetítő közeg – szemben például a gázkonvektoros vagy radiátoros központi fűtéssel, ahol az égés során felszabaduló hőmennyiség kisebb-nagyobb része elvész. Az infrapanelek egyes típusai beépített termosztáttal rendelkeznek.
Megújuló energiával is
Az infrapaneleket napelem is működtetheti. Jelenleg a leghatékonyabb az úgynevezett „ad-vesz” rendszer. Ezt – az áramszolgáltató előírásainak megfelelően kiépített –, legfeljebb 5 kW-os napelemrendszerrel lehet megvalósítani. Az áramszolgáltató évente egy alkalommal olvassa le az oda-vissza mérésre alkalmas fogyasztásmérő állását. Így szükségtelenné válik a drága akkumulátorok beépítése. Jelentősen lecsökken a megtérülési idő.
Ez is érdekelhet
Telepítésük
Az infrapanelek a hőt gyakorlatilag úgy sugározzák, mint a lámpák a fényt: tehát van egyfajta hatósugaruk, amely hasonlít a lámpák által bevilágított felülethez. (A hasonlóság azért is megáll, mert az infravörös sugárzás, és a látható fény elektromágneses sugárzás). Ennek megfelelően az infrapanelek hősugárzását le lehet „árnyékolni”: ezért a telepítéskor úgy kell elhelyezni azokat, hogy ne „lógjanak” a hatósugarába olyan tárgyak, amelyek megakadályozzák, hogy a kívánt teret melegítse.
Helyi fűtés, kiegészítő fűtés
Az infrapanel gazdaságos megoldás helyi fűtésre, utólagos, kiegészítő fűtésre, amikor a főfűtés mellett az íróasztalnál vagy a televízió előtt ülve jólesik egy kis többletmeleg, vagy például a nagy belmagasságú helyiségeket – irodákat, ügyfélszolgálatokat – gyakran jóval a javasolt hőmérséklet fölé fűtik. Ennek az az oka, hogy a padló szintjén 15–17 Celsius-fok van, ezért az ott dolgozóknak fázik a lába. A téli öltözetű ügyfelek viszont az 1,5–1,7 méter magasságban tapasztalható 26–28 Celsius-fokos meleget kibírhatatlan hőségnek érzik, ez egyben fölösleges pénzkidobás. A legnagyobb megtakarítást tavasszal és ősszel biztosítja, amikor a kis teljesítményű helyi fűtések használatával elkerülhető a főfűtés beindítása. Jó hőszigetelésű építményekben – például passzívházakban – előnyösen használható főfűtésként is. Alkalmazása széles körű: lakóépületekben, közintézményekben, irodákban, fürdőkben, valamint ipari vagy mezőgazdasági célú helyiségekben (például műhelyek, illetve kisállat- vagy palánta-előnevelők) felválthatja a kevésbé gazdaságos fűtéseket.
Az infrapanel előnyei
- Az infrapanel alkalmazásának legfőbb előnye a jobb komfortérzet.
- Mivel nem áramoltatja a levegőt, nincs „porhenger” sem.
- Nedvesebb beltéri levegő esetén szárítja a falakat, ezáltal megelőzhető azok penészedése, illetve gombásodása.
- Bérelt lakások esetén is előnyös, mert az esetleges költözés során leszerelhetik, és magukkal vihetik az új helyre a tulajdonosok. Telepítéséhez csak az elektromos vezetékek kiépítése szükséges.
- Ajánlott azonban – a szükséges teljesítményt figyelembe véve – a villamos hálózat állapotának felmérése. Így a beruházás költsége sem nagy.
- Vannak mozaik díszítésű, és – választható – képpel rendelhető változatok is: ezek úgy néznek ki, mint a falikép. Ehhez sajátos anyagokat kell használni, ezért „házilag” nem célszerű dekorálni az infrapaneleket, mert nem csak a „műalkotás” mehet tönkre, hanem károsan befolyásolhatja az infrapanel működését is.
Forrás: futesimegoldasok.hu, www.lexin.com
Folytatás Facebook-kal