A hőszivattyú lehet a megoldás?

Milyen fűtési technikát érdemes választani, ha költségtakarékos és energiahatékony megoldásban gondolkodunk? Az energiaválság és a növekvő rezsiárak az eddiginél is több számtanfeladatot adnak fel, akár új otthonunkat tervezzük, akár a régit szeretnék korszerűsíteni. Lássuk, mivel számolhatunk a hőszivattyú esetében!

• A hőszivattyúk típusai
• A jóságfok legyen veled!
• Megtérül-e a befektetésünk?
• Hőszivattyú és gázkazán együtt?
• Légkondicionáló, vagy hőszivattyú?

A hőszivattyúk legnagyobb előnye, hogy a befektetett energia többszörösét képesek előteremteni, hiszen a környezeti levegő hőjét, mint a napsugárzás révén megújuló energiát hasznosítják. A hőszivattyús berendezések képesek alacsonyabb hőmérsékletű helyről hőt elvonni, és azt egy magasabb hőmérsékletű közegnek átadni.

A hőszivattyúk típusai

Típusát tekintve a legelterjedtebb berendezések a külső levegő hőjét hasznosítják és adják azt át, vagy közvetlenül a belső terek levegőjének (ezeket hívjuk split klímáknak, vagy légkondicionálóknak), vagy a fűtési rendszerben keringő víznek (levegő-víz hőszivattyúk, köznyelvben simán hőszivattyúk).

Levegő-levegő hőszivattyú

• egyszerű kivitelezés
• gyorsabb megtérülés
• nyáron kiválóan alkalmas komfort hűtésre

Levegő-víz hőszivattyú

• nincs a lakótérben ventilációs zaj
• komfortosabb fűtés
• alkalmas használati melegvízkészítésre,
• nem minden esetben alkalmas hűtésre

A jóságfok legyen veled!

Mitől függ a hatékonyság?
A hőszivattyús készülékek hatékonyságát az ún. jóságfokkal (COP, Coefficient of Performance) fejezzük ki. Bár a jóságfok egy kifejezetten hőszivattyús berendezésekre definiált mennyiség, egy közvetlen elektromos fűtés jóságát is viszonylag könnyen ki lehet fejezni vele: a közvetlen elektromos fűtés jóságfokát a legjobb esetben tekinthetjük 1-nek, hiszen csak a befektetett villamos energiát képes hővé alakítani. Hőszivattyúknál a COP értéket erősen befolyásoló tényezők a külső- és belső hőmérséklet, valamint a részterhelés mértéke. Minél enyhébb idő van kint és minél alacsonyabb a fűtővíz hőmérséklete, vagy a beltéri hőmérséklet, annál kisebb fordulatszámon kell a készüléknek üzemelnie, így nagyobb hatékonyság érhető el. Mivel a COP értékkel egy adott üzemállapot jellemezhető, így ez még nem teljesen elegendő a hőszivattyús készülékek energiahatékonyságának átfogó jellemzésére. Ezért vezették be az úgynevezett szezonális jóságfokot (SCOP, Seasonal Coefficient of Performance), mely egy adott készülék teljes fűtési szezonra érvényes hatékonyságát hivatott számszerűsíteni bizonyos szabványban foglalt referencia körülmények között, így megteremtve az alapot különböző készülékek összehasonlítására.

Az SCOP a hasznos és a befektetett energia arányát fejezi ki egy teljes fűtési szezonra vetítve, így ez a mennyiség mérhető és számítható. Minél magasabb az SCOP, annál energiahatékonyabban működik egy készülék. Az SCOP értéket befolyásoló két fontos tényező az időjárás és a fűtött közeg hőmérséklete.

Hogyan befolyásol az időjárás?
A szezonális jóságfok (SCOP) értékét, vagyis a szezonális energiahatékonysági mutatót, nagymértékben az adott fűtési időszakban jelentkező hőfokgyakoriság határozza meg. A hőfokgyakoriság azt jelenti, hogy egy adott hőmérsékleten a fűtési időszakban hány órán keresztül tartózkodott a kültéri levegő. Például a székesfehérvári mérőállomás adatai alapján 0°C külső hőmérsékleten 2020. októbertől 2021. áprilisig összesen 221 órán keresztül tartózkodott a kültéri levegő. Így elmondható, hogy minél enyhébb a tél, annál energiahatékonyabban tud üzemelni egy hőszivattyús berendezés.

Hogyan befolyásol a fűtött közeg hőmérséklete?
Egy hőszivattyú annál hatékonyabban tud üzemelni, minél alacsonyabb a fűtött közeg hőmérséklete, ugyanis ekkor a kompresszor felvett teljesítménye alacsonyabb marad. Ez az oka, hogy a levegő-víz hőszivattyúk legmagasabb hatékonysága padlófűtéssel érhető el, hiszen az egy ún. alacsony hőmérsékletű hőleadó.

Tudta-e?
Hasonló alkalmazásban és fogyasztói szokások mellett Pécsen energiahatékonyabb üzemre számíthatunk, mint például a Mátrában, hiszen átlagosan melegebb a téli időszak. Bár az időjárásra nincs ráhatásunk, azért tehetünk a készülékünk energiahatékonyságának fokozásáért. Érdemes alkalmazni az időjáráskövető szabályozást, ekkor a készülék a külső hőmérséklet függvényében változtatja a fűtővíz hőmérsékletét, így enyhébb időben alacsonyabb terhelés mellett tud üzemelni.

Mi alapján határozzák meg az energetikai besorolását?
Az Európai Uniós szabványoknak megfelelően a hőszivattyús berendezéseket energiacímkével látják el. Ezen a címkén fel kell tüntetni az energetikai besorolást, amely A+++-tól D-ig terjed. Ezt a besorolást meg kell adni alacsony hőmérsékletű (35°C) alkalmazásban, átlagos éghajlati viszonyok mellett, továbbá meg kell adni a méretezési hőigényt és a kültéri-, beltéri hangteljesítményeket. Opcionálisan megadható a közepes hőmérsékletű (55°C) alkalmazás átlagos éghajlatra. Az energetikai besorolás az SCOP alapján történik. A címkén található Európa térkép különböző árnyalatú kék színekkel az egyes térségek referenciahőfokgyakoriságát (éghajlatát) szemlélteti. Bár Magyarországot eszerint a hideg éghajlati övbe sorolják, az általunk vizsgált székesfehérvári hőfokgyakoriság sokkal közelebb áll az átlagos éghajlati övhöz, tehát itt érdemesebb az ehhez tartozó SCOP értéket figyelembe venni hőszivattyú választásakor. (Légkondicionálók energiacímkéjén az SCOP számszerű értékét is feltüntetik).

Levegő víz hőszivattyú energiacímkéje

A kedvező SCOP, az átgondolt kivitelezés és a tudatos üzemeltetés mellett még költséghatékonyabb lehet a fűtésünk a hőszivattyúkra igényelhető kedvezményes áramtarifák alkalmazásával ("H" tarifa).

Megtérül-e a befektetésünk?

Eddig Magyarországon a rezsicsökkentés miatt a hőszivattyús fűtési rendszerek üzemelési költsége H áramdíjszabás esetén is csak nagyjából fele annyira jött ki, mint a gázkazános rendszerek üzemelése (radiátoros rendszerek esetén ez az arány még kedvezőtlenebb). Így a hőszivattyús beruházások meglévő gázos rendszerek kiváltására állami támogatás hiányában gyakorlatilag nem voltak megtérülőnek tekinthetők.

Tudta-e?A jelenlegi energiaválság következtében kialakuló új rezsiárak viszont azt eredményezték, hogy a kedvezményes mennyiség feletti gázfogyasztás több, mint 10-szer annyiba kerül, mint hőszivattyú üzemeltetése "H" áramdíjszabással vagy napelemes rendszerrel. A "H" tarifa a hőszivattyúkhoz és az egyéb megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. Csak fűtési időszakban vehető igénybe, október 15-től április 15-ig, viszont 24 órában rendelkezésre áll. Díja jelenleg 23,52 Ft/kWh.

Például, ha egy 12 kW hőszükségletű épületet tekintünk, melynek fűtési és melegvízkészítési célú gázfogyasztása nagyjából 2400 m³, akkor ez a jelenlegi árakkal számolva éves szinten 677 595 Ft gázköltséget eredményez. Ha ezt hőszivattyúval kiváltjuk, melynek SCOP értékét kellő biztonsággal 4-nek tekintjük és "H" árszabást alkalmazunk, akkor az éves fűtési és melegvízkészítési költségeink 133 274 Ft-ra csökkenthetők. Minél nagyobb egy épület fűtési célú gázfogyasztása annál nagyobb megtakarítások érhetők el.

Hőszivattyú és gázkazán együtt?

Megvizsgáltunk néhány esetet, hogy a meglévő gázkazános fűtési rendszerbe hőszivattyút integrálva, vagy légkondicionálókat beszereltetve mekkora megtérülési időre számíthatunk. A számításokat a 2020/2021. székesfehérvári fűtési idényre vonatkoztatva végeztük el a Meteorológiai Szolgálat, a Heat Pump Keymark és az Eurovent adatbázisai alapján, egy 11 kW hőszükségletű épületre, melynek fűtési- és melegvízkészítési célú gázfogyasztása 2200 m³ és így az éves energiaköltsége 528 195 Ft. Ebbe az alacsony hőmérsékletű rendszerbe (30-35°C) hőszivattyút integrálva, a készülékeket úgy üzemeltetve, hogy 6°C külső hőmérséklet felett a hőszivattyú üzemel, alatta pedig átkapcsol gázkazánra, 217 897 Ft-ra csökkenthetők az éves energiaköltségek emelt áramárral (70,1 Ft) számolva. Ha "H" tarifát is igénybe veszünk és a fűtést teljes egészében kiváltjuk, akkor ebben az esetben hőszivattyúval 107 544 Ft-ra, légkondicionálókkal 132 624 Ft-ra mérsékelhetők az energiaköltségek.

Légkondicionáló, vagy hőszivattyú?

A levegő-levegő és a levegő- víz hőszivattyú különbségeiről már szóltunk. Mindkettő hatékony megoldás lehet a fűtés részleges vagy teljes megoldására. Tény azonban, hogy a split klímák telepítése kevesebbe kerül, mint egy hőszivattyús rendszer kiépítése. Egy 10 kW névleges teljesítményű levegő víz hőszivattyú rendszerbe integrálva jelenleg akár a 3 millió forintot is meghaladhatja, ezzel szemben 4 légkondicionáló telepítése 1.500.000 Ft-ból kiépíthető. Mindkét esetben a "H" tarifás óra kiépítése plusz költség. Érdemes továbbá átgondolni, hogy ha a légkondicionálókat csak enyhébb időben szeretnénk fűtésre használni, akkor nem szükséges megvásárolni a drágább, „fűtésre optimalizált” készülékeket, hiszen ilyen felhasználásban a kedvezőbb árú modellek is megfelelően tudnak teljesíteni!

ÉRDEKLŐDÖM A HŐSZIVATTYÚk IRÁNT