Íme, a legfontosabb tudnivalók arról, hogy milyen klímát érdemes vásárolni, mekkora teljesítménnyel kell tervezni, kell-e egyáltalán minden szobába külön egység, illetve a hűtésen kívül mire használhatjuk még a készüléket.
Az egyik legfontosabb szabály a klímákkal kapcsolatban, hogy 2015 augusztus 1. óta a kereskedők csak annak adhatnak el új klímaberendezést, akik a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, a beszerelést elvállaló szakember pecséttel ellátott nyilatkozatát fel tudja mutatni.
Mire jó a mobil klíma?
Egy nyaraló nappalijába elegendő lehet a mobilklíma, de olyan helyiségbe, ahol aludni is akarunk, semmiképp sem való. A mobilklíma két nagy hátránya: zajos és energiapazarló. Ráadásul a működéséhez szükséges egy 15 cm átmérőjű nyílás, amit az ablakra vagy a falra kell vágni ahhoz, hogy a mobilklíma működése közben termelődő meleg levegőt a szabadba vezessük.
A klíma teljesítménye
Ha csak nem extrém megoldásokról van szó – dél-nyugati fekvés, tetőtér, nagyméretű ablakfelületek - 100 Watt/négyzetméter hűtőteljesítménnyel érdemes számolni, de erről feltétlenül egyeztessünk szakemberre. Újépítésű lakás esetén jó, ha a gépésztervező tudja elvégezni a helyiségenkénti hűtési igényhez szükséges számításokat a falazat és a szigetelés paramétereinek ismeretében.
Minden helyiségbe külön egységet?
Akárcsak a fűtésnél, minden, hűteni kívánt helyiséget külön kell klimatizálni. Vannak olyan ritka és szerencsés esetek, ahol a beltéri egység át tudja fújni a hideget egy másik helyiségbe, de azzal számolni kell, hogy a készülék környezetében mindig hidegebb lesz.
Mono- vagy multisplit klímát válasszunk?
Több helyiség hűtéséhez mindkét megoldás észszerű lehet. A teljes árat befolyásolja, hogy mekkora távolságra van egymástól a kültéri és a beltéri egység. Ha túl messze kerülnek egymástól, az jelentősen emeli a szerelés árát, így jobban járhatunk, ha egy dual split helyett két monosplit készüléket választunk.
Mi a helyzet az olcsó, illetve a használt készülékekkel?
Az ismeretlen márkájú klímáknál kockázatként, hátrányként jelentkezik a bizonytalan szervizháttér, az alkatrészellátottság (ez főként a garanciaidő lejárta után fontos), a magasabb energiafogyasztás és zajszint. A+ energiahatékonysági kategória alatt nem érdemes készüléket választani.
Ha ismert a legfeljebb pár éves készülék előélete, megbízható helyről van, folyamatosan karbantartották és szakszerűen szerelték le, akkor jó megoldás lehet, egyébként nem érdemes.
Nem csak hűt, fűt is
Általában a monosplit klímákat -10 Celsius fokig használhatjuk fűtésre, de jó hatékonysággal csak 0 fokig. Ez azt jelenti, hogy ősszel és tavasszal jó kiegészítő fűtést jelentenek, illetve akkor is jól jön, ha táv- vagy központi fűtéses lakásunkban már kezdünk fázni, de a fűtési szezon előtt vagy után vagyunk.
A levegő-víz hőszivattyús klímák -20-25 fokig haszálhatók, így amellett, hogy az otthon fűtését teljes körűen biztosítják, a használati melegvizet is képesek előállítani.
Klíma és egészség
Fontos szabály, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet gond nélkül. Kerüljük a direkt légáramot, ne ott tévézzünk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk.
Folytatás Facebook-kal