A légkondicionáló berendezések ma már egyre több háztartásban váltak általánossá, az élhető belső hőmérsékletet biztosító klímák elterjedése nyilvánvaló összefüggésben áll a melegedő éghajlattal, az egyre forróbb nyarakkal. Cikkünkben szakértő segítségével vettünk számba olyan szempontokat, információkat, melyek segíthetik a felhasználókat abban, hogy klímaberendezésük a lehető legjobb hatásfokkal járuljon hozzá az otthoni komfortérzet javításához. Erre talán most, az önként vállalt, vagy kötelezően elrendelt karanténok idején még nagyobb lehet a fogadókészség. Mi az, amihez szakembert kell hívni, és mi az, amit magunk is el tudunk végezni? – ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat.
Melegszik a helyzet…
Az Országos Meteorológia Szolgálat adatai szerint 2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 °C volt, ami a legmagasabb érték 1901 óta. 2018 után ismét megdőlt az éves átlaghőmérséklet rekordja, ugyanis 2018 volt az eddigi csúcstartó. Az első 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki. A tavalyi nyarunk rendkívül meleg volt, a 2. legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül 2019 júniusa új rekordot hozott, 3,6 Celsius fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja.
Kovács Róbert Klímaváltozás – pánik és tagadás között című könyvéből kiderül, hogy az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change, magyarul: Éghajlat-változási Kormányközi Testület) jelentése szerint „1880 – a rendszeres meteorológiai adatgyűjtés – óta 0,9 °C-kal lett melegebb a Föld átlaghőmérséklete, a szárazföldi és az óceáni felszínt is beleértve. (…) Különösen figyelemreméltó, hogy mindhárom legutóbbi évtized föld- felszíni átlaghőmérséklete meghaladta a megelőző összes évtizedét 1850 óta.”
Míg régebben a légkondicionáló berendezéseket szinte csak a mediterrán, vagy még forróbb égövek „kiváltságainak” tekintettük, ma már itt, a Kárpát-medencében is egyre általánosabbá vált a használata. Igaz ez a saját otthonainkra, munkahelyünkre, de amikor nyaraláskor keresünk szállást, jó eséllyel egyre többen állítjuk be a szűrőknél a légkondit. Mindez nem is csoda, hiszen az ember igyekszik alkalmazkodni a változó éghajlati viszonyokhoz.
Függetlenül attól, hogy a klímaváltozásban mekkora az emberi tevékenység szerepe, az biztos, hogy az éves átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik világszerte, a nyaraink ennek megfelelően egyre forróbbak.
Így hűtünk mi
A légkondicionáló berendezések legelterjedtebb otthoni változata az oldalfali klíma, amit valamelyik belső fal magasabb részére szerelnek fel. A beltéri egység tartalmaz mosható szűrőt vagy szűrőket, amelyek a nagyobb szennyeződések, jellemzően a szállópor ellen nyújtanak bizonyos védelmet. A pollenszűrők általában az alapszűrőnél kisebb felületet fednek le, ennek megfelelően ezzel arányos mértékben nyújtanak védelmet a pollenek ellen.
A lapunk által megkérdezett szakértő, aki két évtizede épít be, illetve tart karban klímaberendezéseket, azt tapasztalta, hogy az optimálisan használt (nagy melegben, napi 6-8 órát) beltéri egységek belső részében 2-3 év után megjelenik a penész. Ritkábban használt gépnél ez az idő akár 6-7 évre is kitolódhat, de az átlagosnál leterheltebb klímánál azonban akár 1 év után is megjelenhet a penész a ventilátor-lapáton.
Fontos hangsúlyozni, hogy a különböző klímafertőtlenítő anyagok úgy nem képesek hosszútávon kifejteni a hatásukat, hogy a szennyeződött, penészes alkatrészekre felvisszük, azok csak akkor nyújtanak védelmet, ha megelőzés céljából, előtte gondosan letisztított felületet kezelünk a tisztító anyagokkal. Ezt – akár szakértő távsegítségét igénybe véve – elvégezhetjük magunk is mechanikusan, megtámogatva az erre a célra alkalmas, olyan gőzfejlesztővel, amelynek kiváló a tisztító hatásfoka, ugyanakkor nem annyira erős, hogy deformálja az alkatrészeket.
Honnan tudjuk, hogy penészes a klímánk?
Az oldalfali klímák beltéri egységénél találunk egy alsó lapátot, amit kikapcsolt állapotában nagyon óvatosan, kb. egy centis résre ki kell hajtani, zseblámpával benézni. Ha látjuk a port a ventilátor-lapáton, akkor biztosak lehetünk benne, hogy vagy már meg is indult a penész képződése, vagy hamarosan meg fog indulni, mert ahol por és nedvesség egyszerre van jelent, ott a penész is megjelenik „menetrendszerűen”.
Mivel a penész szagát sem feltétlenül érezzük meg, a kialakulását lehetővé tevő porét pedig még annyira sem, ajánlatos időnként elvégezni ezt a vizuális ellenőrzést, hogy időben el tudjuk végezni, vagy végeztetni a szükséges tisztítást.
Ezeket a karbantartó tisztításokat gyakorlatilag „betanított munkásként” magunk is megcsinálhatjuk, azonban sok éves, illetve az átlagosnál gyakoribb használat esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez, aki a berendezéseket szétszerelve, alkatrészenként és aprólékosan végzi el a klíma „nagytakarítását”.
Ez is érdekelhet
Erre figyelj a kültéri egység tisztításánál
Eddig kizárólag a beltéri egységekről esett szó - nem véletlenül, hiszen a kültéri egységek tisztántartás, így működés szempontjából sokkal igénytelenebbek. Fontos, hogy a szakember által a megfelelő kritériumok szerint telepített kültéri egység elé ne pakoljunk semmit, vagy éppen ne parkoljunk elé autóval, mert a ventilátornak szüksége van egy adott távolságra ahhoz, hogy hatékonyan tudjon működni.
Az általában a falnak forduló hátoldalát koszhártya lepi be idővel, ami hasonlóan gyűlik össze, mint a lakásban a porcica. Mivel a kültéri egység fal felé eső hátoldala kevésbé van szem előtt, érdemes rendszeresen – szó szerint véve – a dolgok mögé nézni, és szükség esetén eltávolítani ezeket a koszhártyákat a vékony lamellák közül.
Ezt a koszhártyát magunk is eltüntethetjük, ehhez alkalmas eszköz lehet egy ecset. A lényeg, hogy fém tárgyat semmiképpen ne használjunk ehhez a művelethez. Ügyeljünk arra is, hogy a vékony alumínium lamellák ne görbüljenek el tisztításkor, különben a rendszer nem tudja átszívni a levegőt.
Ha a koszhártya nagyon megvastagszik, teljesen el is tömítheti a rendszert, és hiába forog a ventilátor, nem lesz képes a levegő szállítására, csak felveszi az áramot, de a belső teret nem hűti. Ebben az esetben már nem elég a külső, házi tisztítás, hiszen egész biztosan belül is lerakódott a szennyeződés, ilyenkor hívjunk szakembert a karbantartáshoz.
Összefüggések a lakókörnyezet és a klíma működése között
A lapunk által megkérdezett szakember szerint a magasabban fekvő, zöldövezeti budai kerületekben akár 6-7 év is eltelik, míg a külső egységet tisztatani kell, míg egy ugyanolyan eszközt mélyebben fekvő, forgalmasabb városrészekben évente kell mosni. Tehát utóbbi sokszorosan terhelő környezet nemcsak az emberek, hanem az általuk használt eszközök számára is.
A levegő minőségének alapvetően három összetevője van: hőmérséklet, páratartalom, szén-dioxid koncentráció. Az odalfali klímák döntő többsége nem hoz be friss levegőt kívülről, csupán a belső levegő hőmérsékletet tudja ideális értéken tartani. Azonban – ha egyelőre kisebb arányban is, de – megjelentek a piacon olyan, modernebb változatok, melyek bizonyos mértékben képesek szabályozni a páratartalmat, így, ha kell, szárítják a levegőt, ha kell párásítanak, illetve ezek már friss levegőt is juttathatnak a belső térbe. A kibővített funkcióknak megfelelően az áruk is jóval magasabb, mint a hagyományos oldalfali klímáké. Azonban egy tervezett vásárlás mérlegelésekor az ár mellett, szakember segítségét kérve érdemes számba venni azokat a pozitív élettani hatásokat is, melyeket a magasabb kategóriájú, összetettebb gépek tudnak biztosítani.
Döntsünk bármilyen otthoni légkondicionáló berendezés mellett, otthonunk életkörülményeit biztosan javíthatjuk azzal, ha a szakértők által betanítva, magunk végezzük el a szükséges tisztító műveleteket, amikor pedig ez már nem elegendő, a nagytakarítást a szakemberekre bízzuk.
Folytatás Facebook-kal