Sokan bele sem gondolnak, de a folyamatos otthonléttel sokkalta jobban próbára tesszük közvetlen lakókörnyezetünket, mint általában. Fokozottan igaz lehet ez a kialakult pandémiás helyzetben, amikor a családtagok nagy részben otthon töltik a mindennapokat, ezáltal minden tevékenység a lakáson belülre korlátozódik.
Egy átlagos, négyfős háztartásban naponta körülbelül 5 liter nedvesség képződik pára formájában, amiért a főzés, a zuhanyozás és a szobákban található növények felelnek. A pára képződése a normál hétköznapok során – amikor a felnőttek munkába, a gyerekek pedig iskolába járnak – időszak tekintetében nem egyenletes. A páratartalom jellemzően a reggeli és az esti órákban magas, amikor főzünk vagy fürdünk és alacsonyabb napközben, amikor nem vagyunk otthon. A kialakult pandémiás időszakban ez az időszaki felosztás felborult, így a páraképződés akár folyamatos is lehet, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy mit tehetünk a természetes lakóklíma megőrzése érdekében.
Komfortérzetünk és egészségünk megőrzése érdekében a 40-60 százalékos páratartalom az optimális beltéri környezetben, ez az érték nyálkahártyáink szempontjából is megfelelő, hiszen így nem tapasztaljuk a szem, száj és a torok kiszáradását. Az adott értéket manapság könnyedén, akár egy mobilalkalmazás segítségével is mérhetjük, nem szükséges egy külön erre alkalmas eszköz beszerzése. A folyamatos és a túl magas páratartalomnak ellenben nagy szerepe van a kórokozók és gombák megtelepedésében, és az így keletkező penészfoltok kialakulásában, amely egészségünk mellett házunk szerkezetére is negatív hatással van. Ezért kiemelten fontos, hogy figyeljünk az optimális érték megtartására.
Mit tehetünk a természetes lakóklímáért, ha az egész család otthon van?
Az optimális páratartalom megteremtéséhez nagyban hozzájárulhat az erre alkalmas növények tartása, hiszen léteznek páraképzést segítő és elvezető növények. A jelenlegi járványhelyzetben az esetleges magas értékek csökkentése érdekében érdemes olyan növényeket beszerezni, mint a közönséges borostyán, zöldike (csüngő csokrosinda), rákvirág, filodendron (könnyezőpálma), sárkányfa, vagy fikusz, attól függően kinek melyik nyeri el a tetszését.
Természetesen a túlzott pára elszívására a legkézenfekvőbb megoldás a konyhai beépített vagy a szobákban használatos mobil páraelvezető készülék, illetve sokat tehetünk a nedvesség csökkentéséért a napi szintű, rövid ideig tartó intenzív szellőztetéssel. A természetes lakóklíma kialakítását és megtartását támogatja továbbá a megfelelő építőanyagok használata is. Akár építkezünk akár felújítunk, érdemes ebből a szempontból is megvizsgálni a használni kívánt építőanyagokat, melyik, hogyan támogatja a természetes lakóklíma megteremtését.
Ez is érdekelhet
A belső vakolatok és glettek jelentős része képes a páraszabályozásra, magas páratartalom esetén magukba szívják a nedvességet, míg szárazabb levegő esetén leadják azt. Fontos továbbá figyelni az egyes vakolatok vastagságára is, hiszen a kívánt páraszabályozó hatás érdekében minimum 1,5 cm-es vakolatvastagságra van szükség. Glettek használatakor is a természetes alapanyagú változat az ajánlott, ilyenek például az ásványi alapanyagúak, amelyek nem tartalmaznak semmilyen szennyezőanyagot, ellenben segítik a páraszabályozást és növelik a falak hőtároló tömegét.
„A természetes lakóklíma szempontjából használt anyagoknál nem csupán az anyagok párafelvevő képessége számít, hanem magának a folyamatnak a sebessége is. A Baumit termékei nedvességszabályozó hatású, ásványi- és természetes alapanyagú termékek, melyek különleges tulajdonsága, hogy a pára felvételével és leadásával szabályozzák a beltéri klímát egész évben” – mondta el Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője.
Összehasonlítva a hagyományos vakolatokkal, a Baumit Klíma vakolatok jóval több nedvességet és párát képesek felszívni és eltárolni rövid időn belül. Az ilyen termékek használatával a penész kialakulásának a veszélye is csökken, hiszen a 12-13 között pH-értéküknek köszönhetően penészgombaölő és antibakteriális hatással is rendelkeznek.
Folytatás Facebook-kal