Otthonunk külső fala a stabilitást biztosítja, óvja a benne lakókat az időjárás viszontagságaitól, és nem utolsó sorban állandósítja a belső klímát.
Homlokzatok
Legfőbb célunk, hogy télen mérsékeljük a fűtési hő kifelé, nyáron a külső hőmérséklet befelé áramlását. Épületünk hőszigetelése akkor működik ideálisan, ha a megfelelő anyagot választjuk minden területre, és az szakszerűen, sértetlenül kerül beépítésre.
Egy épület hővesztesége az alábbi utakon távozik:
- falakon keresztül: -40 százalék
- tetőn keresztül: 20-30 százalék
- ablakokon át: 15-25 százalék
- padlón, födémen: 10-15 százalék,
a maradék pedig a kéményen keresztül, tiszta hő kibocsátás formájában, valamint a fűtési rendszer hatásfokán múlik.
A homlokzati károsodás oka lehet többek között a természetes öregedés, kivitelezési hibák (pl. nyílászárók körüli kényes terület), illetve az olyan építőanyagok alkalmazása, melyek nem férnek össze egymással. A homlokzati károk jelentős részét a nedvesség okozza, amely a hiányos fedőréteg foltjain át bejut a falszerkezetbe. A szivárgó nedvesség rongálja a szerkezetet, fagykárokhoz vezethet, melynek hatására a fal hőgátló képessége romlik, pl. egy téglafal szigetelőértékét már 5 százalék nedvességfelvétel megfelezi. A homlokzati szigetelés javítását megelőzően, ajánlatos az épület külső burkolatának hibáit felderíteni.
Ez is érdekelhet
A hagyományos téglaépítésű házak egy hiányos hőszigetelésű panelházzal szemben jó hőszigetelőknek bizonyulnak, ugyanakkor azok hőszigetelő képességes sem közelíti meg a ma elvárható szintet (U=0,24 W/m2K 20/2014. (III. 7.) BM rendelet). A külső hőszigetelés egy védőburkot képez épületünk körül, mely minden házrészletet hézagmentesen betakar, és az elszökő hőt a leghatásosabb módon, kívülről csípi fülön. A külső hőszigetelés legnagyobb előnye, hogy a falszerkezet szinte maradéktalanul megtartja hőtároló képességét, a kívánt klímát biztosítva a helységekben, ezzel párhuzamosan a falban elhelyezett vízcsövek hővédelmét is elősegíti. Általánosan igaz, hogy minél öregebb egy épület, annál könnyebb az energia háztartást utólagos szigeteléssel javítani. Egy átlagos méretű családi ház esetében 100 m2-nél is nagyobb az a falfelület, amin keresztül a fűtési hő eltávozik. A falfelületek utólagos szigetelése esetén, általánosan 35-50 százalékos energia-megtakarítással lehet számolni.
Az épület falainak, homlokzatának megfelelő módon történő hőszigetelése az év minden napján kifizetődő átalakításnak bizonyul, ugyanakkor a kisebb energiafelhasználással és a csökkentett károsító anyagok kibocsátásával védjük környezetünket. Újépítés és felújításának esetén is szem előtt kell tartanunk azonban, hogy nem elegendő csupán a homlokzat hőszigetelése, teljes körű munkálatokat tanácsos végezni. Ebben az értelemben az épületet komplexen kell kezelni: szükséges a tető, illetve a födémek hőszigetelése, a régi, vagy károsodott nyílászárók cseréje, javítása. Csak így érhető el eredményes energia-megtakarítás.
Folytatás Facebook-kal