Megérkezett a tél, újra hideg a fal, a padló, húznak az ajtók, ablakok. Most már a bőrünkön érezhetjük, hogy idén nyáron is elhalasztottuk a felújítást. De hol is kezdhettük volna? Hőszigetelés vagy a nyílászáró csere? Logikus, ám egy családi házon számos más nem megfelelően hőszigetelt területet találunk. Szakértőink segítségével végignézzük, mikor mely területtel érdemes kezdeni, miért és milyen hőszigetelő anyagot használjunk?
Ha új otthont építünk, akkor könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen egy jó tervező és kivitelező évtizedekre megoldja ezeket a problémákat. Ha viszont nem csupán állagmegóvás céljával újítunk fel, hanem energetikailag is javítani szeretnénk otthonunkon állapotán, azaz pl. kevesebb rezsit szeretnénk fizetni, komplex megoldásban érdemes gondolkodni.
Alaptétel: a hő mindig megtalálja a kifelé vezető utat. A cél tehát az épületet körülvevő minél homogénebb „burok” kialakítása, hogy az ú. n. hőhíd – azaz a többihez képest gyengébben szigetelt felület – kialakulása elkerülhető legyen. Nem nehéz belátni, hogy ha csak a padlást szigeteljük, akkor a falakon és padlón könnyedén „kiszökik a meleg” vagy hiába vastag a hőszigetelés, ha az ablakok nem zárnak jól. De a hőhidak más problémát is okoznak: például egyik leggyakoribb és legszembetűnőbb hatása a penészedés.
Az, hogy nem elégséges csak egy problémás területtel foglalkozni, a legszemléletesebben azzal bizonyítható, ha megnézzük egy átlagos épület esetén, hol mennyi energia vész el: a tetőn 20%, a falakon 30%, a nyílászárókon 15%, a padlón 10%, a tömítetlen réseken 10% és a fűtési rendszeren ill. a égéstermék elvezetéssel 15% a veszteség mértéke.
Az épület minden külső felületét hőszigetelni kell, hogy csökkenteni tudjuk a fűtési költségeinket, mert a családi házak esetén is itt szökik a legtöbb energia. Ez ugyanakkor nem csak a határoló falak hőszigetelését jelenti, de minden épületszerkezeti elem megfelelő mértékben történő hőszigetelését, ami a külső térrel érintkezik.
De mit, miért és hogyan hőszigeteljünk?
A fentieket olvasva a komplexitás fogalma már jobban értelmezhető. Az utólagos hőszigeteléssel egy felújítás során csökken a falak hőátadása is és az ablakkereteknél, falsarkoknál lévő hőhidak kialakulásának esélye csökken, ha volt ilyen, megszüntethető a párásodás, penészedés. A nyílászárókat is érdemes megfelelő hőszigetelésű, légtömören záródó típusra cserélni, de fontos terület a fűtési rendszer megújítása és a villamos berendezések, világító berendezések energiatakarékos változatra cserélése.
Ez is érdekelhet
Akkor hol is kezdjük?
Gyakorlatiasan szemlélve a dolgokat, a BACHL szakértőjének segítségével sorra vesszük, hogy az egyes területek problémáinál merre érdemes indulni a megoldás felé.
Földközelben
Ha a fal és padló találkozásánál, főleg a sarkokban penészedés nyomai láthatók és a lakásban még a fűtés ellenére is „jéghidegnek” érezzük a padlót, akkor a talajjal érintkező padlók és padlásfödémek hőszigetelésén kell elgondolkodni. A talajjal érintkező padló utólagos hőszigetelése a legnehezebb és egyben legköltségesebb, helyenként a rétegrend adottsága miatt egyszerűen megoldhatatlan, tehát leginkább az új építésnél fontos, hogy a hőszigetelés mértéke megfelelő legyen, akár egy vékony rétegrend kialakítása esetén is. Ehhez jól használhatók a BACHL PIR ALU és BACHL Extrapor EPS 100 hőszigetelései. Új építés esetén könnyen tarthatók az előírt értékek, de felújítás esetén belefuthatunk igen összetett problémákba. Elgondolkodtató, hogy ha a padlónkba csak 3-4 cm hőszigetelést tudunk beépíteni, akkor nem szükséges a falazatra 20 cm hőszigetelést rakni, mert a hő megtalálja a leggyengébb pontokat és könnyebb ellenállás irányába megy. Vagy inkább fogalmazzunk így: jó döntést hoztunk ugyan a homlokzati hőszigetelés kapcsán, de mindez mit sem ér, hiszen a meleg a padló irányában távozik.
A homlokzat hőszigetelő képessége nem csak a falazaton múlik
A külső határoló falak hőszigetelése a legelterjedtebb. Hideg falak, húzó érzés a sarkoknál, gombásodás vagy éppen salétromos falak már intő jelként szolgálnak. Homlokzati falak esetében a falazóanyag és a nyílászárók kiválasztására is oda kell figyelni, nem elég a megfelelő vastagságú EPS hőszigetelés. Hőtechnikai értelemben a nyílászárók minden épületnél gyenge pontot jelenthetnek, hiszen a legjobban szigetelő nyílászárók U-értéke (hőátbocsátási tényezője) és egy 30 cm vastag hőszigetelés nélküli modern vázkerámia fal U-értéke között is 2-szeres a különbség a fal „javára”. Ugyanez egy 15 centiméteres hőszigetelés esetén már 6-8-szorosra növekszik. Fölösleges 15-20 centiméter vastag hőszigetelést a falra felrakni, ha nem ehhez a hőszigetelési értékhez igazodó modern nyílászárókat építünk be. Homlokzati hőszigetelés esetén a vékony, mégis hatékony megoldást nyújtó, BACHL Extrapor Relax homlokzati hőszigetelő lapokban érdemes gondolkodni.
Fent, fent, legfelül távozik a meleg
A tető és tetőtér is igen nagy felület, így itt is érzhető, ha nincs rendben az épület energetikailag. Jön a hideg a tető felől, penészes a tetőablak, vagy éppen a hálószoba sarka. Mivel a meleg levegő felfelé száll, ezért érthető, hogy az épület védelme érdekében a tetőre szigorúbb követelmények vonatkoznak, mint bármely más épületszerkezetre. Ha a homlokzati szigetelésnél vett U-érték példát nézzük, akkor a tető esetén még nagyobb különbségek adódhatnak. Nem megfelelő tetősíkablak választása esetén akár 12-szeres különbség is lehet pl. 18 cm BACHL PIR keményhab szarufák feletti elhelyezése esetén.
És ha már végigvettük a teljes épületszerkezetet, amelynek szigeteléséhez a BACHL termékei közül szakember segítségével válaszhatunk, befejezésképpen még egy megfontolandó gondolat. Hatékony energetikai felújítás nem képzelhető el a fűtési rendszer korszerűsítése nélkül. A modern kazánok hatásfoka lényegesen kedvezőbb, továbbá figyelembe kell venni, hogy az épület teljes leszigetelése után lényegesen lecsökken az épület fűtési energiaigénye, így kisebb teljesítményű kazán is elegendő.
Ezek azok a témák, területek, amelyre hamarosan részleteket jobban boncolgató cikkeket szentelünk. Keresse a Hőszigetelés mindenkinek cikksorozatot.