Mára már nem kérdés Földünk klímaváltozása, a szélsőséges időjárást mindannyian tapasztaljuk. Télen egyre hidegebb, nyáron egyre melegebb van. Télen többet fűtünk, nyáron egyre többet kapcsoljuk be a klímaberendezéseket. 2011-ben a globális energiafogyasztás 2,5 százalékkal emelkedett. Így azután több szén-dioxid bocsátunk ki, ezzel pedig tovább rontjuk Földünk éghajlatát.
A klímaváltozást nem csak bőrünkön, de pénztárcánkon is érezzük. Egy légkondicionáló berendezés akár 250 kWh-val is megnöveli az átlagos család villamosenergia-fogyasztását, ez 8−10 ezer forintot jelent havonta. A Knauf Insulation szakértői szerint − lehetőleg külső − árnyékolással és már 10 cm vastag kőzet- vagy üveggyapot hőszigeteléssel 5−7 Celsius-fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete szén-dioxid-kibocsátás nélkül.
Hűteni háromszor drágább, mint fűteni
Az elmúlt évekhez hasonlóan, tavaly is nőtt a világ energiafelhasználása, 2011-ben összesen 2,5 százalékkal. Riasztó tény, hogy Magyarországon az előrejelzések alapján 2030-ra olyan szintet ér el az energiaigény, amelyet a hazai erőműpark nem tud kiszolgálni. A nagyobb energiaigény oka nyáron a kánikula, amelyre sokan a légkondicionáló berendezéseket vélik a legjobb megoldásnak. Az otthonok hőmérsékletének 1 Celsius-fokkal történő csökkentése ugyanakkor háromszor több energiát igényel, mint 1 Celsius-fokkal való fűtése − ha az ingatlan nincs megfelelően hőszigetelve.
A klímától csak még melegebb lesz
Nyáron az elfogyasztott energia jelentős részét a légkondicionáló berendezések emésztik föl. A klíma használata azonban ördögi körforgásba taszít bennünket, hiszen a helyiségek hűtésére áramot kell használnunk, amelynek előállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, ez pedig fokozza az üvegházhatást, ennek következtében pedig még magasabbra nő a külső hőmérséklet. És a kör ezzel bezárult. Ennek a hatásnak köszönhető a jelenlegi szélsőséges időjárás.
Ez is érdekelhet
Szigetelés, akár az óceán: télen fűt, nyáron hűt
Azokban a házakban, amelyek nem szigeteltek, akár melegebb is lehet bent, mint kint. Ezzel szemben, ha csak a házak homlokzatát hőszigeteljük, több Celsius-fokkal is hűvösebbé tesszük. Ráadásul télen nagyobb mértékben tartjuk bent a meleget. A Knauf Insulation szakértői szerint megfelelő hőszigeteléssel télen a falak állapotától függően 35−40 százalék, de akár 60−65 százalékos energiamegtakarítás is elérhető. Ezzel pedig nyáron 5−7 Celsius-fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét, így a klímahasználat feleslegessé válik. A hűtési és fűtési költségeken is takarékoskodva, a szigetelésbe fektetett összeg 2−4 év alatt megtérül, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett 1 forint 7 forint hasznot hoz
A paksi atomerőmű-bővítésből minden magyar lakás hőszigetelhető
Hazánk növekvő energiaigényének kielégítésére született megoldások közül a paksi atomerőmű bővítését kormányhatározatban nyilvánították nemzetgazdaság szempontjából kiemelt beruházássá a közelmúltban. Szakértők szerint a tervezett fejlesztés mintegy 3500 milliárd forintba kerül. Ez az összeg, lakóegységenként 1 millió forintos költséget feltételezve, 3,5 millió, azaz csaknem minden magyarországi lakóépület szigetelését fedezné. A házak hőszigetelése pedig nem csupán a nyári áramszükségleti csúcsot csökkentené környezetbarát módon, de a téli időszakban is 40 százalékkal csökkentené az ugyancsak szén-dioxidot kibocsátó, fosszilis energia iránti igényt. A lakóépületek pedig magasabb energetikai besorolásúvá válnának. A magyar családi házak jellemzően F−G besorolásúak, energiaigényük 400−500 kWh négyzetméterenként és évente, ami tízszer több mint egy magasabb energetikai besorolású házé, ahol ez 40−50 kWh négyzetméterenkénti érték körül alakul. Épületeink hőszigetelésével a lakásokban elfogyasztott energia 40 százaléka, megtakarítható lenne, ami országos szinten 152 PJ, ez 6 millió tonna szén-dioxid-kibocsátáscsökkenéssel járna együtt. Télen, nyáron.
Forrás: Knauf Insulation/Premier Kommunikációs Iroda
Folytatás Facebook-kal