Új szabályok az építőanyagok forgalmazására és beépítésére

Az építési termékek forgalomba hozatalát szabályozó új rendelet jelent meg, 2013. július 1-jétől a 89/106/EGK irányelv helyett az Európai Parlament és Tanács 305/2011/EU rendelete lépett életbe.

• Szemlélet
• Építési termék
• A gyártó
• Feladatok és felelősség
• Gyakorlati tudnivalók
• A többi piaci szereplőre is hatással van a CPR
• Felhasznált irodalom

Az eddig érvényes 89/106/EGK irányelv volt, de az új 305/2011/EU már rendelet, így mindenkire vonatkozik, kötelező betartani. Az építési termékekről szóló rendelet angol neve: Construction Products Regulation, ennek rövidítése CPR, így a szakmában főként ezen a néven emlegetik a rendeletet.

A rendelet fő célja, hogy az Európai Unió területén az építési termékek forgalomba hozatalára ugyanazon szabályok vonatkozzanak. Emellett a tervezésre és a kivitelezésre, beépítésre már minden tagállamban a helyi jogszabályok érvényesek.
Az egységes szabályozással az EU-n belüli kereskedelmet kívánja megkönnyíteni az Európai Parlament és a Tanács. A CPR előírásainak köszönhetően egyszerűbb lesz forgalomba hozni a különféle építési termékeket, építőanyagokat. A rendeletnek köszönhetően csökkennek az építőanyag-gyártók adminisztrációs terhei és költségei.

Szemlélet

Az eddigi irányelv és az rendelet szemléletmódja közt az a különbség, hogy eddig az építési termékek megfelelőségének igazolására vonatkozó rendszer a termék rendeltetésnek megfelelő használhatóságára épült. Most viszont kizárólag a termékek teljesítmény elvű paramétereinek a megfelelő megadása a cél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sem egy független szervezet, sem a gyártó nem fogja állítani, hogy a termék építési célra alkalmas, és megfelel a rá vonatkozó követelményeknek.A gyártónak csak arról kell nyilatkoznia, hogy az épületekkel szemben támasztott hét alapvető követelményből az adott termékre vonatkoztatható követelmények teljesítésével kapcsolatos legfontosabb terméktulajdonságokban milyen a termék teljesítménye.

• Ezentúl a tervezőnek kell megállapítania, hogy a felhasználás szempontjából milyen tulajdonságokkal rendelkező terméket kell beépíteni, és
• a felhasználónak – építtetőnek, beruházónak – kell döntenie a termék vásárlásakor, hogy a megvásárolni kívánt termék tulajdonságai feleljenek meg a tervezett felhasználás követelményei szempontjából.

A korábbi megfelelőségi igazolásokat 2013. július 1-jétől az építési termékre vonatkozó teljesítménynyilatkozat váltja fel.

Építési termék

• bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét.

Az építményekre vonatkozó alapvető hét követelmény

• mechanikai szilárdság és állékonyság
• tűzbiztonság
• higiénia, egészség és környezetvédelem
• biztonságos használat és akadálymentesség
• zajvédelem
• energiatakarékosság és hővédelem
• a természeti erőforrások fenntartható használata

A gyártó

A gyártónak a teljesítménynyilatkozatban az építési termék legalább egy alapvető jellemzőjéről kell nyilatkoznia, amely a tervezett felhasználási mód(ok) szempontjából lényeges, meghatározó, figyelve a már említett hét alapkövetelményre. A gyártónak, ha azt szeretné, hogy a terméke betervezésre és beépítésre alkalmas legyen a teljesítménynyilatkozatban minden olyan jellemzőről nyilatkoznia kell, amelyre a tervezett beépítési mód szempontjából vizsgálva hazai jogszabály követelményértéket ír elő. Így például az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) szerinti tűzvédelmi osztály, tűzállósági teljesítményjellemző.

A CPR-ben fontos szempont még, hogy az építőanyag értékelésekor figyelembe kell venni a termék teljes életciklusa folyamán (tehát a gyártás, a szállítás, az építés, a bontás és az újrahasznosítás vagy hulladékkezelés során) a kapcsolód egészségügyi és biztonsági vonatkozásokat is.

2013. július 1-jétől az építési termékekkel kapcsolatos szerepek és felelősségi körök fentieknek köszönhetően átrendeződnek. Szétválik a termék forgalomba hozhatósága a termék betervezhetőségétől, beépíthetőségétől.

Feladatok és felelősség

A CPR forgalomba hozatallal kapcsolatban feladatokat és felelősséget ró

• a termék gyártójára,
• importőrére,
• forgalmazójára,
• minősítő intézetekre,
• ellenőrző intézetekre,
• piacfelügyeleti szervekre.

A betervezéssel, beépítéssel kapcsolatban pedig feladatokat és felelősséget telepít

• a tervezőkre,
• kivitelezőkre,
• felelős műszaki vezetőkre,
• műszaki ellenőrökre,
• építésügyi hatóságokra,
• építésfelügyeletekre.

Hogy pontosan kire, milyen feladat és felelősség hárul a tervezés és a beépítés során, azt majd a közeljövőben megjelenő kormányrendelet és kapcsolódó hazai építésügyet érintő jogszabályok fogják szabályozni.

Gyakorlati tudnivalók

• A gyártó CPR a termékekre teljesítménynyilatkozatot állít ki, és elhelyezi az építőanyagon a CE-jelölést, amely bizonyítja, hogy az építőanyag az adott harmonizált műszaki előírások vagy az európai műszaki értékelés szerinti alapvető jellemzői tekintetében megfelel a nyilatkozatban szereplő teljesítménynek.
• A teljesítménynyilatkozatot mellékelni kell nyomtatott vagy elektronikus formában. Például a gyártó a termék címkéjén közvetlen – az adott termék teljesítménynyilatkozatára mutató – linket vagy QR-kódot helyez el.
• A gyártó a teljesítménynyilatkozat másolati példányát az interneten is közzé teheti, de kérésre papír alapon is át kell adni.
• Amennyiben az szükséges, könnyen érthető használati utasítást és biztonsági tájékoztatót is kell mellékelni.
• A teljesítménynyilatkozatot annak a tagállamnak a nyelvén kell kiállítani, amelyben a terméket forgalmazzák.
• A teljesítménynyilatkozatnak kötött tartalma van, amelyet a CPR rendelet tartalmaz.

Kivételek, amely esetekben a gyártónak nem kell teljesítménynyilatkozat kiállítani:

• az egyedi vagy rendelésre készített termékek esetében
• az építési terméket az építkezés helyszínén gyártották,
• az építési terméket hagyományos vagy az örökségmegőrzésnek megfelelő módon, nem ipari gyártás keretében állították elő.

A többi piaci szereplőre is hatással van a CPR

• Az importőrök: elsősorban azt ellenőrzik, hogy csak a jogszabályoknak megfelelő termék kerülhessen forgalomba, és hogy a gyártók teljesítették-e a fenti kötelességüket. Az importőrnek a terméken fel kell tüntetnie az adatait, és gondoskodnia kell a teljesítménynyilatkozat megfelelő nyelvre történő fordításáról is.
• A forgalmazók: ellenőrzik, hogy a gyártók, importőrök a jogszabályok betartása mellett hozták e forgalomba a terméket.
• Termékinformációs pontok: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal feladata lesz, a honlapjukon megtalálhatók a megfelelőség értékelésére kijelölt szerveztek listája is.
• Piacfelügyeleti szerv: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és OKF látja el a jogszabályokban meghatározott, az építési termékek piacra lépésével és forgalmazásával kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat.
• Építési terméket betervező tervezők: teljesítményközpontúan tervez.
• Építési termékeket beépítő kivitelezők: betervezett építési termékek szakszerű beépítésért felelnek: tárolás, beépítés, építési naplóban való megfelelő dokumentálás, termékek teljesítménynyilatkozatainak összegyűjtése, a naplóhoz csatolása, valamint a kivitelezési munkát követően a fentiek teljesítéséről nyilatkozniuk is kell.
• Felelős műszaki vezető: a kivitelező alkalmazásában, a kivitelezőt terhelő kötelességek betartásáért felel. 
• Műszaki ellenőr: ellenőrzi, hogy a kivitelező és a felelős műszaki vezető jogszabályi előírásoknak megfelelően végzi-e a feladatát, illetve hogy az építési termékek a jogszabályok betartása mellett, a tervek szerint az építtetők érdekének a maximális figyelembevétele mellett lettek-e beépítve. A műszaki ellenőr ellenőrzi a teljesítménynyilatkozatok meglétét is. 
• Építésügyi hatóságok: a különböző építésügyi eljárások lefolytatása során a jogszabályi követelmények teljesülését ellenőrzik.
• Építésfelügyeletek: a felügyeleti ellenőrzések során vizsgálja, hogy az előbbiekben leírt szereplők a jogszabályi előírások szerint dolgoztak-e. Fontos megjegyezni, hogy az építésfelügyelet nem csak az építési engedélyköteles építési tevékenységet vizsgálja, hanem azokat is, amelyek engedély nélkül végezhetők.

Forrás: Lestyán Mária, Rockwool Hungary Kft.

Felhasznált irodalom

• CPR rendelet

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:088:0005:0043:HU:PDF

• Korábbi CPD irányelv

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:13:09:31989L0106:HU:PDF

• Tervezett kormányrendelet

http://ec.europa.eu/enterprise/tris/pisa/app/search/index.cfm?fuseaction=pisa_notif_overview&iYear=2013&inum=176&lang=EN&sNLang=EN

• Az új CPR rendelet és kapcsolódó hazai szabályozás tájékoztatója.