Sokan emlékeznek az Égig érő fű klasszikus mondatára, melyet a kertészkedők is időnént eleresztenek. Bizony az üde, zöld, bársonyos gyepszőnyeg sok munkával jár, ám ha az elején jól telepítjük, akkor később is kevesebb bosszúsággal tudjuk gondozni.
Mindazok, akik sikertelenül próbálkoztak a fűvetéssel, bizonyára ódzkodnak ettől a megoldástól, pedig a gyepesítés más módszereinek is megvannak a maguk nehézségei. Sokszor a füvesítés legegyszerűbb módjának a vetés bizonyul. Persze fűmaggal történő gyepesítésnek sem árt ismerni a trükkjét, ha eredményesen akarjuk gyakorolni. Amennyiben felkészületlenül állunk neki a munkának, nagy eséllyel kudarcélményben lesz részünk, és ez könnyen egy életre meghatározhatja a fűhöz való viszonyunkat.
Hogyan lehet szép gyepünk?
Alapvetően két módszer ismeretes: a már említett fűvetés, illetőleg a gyeptégla lerakása, amely helyett újabban inkább gyepszőnyeget fektetnek. (A gyepszőnyeg nem darabokra, hanem tekercsekre oszlik.) Mindkét megoldás eredményes, azonban egyaránt rendelkeznek hátulütőkkel is. A fűvetés egyik legnagyobb előnye, hogy gyorsan elvégezhető. Ehhez a módszerhez érdemes fűmagszórót használni, mivel segít egyenletesen szétteríteni a magokat. 1 m2 területre nagyjából 30-50 g fűmagnak kell jutnia, eszerint kell számolni majd a területhez a szükséges mennyiséget. Az olcsóbb füvesítési eljárás ez, ráadásul a gyep frissítésére, a ritkásabb területek dúsítására is alkalmas. Hátránya, hogy eredmény csak a vetést követő 8-12 nap után látható, ráadásul a zsenge fűszálak 2-3 hétig nagyon sérülékenyek, így addig nem szabad a területre lépni. A gyepszőnyeg használata jelentősen látványosabb eredménnyel jár, azonban lefektetése nagyobb szakértelmet igényel. A munka elvégzése is nehezebb, egyrészt az egyes szőnyegelemek egymáshoz illesztése, másrészt a gyepszőnyeg tetemes tömege miatt is. A gyepszőnyeg általában 40x250 vagy 50x200 centiméteres méretben vásárolható, egy ilyen tekercs pedig akár 25 kg is lehet. Ennek ellenére megéri a fáradtságot, hiszen szinte rögtön kész gyepet kapunk, ám 2 hétig erre sem szabad rálépni, míg jól meg nem kapaszkodik a talajban.
Hogyan csináljuk?
Mindkét módszer esetében fontos a talaj előkészítése. A folyamat részben a gyomok vegyszeres vagy manuális kiirtásából áll, részben pedig a talaj elegyengetéséből. A pázsit akkor lesz igazán szép, ha egyenletes talajon helyezkedik el. A fűmagokat mindig gereblyézett talajra vessük, majd hengerezzünk. Csakis első osztályú fűmagot használjunk! A fűvetés erős szélben nem ajánlott, valamint gondolnunk kell arra, hogy lejtős területen is nehézségekbe fogunk ütközni, mivel jó eséllyel egyenetlen lesz az eloszlás. A gyepszőnyeg nagy előnye, hogy tökéletes eloszlást biztosít. Mindkét módszer esetében – telepítés után – alaposan be kell öntözni a területet. Vízmegtartás szempontjából a legideálisabb öntözési idő sötétedéskor van.
A gyepszőnyeg lefektetésekor nemcsak az egyes elemek szoros egymás mellé helyezésére kell figyelni, hanem arra is, hogy lehetőleg ne nyújtsuk hosszúra a munka időtartamát, mivel a fű gyökere könnyen kiszáradhat. Itt szintén az az elv, hogy mindenképp első osztályú gyepszőnyeget vásároljunk, mert másképp előfordulhat benne gyomnövény mag is. Habár a márciustól késő őszig tartó időszakban bármikor gyepesíthetünk, a fűvetés és a gyepszőnyeg lefektetése esetén egyaránt a legelőnyösebb augusztust választani a munkálatok megkezdésére. A gyomirtás eredményességét növeli, hogy ekkorra már minden gyom kifejlett, könnyebb tőlük perzselő hatású gyomirtókkal megszabadulni.
Árban melyik kedvezőbb?
A fűvetés technikája ár tekintetében egyértelműen nyer a gyepszőnyeggel szemben, hiszen 20-25 kg (kb. 500 m2-hez szükséges) fűmag ára 20 000 – 23 000 Ft körül mozog, miközben ez az összeg jó esetben is csak nagyjából 16 m2 gyepszőnyeg megvásárlásához elegendő. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a gyepszőnyeg azonnali megoldást kínál, kevésbé kérdéses az eredménye, mint a fűvetésé, ráadásul megfelelő fektetés esetén 100%-os eredés garantálható.