Hirdetés

Hírlevél feliratkozás

Ha válaszolsz két kérdésre, személyre szabott tartalmakat küldünk neked.

Mikor tervezel felújítást?

Milyen témák érdekelnek?

Köszönjük a választ!

Add meg email címed!

Köszönjük a feliratkozást!

Építkezel? Felújítasz? A lakásodat rendezed be?
Ötlettár ikon

Határidők és engedélyek

Hol kell kérni az engedélyt? Milyen időtartammal, határidőkkel számolhatunk? Kell-e illetékez fizetnünk? Megannyi fontos kérdés, melyekre itt a válasz.

Ez a cikk több mint 2 éves. Lehet, hogy bizonyos része már nem aktuális.

Építési engedélyt a telek szerint illetékes önkormányzat építési osztályától kell kérni illetékfizetés ellenében. Az eljáráshoz szükséges dokumentumok megtalálhatóak az „építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról” szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben.

Itt csak annyit, hogy alap-követelmény az építészeti-műszaki dokumentáció, a tervezői nyilatkozat, az építői jogosultság igazolása. Az engedély megadásának feltétele, hogy a tervező tervezői jogosultságát a névjegyzéket vezető szerv igazolja, a tervező nyilatkozzon arról, hogy az általa készített tervdokumentáció megfelel a jogszabályi feltételeknek, továbbá az építési engedély iránti kérelemhez a szükséges mellékleteket is hiánytalanul csatolták.

Az önkormányzatok ügyintézési határideje 60 nap, ami további 30 nappal hosszabbítható. Ez az „alapeset”. Csakhogy hiánypótlás (magyarán egy dokumentum nem megfelelő „becsatolása”!) esetén az építési engedély ügyintézési ideje leáll, hogy majd csak a pótlást követően kezdjen ismét ketyegni az óra.

Nem dőlhetünk hátra a karosszékben akkor sem, ha az engedély boldog tulajdonosaivá váltunk. Lévén, hogy az illetékes önkormányzat a kiadáskor ugyan tekintettel van a helyi szabályozási tervre, de a kiadott engedélyt még megküldik a szomszédoknak is. S ha valamelyikük fellebbez, vagy észrevételt tesz az építményre, abban az esetben az illetékes közigazgatási hivatal dönt kéréséről – tehát nem az önkormányzat. Utóbbi jó esetben elrendelheti a jogerőre emelést, ellenkező esetben viszont kiírhat egy új eljárást, s minden kezdődik elölről.

Tovább bonyolítja a helyzetet egy osztatlan közös tulajdon, nélkülözhetetlen lévén a tulajdonostársak hozzájárulása, avagy az ezt pótló bírósági ítélet. S még valami: ha építkezünk közös tulajdonon, a „birtokunk” értéke csökkenhet, ha nem változik a munkák befejeztével a tulajdoni hányad. Tehát vagy kérjük a tulajdoni hányadok változását, vagy bíróságon indíthatunk pert, ahol bizonyítandó, a beruházás értéknövekedést eredményezett, nagyobb hányadra van jogunk.