Az áremelkedést látva sokan játszanak gondolattal, hogy függetlenedve a nagy hálózatoktól, maguknak termelik, és ha lehet, tárolják is az energiát. Hogyan működhet egy szigetüzemű energiatermelő és tároló rendszer? Megéri-e egyáltalán ebbe beruházni?
Európában 2019-ben az összes telepített háztartási méretű kiserőmű alig 7 százaléka rendelkezett energiatárolóval, vagyis a rendszerek megtérülése sokkal gyorsabb és előnyösebb volt tárolási funkciók kiépítése nélkül. Csakhogy a hálózatra visszatápláló rendszerek bővülése az elektromos hálózat fejlesztései nélkül nem határtalan, így eljöhet az a pillanat, amikor a magas energiaárak helyett a fogyasztók inkább energiatárolókba ruháznak be, mintsem tétlenül figyeljék az áramdíjak egekbe szökését. A folyamatot segítheti az energiatároló rendszerek egyre olcsóbb előállítási költsége, valamint a LiFePO4, vagyis a lítiumvasfoszfát akkumulátorok egyre szélesebb körben való használata is. Bár a napelemes beruházás így jóval költségesebb, a szolgáltató is veszíthet azzal, ha a napelemes rendszerek szigetüzemű működésbe kezdenek, hiszen a napelemek által termelt árammennyiség 60-70 százalékát nem a termelők fogyasztják el, hanem a szolgáltató használja fel. Vagyis nemcsak a napelemes rendszerrel felszerelt ingatlanok tulajdonosai veszíthetnek az energiatárolók felszerelésével, de a szolgáltatók is. De nézzük, mik az előnyei és a hátrányai jelenleg a fogyasztói energiatárolásnak!
Az energiatárolóval kiegészített rendszer előnyei
- Egy szigetüzemben kialakított rendszer független mindenkitől, vagyis a jövőben az áramdíjak, a rendszerhasználati díjak emelkedése nem érint bennünket.
- Az off-grid rendszer kiépítéséhez nincs szükségünk hálózati engedélyre, anélkül is használható és üzemeltethető.
- Nincsenek évenként elszámolási rendszerek, de sem a szaldó, sem a bruttó elszámolás nem érinti a fogyasztót.
- Mivel az akkumulátorok töltéséről egy töltésvezérlő gondoskodik, ami a kisfeszültségű fogyasztókat is ellátja árammal, így megtakaríthatjuk az egyenáramból váltakozó árammá járó átalakításból fakadó veszteségeket.
- Saját igényeinknek megfelelő akkumulátortípust válaszhatunk, így az ólom-sav, nikkel-kadmium, nikkel-fém-hibrid, lítium-ion, esetleg az új típusú, LiFePO4, más néven lítium-vasfoszfát akkumulátor mellett is letehetjük voksunkat, szolgáltatói szabályozás nem köt minket.
A szigetüzemű rendszer, pontosabban az energiatárolók alkalmazásának hátrányai
- Csak annyi energiát használhatunk fel, amennyit megtermelünk. A fényszegény hónapokban, vagyis a téli időszakban szinte lehetetlen az energiafogyasztásunkat fedező kapacitású energiatárolót telepíteni. Azaz a fogyasztásunkat ezekben a hónapokban jelentősen vissza kell szorítani ahhoz, hogy ne szoruljunk a szolgáltató hálózat nyújtotta energiaforrásokra.
- Egységnyi energia megtermelése szigetüzemű rendszerrel akár 50 százalékkal is magasabb lehet. Egy 1 kWp beépített csúcsteljesítményű napelemes rendszer 1,2-1,4 kWh kapacitású energiatárolót igényel, így egy háztartási méretű, energiatárolóval kiegészített rendszer akár háromszor- négyszer drágább kiépítési költséggel jár, mint egy hálózatba visszatápláló változat.
- A sziget üzemű rendszer energiatároló kapacitása az akkucellák elöregedése miatt az évek előrehaladtával egyre inkább romlik. Míg a panelek akár 30 évig is gondtalanul működhetnek, addig az energiatárolók a rendszer működése alatt többször is cserére szorulhatnak: az energiatároló akkumulátorok cseréje akár 5-8 éven belül szükségessé válhat. Vagyis az újabb beruházás, így a nagyobb költség miatt az energiatárolóval kiegészített rendszerek lassabban megtérülő beruházások.
- Míg a napelemek szinte gondozásmentesek működés közben, addig az akkumulátorok élettartama külön odafigyelést igényel, hiszen kapacitásuk, teljesítményük csak megfelelő környezetben és hőmérsékleten maximalizálható.
A fentiekből jól látható, hogy a szigetüzemű, az áramhálózattól független rendszerek kialakításakor komoly döntést kell hoznunk:
- vagy tudatos, napi bontásban ciklikusan kialakított energiafogyasztási szokásokat alakítunk ki (jellemzően napközben fogyasztjuk az energiát, amikor több áramot termel a rendszerünk), illetve az áramfogyasztás jelentős visszaszorítása mellett döntünk,
- vagy felkészülünk a fogyasztásunkhoz alakított energiatárolók vásárlására, ami a napelemes rendszer többszörösébe is kerülhet, így az is előfordulhat, hogy a megújuló energiatermelő rendszerünk soha nem térül majd meg.
Ez is érdekelhet
A döntés ellenére azonban nem árt számításba venni, hogy az energiaárak és a rendszerhasználati díjak a jövőben tovább drágulhatnak, így akár tudatos áramfogyasztás mellett még mindig gyorsabban megtérülhet egy szigetüzemű rendszer kialakítása, mint a klasszikus, szolgáltatótól való áramvásárlás.
Ha pedig az energiatárolóval kiegészített rendszer mellett döntöttünk, ma már nemcsak hagyományos akkumulátorokban gondolkodhatunk: többféle lakásakkumulátor található már a piacon, így a lehetőségeknek csak az inverterek és a pénztárcánk szabhat határt.
Íme néhány lakásakkumulátor a legek közül
Tesla Powerwall, minden ízében amerikai
Minden bizonnyal nemcsak az elsősége, hanem a megbízhatósági miatt is az egyik legkedveltebb lakásakkumulátor a Tesla Powerwallja, amely a magyarországi piacon még nem terjedt el annyira, köszönhetően mindez talán ma is magas árának. A Powerwall azonban igazán sok fejlesztést hozott a napelemes energiatárolás piacára: képes arra, hogy az energiadíjak monitorozása mellett csak akkor töltse magát a hálózatról, ha a fogyasztó számára megfelelő szinten áll annak árszintje. Két teljesítményfokozat mellett, akár kilenc akkumulátormodul is egymáshoz kapcsolható, ami alapvetően amerikai háztartások igényéhez idomul jelenleg.
Huawei LUNA 2000, itthon is elérhető
A hazai piacon már kapható Huawei termék a gyártó napelemes rendszerökoszisztémájának része, amely egy energiaoptimalizálókkal kiegészített okos architektúrát alkalmaz, így nemcsak az akkumulátorok hosszú élettartamát, de a legmagasabb szintű biztonságot is garantálják. A rendszer 5 kWh kapacitású akkumulátormodulonként bővíthető, a két teljesítménymodulra összesen hat akkumulátor csatlakoztatható maximum 30 kWh kapacitással.
Sessy, az új generációs akkumulátor
A Charged holland startup az elődjei által kitaposott utat szélesítette tovább, amikor közösségi finanszírozásból megalkotta a lakásakkumulátorok újabb generációját, a Sessy-t. Az 5 kilowattórás tárolási kapacitású, 2 kilowatt névleges teljesítményű lítium-vas-foszfát akkumulátor kompakt méretei mellett egy hálózatra köthető inverterrel rendelkezik, és a felhőből kinyerhető adatok segítségével képes az energia optimális felhasználásának modellezésére. Tízéves garancia mellett dobják a piacra, és a gyártók szerint 6000 cikluson keresztül garantálják a lakásakkumulátor stabil működését.
Folytatás Facebook-kal