A fűtési rendszer megfelelő áttisztítása elengedhetetlen az üzembe helyezés előtt. Számos problémát előzhetünk meg ezzel a gondos eljárással, többek között a hőcserélők kilyukadását, a rendszer dugulását és a kazán élettartamát is növelhetjük.
Ha az újonnan szerelt fűtési rendszerek minden építőeleme közvetlenül a gyártóktól, bontatlan csomagolásba került a kivitelezőhöz, akkor azok első ránézésre teljesen tisztának tűnnek. Sajnos ez nincs így. Többféle, még az avatott szakemberek előtt is láthatatlan szennyeződések rejtőzhetnek az üzemeltetés előtti rendszerekben.
A radiátorok belső felületén, a korróziós folyamatok megakadályozása érdekében, például olaj van. Ha ez benne marad, akkor a meleg vízben az olaj feloldódik és egyszerűen ráég a hőcserélőre, melyet igen nehezen lehet eltávolítani. A rézcsövek forrasztásánál folyasztószer maradványok jelentkezhetnek, de előfordulhatnak a csővezetékben fizikai szennyezőanyagok is, por, forgács, stb. Ezek rongálhatják a keringtető szivattyú lapátkerekeit, sőt, felhalmozódva akár dugulást is okozhatnak és gyengíthetik a fűtési rendszer hatásfokát. A rendszer feltöltéséhez használt vízben pedig biológiai szennyezőanyagok, algák, valamint a vízkőért felelős vízben oldott sók jelentkezhetnek, melyek szintén dugulást, lyukadást okozhatnak. A hosszabb élettartam és a hibamentes üzem teszi szükségessé a szennyezőanyagok nagy áramlási sebességen, vegyszerrel történő kimosását. Ennek hiányában akár heteken, hónapokon belül jelentkezhetnek az üzemeltetési gondok, kopogás, teljesítmény csökkenés, lyukadások.
Gépi átmosás
A fűtési rendszerek átmosásának leghatékonyabb eszköze a gépi rendszerrel történő tisztítás. Különböző cégek foglalkoznak jobbnál jobb átmosó készülékek gyártásával, forgalmazásával. A minőségi, használható berendezés igen költséges.
Ez is érdekelhet
Minden tisztítás esetén használni kell a különböző vízkő- és rozsdaiszapoló vegyszereket is. A csak gépi, tiszta vizes tisztítás nem elégséges. Lehetőség van csak a hőcserélők tisztítására, de célszerűbb az egész rendszert komplexen kezelni. A fűtési rendszer savazása nem megengedett, mert a kazán könnyen kilyukadhat. Ha a radiátorok erősen szennyezettek, akkor lehet leakasztani, és külön áttisztítani, savazni, feltéve, ha nem alumíniumból készültek. A közel semleges pH-val rendelkező szerek tisztító hatása kevésbé erős, de megfelelően alkalmazva a tisztítógép nyújtotta előnyöket, a szennyeződések fellazíthatók és kimoshatók a rendszerből.
A tisztítás folyamata
A fűtési rendszerből az átmosási folyamat elindítása előtt el kell távolítani az olyan eszközöket, melyek az áramlást gátolják, ilyenek például a visszacsapó szelepek. A tisztító készülékeket vagy a szivattyú helyére csatlakoztatják, vagy az előre menő, illetve a visszatérő ágra kötik rá.
A keringtető szivattyú kiszerelése előtt a régi rendszer elhasználódott vizét le kell ereszteni, majd a legcélszerűbb a szivattyú helyére kötni a készüléket. Ezek után csapvízzel folyamatosan töltik és ürítik a rendszert, ezzel előtisztítás is végezhető. A töltés-ürítést elzárják és a keringtetés a rendszerben és a tisztító készülékben megy végbe (70-80 °C-os vízzel), így a vegyszer „beépül” a fűtési rendszer szennyeződéseibe. A mosatás négy, hat órán keresztül folyamatosan zajlik. A rendszer tisztaságát szabad szemmel is meg lehet becsülni, de létezik erre vonatkozóan műszeres vizsgálat is, hogy a rendszerben keringtetett víznek milyen a részecsketartalma.
Szakemberek szerint a radiátorokba került olajemulzió a készülékkel 80%-ban távolítható el. A problémát a hőcserélők sarkos kialakítása okozza, ahonnan a gyakorlati tapasztalatok szerint szinte lehetetlen tökéletesen eltávolítani a szennyeződéseket.
Alacsony hőmérsékletű rendszerek
A padlófűtés, falfűtés, különböző hőszivattyús rendszerek esetében az alacsony hőmérsékleten keringő víz miatt a bakteriális és algás szennyeződésekkel kell számolni. A fonalas algák jelenléte sok esetben dugulást okozhat, de mindenképp csökkenti a fűtési rendszer hatékonyságát. Adott esetben még le is égetheti a keringtető szivattyút a szennyeződés. Sokan úgy gondolják – még kivitelező körökben is –, hogy egy slaggal történő átmosás megoldhatja a problémát. Nem! A különböző biocid tartalmú készítmények hatékonyan tisztítják ezeket a fűtési rendszereket is.
Ne bízzunk az olcsó munkában!
Mint minden tisztességes szakterületnek, a fűtési rendszerek átmosásának is megvannak a fekete apostolai, akik kevésbé mondhatók felkentnek. Ha valaki tisztességes, a piacon megbízható gyártótól vásárolt készülékkel végzi az átmosást, nem lehet gond. A rendszerben fellépő esetleges dugulások elháríthatók és szinte lehetetlen kárt tenni a fűtésben. Ellenben vannak olyanok is, akik szerint a gumislag csodára képes. Ha valaki 20-30 ezer forintért csodákat ígér, kezjünk gyanakodni! A csodával ellentétben ez a megoldás nem három napig, hanem esetlegesen néhány óráig tart, ám a probléma gyorsan újra jelentkezik, vagy meg sem szűnik. Továbbra sem melegednek a radiátorok, kopog a szivattyú, stb. Egy-két napon belül jelentkezik az eredmény, hogy a tisztítás mennyire volt hatékony.
Utolsó lépés: a feltöltés
Átmosás után a megfelelő feltöltés sem maradhat el. A rendszert inhibitor folyadékkal kezelt vízzel kell feltölteni, amely csökkenti a korróziós folyamat sebességét. Az inhibitorok adagolását a gyártók határozzák meg, melyet pontosan be kell tartaniuk a kivitelezőknek. Az anódos védelmet nyújtó termékeknél, ha kevés a szer, a rendszer belső felületeinek bevonása nem lesz tökéletes, a vízzel érintkező fémfelületek továbbra is korrodálódni fognak. Az anódos inhibitorok túladagolása nagy valószínűséggel nem káros a rendszerre nézve. Célszerű tehát többet adagolni a folyadékhoz, így hatásosabban fennmarad a védelme a fűtési rendszernek a korrózióval szemben.
A feltöltési folyamat másik hátulütője, hogy a töltővízzel, illetve a pótvízzel gázok juthatnak a fűtési rendszerbe. Ha a feltöltés túl gyorsan zajlik, a rendszerben lévő levegő képtelen eltávozni. Még a kifogástalanul tervezett és szakszerűen kivitelezett fűtési rendszerekben is számolni kell a levegő kiválásával. A levegőnek a hálózatba kerülése ellen nem elegendő védekezés zárt fűtési rendszert létrehozni. A víz kiváló oldószer, ezért a hőmérséklet és a nyomás függvényében több-kevesebb mennyiségű gázt tud oldatban tartani, amely a változó üzemi állapotok között kiválhat a vízből.
Légtelenítést mindig ott célszerű elvégezni, ahol a legkevesebb oldott állapotú gáz van a rendszerben. Ha a folyadékok gázoldó képességét megvizsgáljuk, látható, hogy minél melegebb a fűtővíz és minél kisebb a rendszer nyomása, annál kevesebb az oldott állapotú gáz, ebből következik, hogy a rendszer hatékony légtelenítését a hőtermelő közelében, az előremenő vezetékben, illetve a magas pontokon lehet megoldani.