Manapság ki ne hallott volna az infrafűtésekről? Ki ne hallotta volna, hogy az infrafűtés a jövő fűtéstechnikája, amely környezet-, pénztárca- és felhasználóbarát?! Sőt! Beépítése egyszerű, szinte csak be kell dugni a konnektorba és már működik is! De mit mond erről egy gépészmérnök, aki fűtési rendszereket tervez?
Maradjon csak a dobozban, az üzlet polcán!
Hosszasan elbeszélgettünk a Vizaterv Épületgépészeti Tervező és Szakértő Kft. ügyvezetőjével, Bokor Andrással, aki nélkülözve a színes, szagos marketing anyagokat a számok oldaláról közelítette meg a témát. Ezért a következőkben egy olyan táblázatot ismertetünk, amelyben összehasonlítjuk a lehetséges fűtési típusokat. A táblázatban a fűtés típusát (a beépített fűtési technológiát), továbbá a fűtés díját tüntetjük fel. A díjat %-ban kifejezve, amely a villamos radiátor fogyasztását veszi az összehasonlítás alapjának (100%-nak), a többi fűtési lehetőséget ehhez viszonyítjuk.
Fűtés típusa | Fűtés díja (%-ban) |
---|---|
Villamos radiátor hősugárzó | 100% |
Infra fűtés | 88% |
Régi gázkazán (hatásfoka 70%) | megközelítőleg 50% |
Kondenzációs gázkazán (hatásfoka 98%) | 34% |
Hőszivattyú radiátorral (COP=3) | 33,30% |
Hőszivattyú sugárzó fűtéssel (COP=3) | 30% |
Nézzünk a számok mélyére! Hogyan születtek meg az egyes értékek?
A villamos radiátor a befektetett elektromos energia 100%-át használja fel. Az infrafűtés esetében ugyanakkora hőérzet eléréséhez (mintha villamos radiátorral fűtenénk) 2°C-kal alacsonyabb hőmérséklet előállítása szükséges. Tegyük fel, hogy villamos radiátorral 22°C-ot állítottunk elő, ha ugyanezt infrafűtéssel szeretnénk, elegendő 20°C. Minden 1°C-kal csökkentet hőmérséklet 6%-os energia-csökkenést eredményez a felhasznált energia mennyiségében. Ezért látható a táblázatban: 88%.
Amennyiben hagyományos gázkazánnal fűtünk (a földgáz ára kb. egyharmada a villamos áram árának), amely hatásfoka 70%, akkor a fűtés díja 50% környékére tehető.
Kondenzációs kazánokról tudjuk, hogy működésükből eredően hatásfokuk megközelítőleg 98%, ezért üzemeltetésük a villamos radiátorhoz viszonyítva 66%-kal kevesebb költséggel jár.
A hőszivattyú az elektromos energiát felhasználó fűtési megoldások közé tartozik, ez csak és kizárólag akkor tekinthető gazdaságosnak, ha a COP 3 vagy annál több (COP a hőszivattyú teljesítménytényezője, vagy jóságfoka, amely megmutatja, hogy 1 kWh befektetett energiából mennyi hőenergia nyerhető ki). Ez az érték minél nagyobb, annál több hőt tudunk előállítani, mivel nagyjából ekkor egyezik meg a felhasznált elektromos energia ára a gáz árával (ez függ a mindenkori energiaáraktól). Ekkor a fűtés díja 33,3%-a a villamos radiátor díjának.
Amennyiben az előzőekben ismertetett tulajdonságokkal rendelkező hőszivattyút kombináljuk sugárzó fűtéssel, a fűtés díja még tovább csökken 12%-al, így közel 30% lesz.
Ez is érdekelhet
Illúziók nélküli konklúzió
Nem biztos, hogy a trendi, pillanatnyilag kevesebb költséggel és felfordulással járó megoldások hosszú távon is kifizetődőek. Érdemes a táblázat értékeit még egyszer szemügyre venni, ekkor is jól látható a fűtésre fordítandó költségek díja közötti különbség. Arról nem is beszélve, hogy a teljes mértékben infrafűtéssel fűtendő épületbe erősebb villamosenergia ellátás betervezése szükséges!
Magyarországi viszonylatban jó választás egy modern kondenzációs gázkazán. Viszont a megújuló energiaforrások, mint amilyen a napelem, előretörésével az infrafűtés is hatékonyabbá, de nem pénztárcabaráttá tehető, hiszen a napelemek ára is jelentős. Jelen esetben felhasználásukat olyan helyiségek, ingatlanok fűtésére tudjuk ajánlani, amelyekben a tulajdonos nem tervez hosszú távon maradni, például ilyenek az albérletek egyes helyiségei. Ez esetben még előny is lehet a mobilitás és egyszerű telepítés.
Segédszámítások és kifejezések
Gázkazán fűtési díja: Mivel a gáz ára kb. egyharmada a villamos energia árának és egy régi kazán hatásfoka 70%, ezért (33,3%)/0,7= kb. 50%
Kondenzációs kazán fűtési díja: 98%-os hatásfokot figyelembe véve: (33,3%)/0,98=34%