A talajjal érintkező épületszerkezetek hőszigetelését a hagyományos épületeknél sokszor elhagyják, azonban a passzívházak esetén gyakori a 25 cm vastag padlószigetelés is.
Az épületek energetikai jellemzőit határozza meg a 7/2006 TNM-rendelet. Ez az előírás nem tulajdonít nagy jelentőséget a talajjal érintkező szerkezetek hőszigetelésének. A rendelet szerint szükséges az épület kerülete mentén 1,5 méter széles sávban a hőszigetelés, de ez részben vagy egészben felkerülhet a lábazatra is. Viszont építész szemmel nézve a külső határoló falak mentén sávban elhelyezett hőszigetelés nem jó megoldás. Nem lehet a lakás közepén egy 6–10 cm mély „medencét” kialakítani, ezért vagy betonnal kell síkba hozni a felületet, vagy – ami szerencsésebb – az egész padlót kell hőszigetelni. A fent idézett rendelet azt is megengedi, hogy csak a lábazatot szigeteljék, és a padlóba ne kerüljön semmilyen hőszigetelés. Ez rossz megoldás, mert így nem csak jelentős az energiaveszteség a talaj felé, hanem szerencsétlen esetben komoly hőhidak is kialakulhatnak.
A termikus burkot a padló oldaláról is zárni kell
A padló hőszigetelése
Mindenképpen szükséges a padló hőszigetelése, egyrészt azért, mert jelentős mennyiségű energiát – számításoktól és épületektől függően 10–22 százalék – veszítünk a padlón keresztül, ez pedig semmiképp sem elhanyagolható. Számos tényezőtől függ, hogy adott épületen mekkora a padló részaránya a hőveszteségből. A számok ráadásul idővel változnak, hiszen ha utólag szigeteljük a homlokzatokat vagy a padlásfödémre Austrotherm Padlap hőszigetelést teszünk, úgy jelentősen csökken a hőveszteség ezeken a szerkezeteken keresztül, amíg a padló ugyanannyi hőt von el, mint korábban. Ezzel a padlón át távozó hőenergia részaránya az egész épület energiaveszteségéből nő. Az is fontos, hogy a talajon fekvő padló az az épületszerkezet, amelyet utólag nem vagy csak nagy nehézségekkel és magas költséggel lehet szigetelni. Érdemes tehát az építés során kialakítani azt a padló hőszigetelést, amely hosszútávon, 50–100 éven keresztül szolgálja az energiatakarékosságot.
Passzívház alapjának hőszigetelése
Ez is érdekelhet
Nagy nyomószilárdság
A magas követelmények azonban nem csak a szerkezetekre, hanem az anyagokra is vonatkoznak. Talajba csak nagy nyomószilárdságú, nedvességet csak minimálisan felvevő hőszigetelő termékeket szabad tenni. Ilyenek például azt Expert típusú formahabosított EPS lemezek, illetve az extrudált hőszigetelő anyagok (XPS). Ezek alkalmasak mind a pincefalak, mind a padlók hőszigetelésére.
Talajba kerülő hőszigetelésnél lehet két rétegben fektetni az XPS lapokat
Hagyományos épületek esetében is fontos, hogy a hőszigetelés vonala megszakítatlan legyen, hogy létrejöjjön a termikus burok. Ennek hiányában hőhidak alakulnak ki, ez pedig nem csak energiaveszteséggel jár, hanem páralecsapódás, penészesedés is kialakulhat. Passzívházak esetén a fokozott hőszigetelés miatt különösen figyelmesen kell eljárni, hogy ezeket elkerüljük. Ezért a legtöbb ház lemezalapra épül, amely alá a statikai számításokkal meghatározott nyomószilárdságú hőszigetelő anyag kerül, többnyire formahabosított EPS és XPS termékek. Az Austrotherm Expert nyomószilárdsága meghaladja a 200 kPa-t, amíg az XPS habok 300–500–700 kPa értékkel is bírhatnak. Ezek az anyagok már képesek elviselni az egész épület súlyát. Az alkalmazott vastagság legalább 24 cm legyen, amelyet két rétegben fektetnek. Ezzel elkerülhető az átmenő hézag okozta hőhíd is.
Problémás terület az otthonfelújítás során: a padló utólagos hőszigetelése - Megoldás: Austrotherm UNIPLATTE építőlemez, most extra 33% kedvezménnyel 
Vegyük kezünkbe a rezsicsökkenetést! Födémszigetelés saját kezűleg 
Szárazépítés vizes helyiségekben Austrotherm UNIPLATTE® építőlemezekkel 
Folytatás Facebook-kal