40-50 évvel vagy még korábban épült lakóházak felújításánál a feladat lista élén az energetikai célú felújítások állnak. Fontossági sorrendben a nyílászárók cseréje és a hőszigetelés fej-fej mellett végeznek és valóban, érdemes a kettőt lehetőleg egyszerre elvégezni. A hőszigeteléssel kapcsolatban még mindig számos tévhit, szájhagyomány útján terjedő „legenda” kering. Melyik a megfelelő anyag? Számít-e a vastagság? Hol kezdjük a szigetelést? Fontos-e a tető, a padlás szigetelése? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Kruchina Sándor vezető szaktanácsadóval.
Vegyünk példaként egy 70-es években épült, 80 négyzetméteres családi házat, melynek padlásterét 10 évvel később még 40 négyzetméternyi lakható térrel bővítették. A ház megérett a felújításra, a tulajdonosok a hőszigetelésre kontcentrálnak. A gazdag kínálatból – kőzetgyapot, EPS, grafitos szigetelés – melyik szigetelőanyagot válasszák?
Fontos leszögezni hogy az említett három, a homlokzaton legáltalánosabban használt szigetelőanyag mindegyike alkalmas arra, hogy az épület komfortos és energiatakarékos legyen. Ám sokaknak van egyéb preferenciája. Egyesek a szálas-szúrós, porzó anyagokat nem kedvelik, mások környezetbarát megoldást keresnek és vannak, akik a leghatékonyabban szeretnék elkölteni forintjaikat. Ezek mind-mind olyan szempontok, melyek befolyásolják a döntésüket. Mivel a mai energetikai elvárásainkat csak jelentős vastagságú szigetelőanyaggal érhetjük el, ezért inkább a hatékonyabb, több centiméterrel vékonyabb rétegben is azonos mértékben szigetelő grafitos EPS-t érdemes választani.
Laikusként – még úgy is, hogy az ember igyekszik tájékozódni - hogyan állapítható meg, hogy mekkora szigetelőanyag vastagság lesz a megfelelő?
Erre már számos segédprogram található az interneten. Vannak részletes, némi műszaki hátteret feltételező programok, és vannak jó közelítést adó becslések, melyekhez nem kell energetikusi képzettség. Ez utóbbi elég is, ha nem akarunk energetikai tanúsítványt készíteni a házunkról. A szabályozók rögzítik a minimális értékeket, de jobb inkább kicsit hatékonyabban, a szakma ajánlásnak megfelelő mértékben szigetelni. Ez épületszerkezettől és a hőszigetelőanyag típusától függően akár 20-30 centiméter is lehet. Egy segédletet például itt is lehet találni:
A hőszigeteléssel évtizedekre előre gondolkodunk, ezért szeretnénk a legjobbat választani. Szakemberként melyiket ajánlod?
A leghatékonyabb megoldást preferálom és - mivel hőtechnikailag, pénzügyi szempontból és környezeti értékelés szerint is a grafit EPS a legkedvezőbb - ezért szerintem ez legyen az első választás.
Az anyag és a munkadíj egy családi ház esetében komoly összegeket emészt fel. Mennyi idő múlva számíthatunk a megtérülésre?
Azonnal. A felújított épületek ugyanis akár 15%-al magasabb négyzetméterárat jelentenek a piacon, vagyis ahogy levonulnak a mesterek, máris megnövekedett a ház értéke. És a mai árakat ismerve az egész házra vetítve lényegesen több lesz, mint a befektetett pénz. Az alacsony rezsi költség pedig csak a befektetésünk kamatát jelenti, amit minden fűtési szezonban realizálunk.
Ha teljeskörű energetikai felújításban gondolkodunk, nem úszhatjuk meg a nyílászárók cseréjét. Na, de mi a sorrend? Fontos szempont az is, ha a büdzséből csak az egyikre futja, akkor melyik legyen inkább?
Valóban, ideális esetben a felújítás teljeskörű. Épületszerkezetek, nyílászárók, gépészet – de kinek van erre egyszerre pénze? Ha nem tudunk egy szuszra mindent megcsinálni, akkor gondoljuk át, mi a legkritikusabb. Ha az ablakoknál fütyül a szél, akkor azzal érdemes kezdeni. Ha a padlás födem csupasz beton béléstest, úgy ott lássunk neki. Ha egy mód van rá, azért érdemes a nyílászárót és a homlokzat szigetelést egy ütemben végezni, hogy később ne kelljen a már elkészült, jó szerkezeteket megbolygatni. Az ablakokat meg tegyük ki a külső falsíkra, hogy a káváknál a befordulást megússzuk, így nem lesz hőhidas a szerkezetünk.
Időzzünk még egy kicsit a munkafázisoknál! A födém és a tető szigetelése a homlokzat előtt vagy után következzen?
Ha a padlásfödém nem szigetelt, úgy kezdjük azzal. Ez a legegyszerűbb, házilagosan is kivitelezhető munka, és mivel a hő felfele terjed, a tető/födém egy négyzetméterén több energia távozik, mint a homlokzat egy négyzetméternyi felületén. Ha viszont a tetőtér be van építve, és a ferde sík is szigetelést kíván, akkor ezt halasszuk későbbre.
Ez is érdekelhet
Manapság kevés a szakember, mindenkinek minden azonnal kell. Egy szóval: rohanunk. Érthető, hiszen időből van a legkevesebb, mégis tartós és megtérülő beruházást szeretnénk. Mennyi ideig tart ki a homlokzati szigetelés és mikor érik meg egy újabb cserére?
A hatvanas évek eleje óta ismert a homlokzati hőszigetelő rendszer, vagyis már 60 év tapasztalata halmozódott fel. Úgy tűnik, a hőszigetelő rendszerek ugyanolyan időtállók, mint maga az épület, melynek a falára rákerül. Műszakilag nem avulnak el, nem mennek tönkre, nem romlik le a hőszigetelő képességük. Más kérdés, hogy az évtizedekkel ezelőtt általánosan használt 4-5 cm-es szigetelés ma már nem elég, ki kell egészíteni. Rossz esetben ez azt jelenti hogy le kell bontani a falról, de léteznek már „szigetelés a szigetelésre” megoldások, vagyis bontás nélkül lehet a mai igénynek megfelelő, pótlólagos hőszigetelést felvinni a falra. Vagyis a fizikai avulás nem játszik számottevő szerepet, de az erkölcsi avulással már számolnunk kell. Nyilvánvaló, hogy van egy ésszerű határa a hőszigetelésnek, és ha a mai ajánlásoknak megfelelően szigetelünk, az sokáig nem fog elavulni.
Gyakran felmerülő panasz, hogy erős viharok tesznek kárt a drága homlokzati szigetelésben, vagy madarak előszretettel kopácsolnak a felületén. Hogyan védhetők ki ezek a sérülések, illetve miképpen orvosolhatók?
Az örökkévalóságnak csak a piramisok épültek, ezért idővel a homlokzati hőszigeteléseknél is kisebb-nagyobb sérülésekkel kell számolnunk. De meglepő mértékben ellenállók ezek a szerkezetek: kalapáccsal lehet ütni, és nem sérül. Vagyis normál használat során nem károsodik, a jól kivitelezett rendszerek a jégesőt is állják. Gyakran látunk szél okozta károkat, de szinte mindig kiderül, hogy a rögzítés nem volt megfelelő ezekben az esetekben. Madarak is okozhatnak károkat, de ez nem a hőszigetelt homlokzatok specialitása: fa vagy vakolt homlokzatok esetén ugyanúgy előfordulhat. Az ilyen sérüléseket kisebb-nagyobb esztétikai kompromisszumokkal lokálisan lehet javítani.
Melyik szigetelésnek mi lehet a leggyengébb pontja és hogyan küszöbölhetők ki ezek?
Alapvetően csak összeillő anyagokat szabad egybeépíteni. A szálas anyagok kisebb páradiffúziós ellenállása megköveteli, hogy a ragasztó, a vakolat is hasonló legyen, mert ha az olcsóbb, EPS-hez javasolt termékeket alkalmazzuk, a vakolat alatt páratorlódás alakulhat ki, ami akár fagykárokhoz is vezethet. A másik gond a szálas anyagok víztaszító bevonata, amire nem tapad a vizes-cementes ragasztó, azt erővel kell a szálak közé préselni, hogy ki tudjon alakulni a megfelelő kötés. Ez ellenkezik az EPS-nél megszokott gyakorlattal, nem mindenkinek áll rá egyből a keze. A grafit EPS-eknél a fokozott hőmozgás káros hatását kell elkerülni, így például a védő festékbevonattal ellátott GRAFIT REFLEX-et kell alkalmazni, vagy más megoldással (pl. állványháló) kell elkerülni a hibákat. A fehér EPS-nél pedig a legnagyobb gond az lehet, hogy mivel több mint 60 éves a technológia, mindenki azt gondolja, hogy tudja, hogyan kell csinálni.
Akit részletekbe menően érdekel a ragasztott homlokzati hőszigetelő rendszerek kivitelezési útmutatója, az innen töltheti le:
Még mindig fennáll az a tévképzet, hogy a szigetelés után nem lélegeznek a falak. Eloszlathatók egyáltalán ezek a félelmek?
A „lélegző fal” kifejezés erősen jelen van a köztudatban, bár szakmailag nem a legtökéletesebb. Ez a 19. századi gondolkodás az emberi légzés analógiájára alkotta meg a falak légzését, csak később ez nem állta ki a tudomány próbáját. A falaknak minél inkább zártaknak kell lenniük, hogy megakadályozzuk az ellenőrizetlen levegő forgalmat. Való igaz, hogy nekünk, lakóknak friss levegőre is szükségünk van, de ez nem a falon keresztül fog jönni, hanem a szellőző levegővel. A lakásban általunk termelt pára is a meleg, oxigénszegény levegővel fog kijutni a szabadba, a falakon keresztül legfeljebb 2-3% képes távozni. Nem szükséges tehát drágább szigetelési megoldást választanunk egy vélt előny érdekében.
Miért fontos a szigetelés tekintetében rendszerben - homlokzat, lábazat, födém, nyílászáró - gondolkodni?
Az egyik legfontosabb szempont, hogy a szigetelést megszakítatlanul vezessük körbe az épületen, a termikus burok sehol ne szakadjon meg. Mint ahogy télen is kabát, sapka, sál vesz körbe minket, de azért az orrunk le tud fagyni. Ezt tudjuk elkerülni egy jól megtervezett hőszigeteléssel. Ha elmarad valamely szerkezeti rész hőszigetelése, úgy ott erőteljes hőhídhatás alakul ki, ami páralecsapódáshoz, penészedéshez vezethet, és így állagvédelmi, de akár egészségügyi kockázatokat is jelenthet. A másik, hogy az energiatermelést is az igényeinkhez igazítsuk és ne legyen se túl-, se alulméretezett a gépészet.
A cikket Kruchina Sándor, az Austrotherm vezető szaktanácsadója lektorálta.
Folytatás Facebook-kal