Családi házak felújítása során az ablakcsere mellett a hőszigetelés ugyan népszerű terület, elmaradásának egyik oka mégis az a tévhit, hogy hőszigetelni csak akkor érdemes, ha az gyorsan megtérül. De vajon egy tisztasági festés mikorra térül meg?
A feltett kérdésre a rövid válasz, hogy a hőszigetelés mint befektetés, már az első hónapban termelni kezd, mégpedig a hűtési vagy fűtési költségek csökkenésével. Családi házak felújításakor gyakran mégis a funkcionális, esztétikai, esetleg más korszerűsítési munkálatok még ma is népszerűbbek a hőszigetelésnél. Ennek oka, hogy a hőszigeteléshez kapcsolódóan a „mibe kerül és mit nyerünk rajta” elemzés kerül szinte azonnal a fókuszba. Tény, hogy egy-egy hőszigetelési projekt megtérülését években mérhetjük, de mást is érdemes megvizsgálni. Ott van például a pénzben nem kifejezhető kellemesebb lakóklíma, a melegebb vagy éppen nem vizesedő, penészedő falak lehetősége is.
Az évek óta várt felújítási támogatásokkal egyre többek számára válik elérhetővé a falak, födém, lábazat, pince vagy tető korszerűsítése, azok hőszigetelése – és egyre többen tervezik is megvalósításukat. Ha a családok a gazdasági számítások szerint megfelelő vastagságú és műszaki paraméterekkel rendelkező polisztirol alapú hőszigetelést választják, akkor a következőkkel számolhatunk. Lássuk a részleteket!
Megéri vastagon?
Ha a megtérülést nézzük, az a beruházás tűnik a leghatékonyabbnak, ahol azonos teljesítmény mellett a legkisebb beruházási költséggel kell számolnunk. Az épületenergetika és annak kérdésköre az elmúlt években népszerű fogalommá vált, nemcsak a szakemberek körében, de a részletekről való döntésben sem nélkülözhetjük hozzáértő segítségüket. Egy családi ház felújítása, energiafelhasználásának csökkentése ugyanis komplex kérdés: át kell tekintenünk a nyílászárók, a homlokzat, a tető, a lábazat állapotát, hogy hol lehet és főleg hol érdemes javítanunk mindezen, sőt a gépészetet sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A jelenleg átlagosan 14-16 cm-es hőszigetelés helyett érdemes inkább a 20-22 cm vastagságban gondolkodni – természetesen anyagminőségtől függően. Ugyanakkor ez nem örökre érvényes méret.
Ez is érdekelhet
Az energiahordozók és a hőszigetelés árának változásával, a fosszilis energiakészletek kimerülése miatt is érdemes korlátoznunk felhasználásukat, mégis a legfontosabb, hogy az épület teljes egészét nézzük. A cél, hogy az épület kevés energiával, homogén módon működjön. A vastagabb hőszigeteléstől sokan annak feltételezett magas ára miatt rettennek meg – tévesen, mert ennek mértékét rendszeresen túlbecsülik! A fix költségek (állványozás, ragasztó, dűbel, vakolat, munkadíj) magas részaránya miatt a kétszer olyan vastag hőszigetelés közel sem kerül kétszer annyiba. Egy azonos épület 10 vagy 20 cm polisztirol hőszigeteléssel történő korszerűsítés között költségkülönbség általában és átlagosan 15-25%, ellenben duplán olyan hatékony – egy sor egyéb előny mellett.
Hogyan forintosítsuk a jobb közérzetet?
Egy átlagos 120 m2 alapterületű, nyeregtetős épület homlokzati hőszigetelése esetében, 16 cm vastag EPS-szigetelőlapokkal tervezve, nagyságrendileg 1,5-2,5 millió forintos költséggel lehet számolni – munkadíjjal együtt. Ezzel azonban nemcsak a fűtési költségeken faraghatunk már az első szezonban – legkevesebb 40% –, hanem a ház belső klímája is egészséges lesz, komfortérzetünk, életminőségünk javul. Ezt ritkán szoktuk forintra átszámolni, az ingatlan értéknövekedését azonban igen, amit akár azonnali nyereségként is elkönyvelhetünk – mivel az energiahatékony lakások magasabb áron és gyorsabban értékesíthetők, mint amelyek még nem estek át a felújításon. Érdemes tehát ingatlaneladás tervezésekor is javítani a lakás hőszigetelését, hiszen egy jobb energetikai besorolású lakóegység – a földrajzi elhelyezkedésétől függően – akár 15%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon.
Az építkezéshez, felújításhoz hasznos kiindulópont lehet a Hőszigetelj a holnapért! oldal, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a költség- és energiahatékony EPS-hőszigetelésről.