Majd ha kész a házunk, kitaláljuk, milyen legyen odabent – gondolják sokan. Pedig ez egy tipikus tévedés. Ha valóban kényelmes, praktikus és ízlésünknek megfelelő lakóhelyre vágyunk, érdemes a külsővel párhuzamosan a belsőt is megtervezni.
Csodás vonalak, nagyvonalú arányok, lenyűgöző épület. Aztán, amikor belépünk és körülnézünk, hatalmas a csalódás. A kívülről tökéletesnek tűnő otthon odabent csupa-csupa kompromisszum.
Alapvető hibák
A reprezentatív íves falak miatt a konyha szinte használhatatlan, a bálterem méretű nappaliban elvész az ülőgarnitúra, rengeteg kihasználatlan teret hagyva maga körül. A sok folyosó, közlekedő értékes négyzetmétereket lop el a hasznos lakótérből. A fürdő túl kicsi, az ajtók miatt nem lehet praktikusan bútorozni a szobákat. Mindez egyszerűen kiküszöbölhető lenne, ha az építészeti tervek és a berendezési alaprajz egyszerre, egymáshoz igazodva készülne el.
Előzzük meg a bajt!
Sokan esnek abba hibába, hogy előbb felépítik a házukat, aztán ha elkészült, akkor kezdenek csak neki - alkalmazkodva a meglévő méretekhez, adottságokhoz - a belső kialakításának. Igaz, hogy az építészek néhány alapvető bútort berajzolnak a tervekbe, ám ez nem jelenti azt, hogy ez a legjobb és a lakók igényeinek leginkább megfelelő berendezés. Érdemes tehát az építészeti rajzok elkészülte után, de még az engedélyeztetés előtt – lakberendezővel vagy önállóan – megtervezni a bútorcsoportok helyét.
Ez is érdekelhet
A jó alaprajz 12 pontban
- Egy lakás beosztása akkor ideális, ha jól elkülöníthetően jelenik meg benne a nappali és az intim zóna. A nappali zónában - ahová a nappali, konyha, étkező, dolgozó, előszoba, vendégvécé, kamra tartozik - töltjük a legtöbb időt napközben, ugyanakkor itt fogadjuk vendégeinket is. Az éjszakai vagy intim zónába sorolható helyiségekben – azaz a felnőtt- és gyerek hálóban, fürdőben, illetve gardróbszobákban – ahogy a neve is mutatja, leginkább csak a lakók tartózkodnak, és inkább csak éjszaka.
- Mivel az éjszakai zóna helyiségeit általában nyugalomban használhatjuk, fontos hogy ezek a szobák minél távolabb kerüljenek a tévétől, a zúgó konyhagépektől, a mindennapok nyüzsgésétől. Érdemes ezt a zónát beltéri ajtóval is zsilipelni.
- Háló, fürdő és gardrób szoros egységet alkotnak, mindenképpen kerüljenek egymás mellé.
- A konyha tervezésekor vegyük figyelembe a bejárattól való távolságot, hiszen nem mindegy, mennyit kell a teli bevásárlószatyrokkal végigcaplatni a lakásban.
- Bár nagy divat, nem minden háztartásban ajánlott az amerikai típusú, azaz a nappalival egy légtérben kialakított konyha. Akik nem tudnak mindig renget tartani, akik gyakran főznek súlyosabb, „szagosabb” ételeket, azoknak nem biztos, hogy ideális ez a megoldás. Ha szeretnénk a konyhát mégis egy térben tudni a nappalival, tolóajtóval vagy egy üvegválaszfallal is hasonló hatást érhetünk el, mégis szeparált helyiségben főzhetünk.
- Fontos, hogy a bútorszigetek közötti közlekedő útvonalakat mindig hagyjuk szabadon. Ugyanilyen lényeges a teraszajtók megközelíthetősége.
- A bejárat közelében legyen a vendégvécé, így a látogatóinknak nem kell az intim zónában lévő családi fürdőbe mennie.
- Kerüljük a sok felesleges folyosót, ami szinte észrevétlenül habzsolja a hasznos négyzetmétereket.
- A hálószoba méretét a tervezett bútorokhoz igazítsuk! A franciaágy legyen két oldalról megközelíthető. Legjobb, ha a fejvéggel a falnak támaszkodik.
- Nélkülözhetetlen a megfelelő mennyiségű gardrób, tárolóhely, melyek lehetőleg az éjszakai zónában koncentrálódjanak. A nappaliban inkább a könyvek, dvd-k elhelyezésére figyeljünk.
- Amíg kicsi a gyerekünk, jobb, ha a szobája nincs nagyon távol a miénktől. Ha éjjel felébred, ne kelljen sokat mászkálnunk. Kamasz gyerekek esetében ez a szabály éppen fordítva igaz.
- Fontos a tájolás is. Amennyiben módunkban áll, nappalinak déli vagy nyugati fekvésű, hálószobának keleti vagy nyugati tájolású helyiséget válasszunk. A gyerekszoba minél világosabb legyen, az északi, hűvösebb oldalra kerülhet a kamra, az elő- vagy a fürdőszoba.
Folytatás Facebook-kal