A rezsiárak növekedésével ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik költséghatékonyabb, fenntarthatóbb és egyszersmind korszerűbb energetikai megoldásokat keresnek. A szolárenergia iránti érdeklődés több mint duplájára nőtt az utóbbi hetekben mind lakossági, mind pedig a vállalati szektorban. Az alábbi cikkünkben összeszedtük a napelemes rendszerekről szóló leggyakoribb tévhiteket, amelyhez szakértői segítséget nyújtott Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.
1. Milyen hatósági engedélyeknek kell utánajárni a telepítés előtt?
A napelemes rendszer telepítéséhez nincs szükség külön építési engedélyre, csupán áramszolgáltatói engedély szükséges hozzá. Fontos azonban tájékozódni az önkormányzat által meghatározott helyi építési szabályzatok és műemlékvédelmi előírások felől, melyek esetleg korlátozhatják vagy akár tilthatják is a napelemes rendszer létesítését, hiszen az módosítja az épület megjelenését.
2. Milyen típusú tetőre, tetőszerkezetre lehet tenni napelemet?
Napelemet ma már gyakorlatilag bárhová tehetünk, ahová süt a nap. Ezt az állítást Kiss Ernő is megerősíti. „A legkülönbözőbb típusú tetőszerkezetekre telepíthető napelem legyen szó ferdetetőről, lapostetőről, ívelt tetőről vagy akár üvegtetőről. Sokan kocsibejáróra, épületek homlokzatára kérik, sőt szabadföldre is. Medencefedésnek is alkalmazhatjuk például uszoda tetejére.” A szakértő szerint van azonban egy fontos szempont, amit mérlegelni kell: bármilyen tetőhéjazatra lehet tenni napelemet, egyedüli kitétel, hogy a tető alkalmas legyen arra, hogy elbírja a napelemek súlyát, ami igen csekély, négyzetméterenként 18-20 kg tartószerkezettel együtt. A leggyakoribb akadály, ha omladozó, öreg tetőszerkezetre szeretne valaki napelemet. Célszerű tehát olyan tetőszerkezetre, tetőhéjazatra felhelyezni, amely a napelemek várható élettartamát ki fogja bírni. Ha időközben mégis hozzá kell nyúlni a tetőhöz, a napelemek le- és felhelyezésének költségével ugyancsak számolni kell.
3. Mi a napelem átlagos élettartama?
A napelemek élettartama körülbelül 30-40 év. Időközben előfordulhat, hogy cserélni kell egy-egy meghibásodott napelemet vagy az invertert, de ez 10-20 évnyi működés után merülhet fel. A rendszer esetleges frissítésével, felújításával érdemes számolni, főleg annak tudatában, hogy a szolárrendszer mögötti technológia is folyamatosan fejlődik, pár év alatt is rohamosan növekszik a teljesítményük. Kiss Ernő kiemelte, hogy öt évvel ezelőtt még a 230-250 wattos napelemek voltak a jellemzőek, ma már a 400-450 wattos teljesítményűek számítanak sztenderdnek.
4. Mi a teendő, ha befedi a hó vagy koszos lesz?
A megkérdezett szakértő szerint érdemes tudni, hogy a téli időszakban a napelem körülbelül az ötödét termeli, mint a legerősebb hónapban, ami rendszerint a májust jelenti. A leggyengébb hónapnak a január tekinthető, ilyenkor éri a legkevesebb sugárzási energia a napelemeket. A téli hónapokban a hó, az év többi időszakában pedig a kosz jelenthet problémát. A hó elfedi a napelemeket, így csökken a megtermelt energia mennyisége. Ha huzamosabb ideig rajta marad a napelemeken a hótömeg, azt érdemes lehúzni, de ha megfelelő a tető meredeksége magától is lecsúszik. A szakszerűen telepített napelemekről a koszt is lemossa az eső. Ehhez azonban tudni kell, hogy a napelemeket 10 fok feletti dőlésszögben helyezik fel a tetőre, ez az úgynevezett öntisztulás határa.
Ez is érdekelhet
5. Mennyibe kerül és mikor térül meg?
Kiss Ernő szerint a rezsicsökkentés szabályainak módosítása után az átlag felett lakossági fogyasztó számára 4-5 év alatt térül meg a napelemes rendszer, még támogatás nélkül is. Egy kW napelemes rendszer ára jelenleg átlagosan 400-500 ezer forint körül mozog.
6. Milyen buktatókra érdemes figyelni?
„Tavalyi évben 35 ezer háztartásba és kisvállalathoz telepítettek tagvállalataink és más vállalkozások napelemes rendszereket. Idén csak az elmúlt hónapban 60-100 ezer közötti igény érkezett a tagvállalatainkhoz. Tömeges az igény mind a pályázatok, mind pedig a rezsiárak növekedése miatt” – állítja a szakértő. Majd hozzáteszi, hogy a 100%-os napelem pályázatokon csak minősített, referenciákkal és szakmai képesítéssel rendelkező cégek indulhatnak. Mivel ezek a cégek olyannyira telítettek, hogy már gyakorlatilag telefonon sem tudnak árajánlatot adni, sajnos előtérbe kerülnek a költségekkel machináló, tudás és tapasztalat nélküli „próbálkozók”.
„Szövetségünkhöz rengeteg panasz érkezik, amelyeknek a döntő többsége nem a napelemek vagy a tartószerkezet minőségét kifogásolják, hanem a kivitelezés minőségét. Éppen ezért érdemes több árajánlatot is kérni és végül egy korrekt árat mondó, honlappal, saját referenciákkal rendelkező, megbízható vállalkozó mellett dönteni még akár úgyis, ha többet kell rá várni. A másik buktatót az áramszolgáltatóknál jelentkező tömeges igény rejti. Azt tapasztaljuk, hogy az ott dolgozó munkatársak is nagyon leterheltek, ami nehezíti az ügyintézés folyamatát. A szokásos 30 napos válaszadási idő helyett most akár fél-egy éves csuszással is számolni kell.”
Egy másik jellemző hiba, amikor a felhasználók használt tárgyakat értékesítő oldalakon próbálnak árajánlatot kérni az ott hirdető vállalkozóktól. Kiss Ernő szerint gyakori probléma, hogy az érdeklődők nem tudják összehasonlítani ezeket a napelemes rendszereket, csupán az árakat nézik. Zárásul azt tanácsolja, hogy egy jól kecsegtető ajánlat esetén mindig érdemes visszaosztani watt/forinttal a megadott árat.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség több mint 300 tagvállalattal rendelkező nonprofit szervezet. A weboldalukon megtalálható kivitelező vállalkozásoktól díjmentesen tudnak az érdeklődők árajánlatot kérni.
Fotó: Pinterest
Folytatás Facebook-kal