Manapság mindenki arra törekszik, hogy házát, lakását szinte a tökéletességig hőszigetelje, ennek érdekében pedig fokozott légzárású nyílászárókat és korszerű építőanyagokat alkalmaz. Azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy ennek is vannak hátrányai.
Hazánkban 2009. január 1-től kötelező az Európai Unió 2002/91. sz. irányelve, mely az épületek épületenergetikai követelményrendszerét és tanúsítását taglalja. A tanúsítványt az új építésű ingatlanról kötelező kiállítani, a régi lakások, házak esetében egyelőre még elnéző az új szabályozás. Utóbbiak esetében a minősítés korszerűsítési javaslatokat tartalmaz.
Az energiamegtakarítás sajnos nem mindig jár együtt a lakóépületek szellőztetésének átgondolásával. A tökéletesen záródó külső nyílászáróknak köszönhetően a lakások zárt rendszerré válnak, ezért a szellőztetés, a légcsere tervezését különös gonddal kell elvégezni.
Azzal, hogy az épületet megfelelően szigeteljük, egyúttal megszüntetjük a szellőztetését. Ha a belső térben keletkező szennyeződéseket, nedvességet nem vezetjük el, komoly problémákat okozhatunk a bent tartózkodóknak, és az épület szerkezeti elemeinek is.Nem mindegy azonban, hogy a szükséges légcserét hogyan oldjuk meg.
A naponta többszöri átszellőztetés hatékony ugyan, de a lakás kihűl, ezáltal jelentős energiaveszteség keletkezik. Általában a pártartalom a legjobb indikátor a levegő szennyezettségi fokának jelzésére, ezért kézenfekvő megoldás szellőztetésre a páratartalommal történő szabályozás.
Ez is érdekelhet
A páraszabályozott szellőzőrendszer elemei a légbevezető elemek, a légelvezető elemek, valamint a hatékony, alacsony energiafelhasználású ventillátorok, melyek működését a lakás mindenkori páratartalma automatikusan szabályozza. Nemcsak új építésű házaknál, hanem régebbi, akár panelépületek felújításakor is jól alkalmazható, sőt jelentős energiamegtakarítást is eredményez. Érdemes olyan szellőzőrendszert választani, melyek napelemmel is kombinálhatók, ezáltal 95-97 százalékkal is csökkenthető az üzemeltetésre fordított energia és költsége.