Életünk nagy részét négy fal között töltjük, ezért fontos, hogy az épületek, amikben tartózkodunk megfelelően legyenek hangszigetelve. A zajcsökkentés fontossága a nyári pihenési és fesztiválszezonban kiemelt szerephez jut, ám az év többi szakaszában sem szabad elfeledkeznünk ennek fontosságáról.
A zaj egy nemkívánatos hanghatás. Minden olyan hangjelenség lehet zaj, ami az egyén tevékenységét, életfolyamatait zavarja (pl. a szomszédnak gyönyörű operaária, nekem a fal túloldalán csak zaj). A túlzott hangerő gátolja a hallást és zavarja a szóbeli kommunikációt, az ebből eredő zaj pedig csökkenti a koncentrálóképességet, képes rossz közérzetet és stresszt okozni. A hosszú időn keresztül hallható vagy ismétlődő zajok káros hatással vannak az ember pszichés, vegetatív és hallószervi működéseire.
Európa országaiban a zajszennyezésben nincs jelentős eltérés, tehát Európa lakossága minden országban nagyjából hasonló zajterhelésnek van kitéve. Így elmondható, hogy Európa – Magyarország – lakosságának majd kétharmadát napi átlagban 55 dB szintű zajterhelés éri, ami már alvászavarokat okoz.
A zajszennyezés megengedett mértékére vonatkozó előírások megadják a zajhatárértékeket, valamint az egyes határoló szerkezetek (helyiség funkciójától függő) hangszigetelési követelményeit is. Ennek ellenére az épületek akusztikai méretezése (ellentétben a hőtechnikai méretezéssel) sajnos ma még nem képezi részét az engedélyezési tervek nagy részének, pedig az akusztikai hibák a kivitelezést követően nem vagy csak nagy költségek árán javíthatóak.
Az épületen kívülről érkező zajok szempontjából a leggyengébb „láncszemnek” a homlokzati nyílászáróktekinthetők. Ezek körültekintő kiválasztása nélkülözhetetlen a belső terek megfelelő zajszigeteléséhez, és például az aszimmetrikus vastagságú üvegezés is előny!
A határoló szerkezetekről általában elmondható, hogy minél nagyobb a testsűrűsége annál jobb a hangszigetelése. Akusztikai szempontból javasolt a nagyobb testsűrűségű szálas szigetelő anyagok használata a homlokzaton, ill. könnyűszerkezetes épületeknél a határoló falakon belül. A szálas szigetelő anyagok igen jó hangelnyelési tulajdonságúak, akőzetgyapot szigetelőanyagok nyílt pórusos szerkezetüknek köszönhetően ideális hangelnyelőként szolgálnak.A hang – mint a levegő mechanikai rezgése – a kőzetgyapot szálain fellépő súrlódás következtében hővé alakul át, így a kőzetgyapot szigetelőanyagok a környezeti zajok, a léghangok (pl. beszéd, környezeti zajok) és testhangok (pl. födémen keletkező kopogó hang) szigetelésére egyaránt alkalmazhatók.
A kívülről érkező zajhatások mellett sokszor az épületen belüli léghangok (áthallás) szempontjából a helytelenül megválasztott vagy kivitelezett szerkezet okozza a problémát. Pedig megfelelő anyagválasztással és persze kivitelezéssel, könnyű szerkezettel is igen jó akusztikai tulajdonságokkal bíró határoló szerkezeteket lehet kialakítani.
Ez is érdekelhet
Épületen belüli kopogó (test)hang elsősorban az egyes épületszintek között helytelenül kialakított lépészaj elleni szigetelés esetén szokott problémát okozni, esetleg a határoló falakba hanglágy anyag beiktatása nélkül befogott, illetve átvezetett szerkezeteknél (pl. társasházak lépcsője, gépészeti csőátvezetések).
A lépéshangszigetelés a többszintes épületekben kiemelten fontos tényező: ezekben a lakótereket elválasztó födém kialakításakor kell figyelni arra, hogy a födém megfelelően legyen hangszigetelve, hogy a járkálás, a bútorok tologatása, vagy az esetleges bulik, otthoni vendéglátás ne zavarja a lakók nyugalmát. A helytelenül kivitelezett lépészaj szigetelés utólag nem javítható, tehát itt érdemes előre gondolkodni!
A lépéshangszigetelés fontos mutatója a szabványos lépéshangnyomásszint. Ez a két helyiséget elválasztó födémszerkezet zajcsökkentő hatásának, pontosabban az alsó helyiségben mérhető zaj meghatározására szolgál.
Kétféle lépéshangnyomásszint ismeretes:
- helyszíni lépéshangnyomásszint - a födémszerkezet alsó oldalán lévő helyiségbe a szerkezeten keresztül, valamint a kerülő utakon lesugárzott zajteljesítmény szintjét jelenti
- helyszíni szabványos lépéshangnyomásszint - ezt az értéket a helyszíni lépéshangnyomásszint korrekciójával kapjuk, attól függően, hogy a vizsgált födém területe hogyan viszonyul egy A0 = 10 m2-es födémterülethez.
Mivel a zaj úgymond hétköznapjaink természetes velejárója – hiszen a forrása lehet a közlekedési eszközöktől kezdve a háztartási gépeken át egészen a szomszédban lakó embertársaink is – ezért elengedhetetlen, hogy kellő figyelmet fordítsunk annak megfelelő módon való kiszűrésére. A nyári buli- és fesztiválszezonban ugyan rendszeresen előtérbe kerül lakásunk, nyaralónk hangszigetelésének kérdése, ám ha jobban belegondolunk, mindig érdemes odafigyelni a nyugodt pihenést biztosító egyik feltétel, a csend biztosítására.
Folytatás Facebook-kal