A kandalló mindig látványos eleme a lakásbelsőnek. Ma a díszítés mellett, jelentős szerepet tölt be, mint környezetbarát és hatékony fűtési módszer.
Szinte mindenki szeret a kandallóban égő tűz látványa mellett pihenni. A meleget és nyugalmat sugárzó kandallót egyre többen választják otthonuk kiegészítő fűtésére. A fával fűthető modern kandallók működése jól szabályozható, tisztán és biztonságosan használhatók. Egyes típusai utólag is könnyen telepíthetők, a hordozható kandallók költözéskor vagy a lakás átalakításakor egyszerűen elmozdíthatók.
Változatos kivitel
Stílusukat tekintve lehetnek klasszikus vonalú, rusztikus, illetve modern kandallók, forma tekintetében, pedig szinte csak a képzeletünk, illetve lakóterünk elrendezése szab határt a lehetséges változatoknak. A különböző kivitelű kandallók között jelentős árkülönbség lehet, néhány százezertől akár több millió forintig.
Működés szempontjából két alapvető kandalló típust különböztethetünk meg:
- a nyílt égésterű kandallót és
- a zárt égésterű kandallót.
A kandalló eredetileg olyan nyitott tűzterű tüzelőberendezés volt, amelynél a felmelegített levegő a füstgázzal együtt – régen hasznosítás nélkül – a szabadba távozott, és a keletkezett hő elsősorban hősugárzással hasznosult. Ezeknek a kandallóknak a fűtőképessége alacsony, hatásfoka legfeljebb 10–15 százalékos lehet, ezeknek a közvetlen közelében is csak vastag bundában lehetett melegedni. A nyílt égésterű kandalló, a működéséhez – égéséhez – szükséges levegőt az adott helyiségből használja, szemben a zárt égésterű kandallóval, amely az égéshez szükséges levegőt a külső környezetből vonja el. Új építésű házakban a zárt égésterű készülékek beépítését javasolják, mert ez műszakilag megfelelő megoldás arra, hogy kandallónk a lakótér levegőjétől függetlenül jól működhessen.
Korszerű tűzterek
Vannak úgynevezett folyton égő kandallók, amelyek ma már jelentős szerepet tölthetnek be otthonunk fűtésében. A tűztérbetét hatékonysága nagyban függ a méretezés pontosságától. A drágább tűzterek öntvényből, az olcsóbbak lemezből készülnek samott borítással, de ez nem jelenti azt, hogy hatékonyabbak is. Egy átlagos kandallóbetét névleges teljesítménye 8–10 kW körül mozog, hatásfoka, pedig 60–70 százalékos lehet, ami jelzi, hogy a közhiedelemmel ellentétben ezek a készülékek fűtésre igenis alkalmasak. A kandallók a nap bármely szakaszában begyújthatók, a meleget szinte azonnal leadják a környezetüknek. Teljesítményük 80 százalékát hőáramlással (konvekciós hőleadással), a fennmaradó részt, pedig sugárzó hővel adják le az üvegen és az építményen keresztül. A korszerű, folytonégő tűzterek 8–10 órás, késleltetett égéssel, kevés tüzelőanyag felhasználása mellett egyenletes meleget adnak a teljes üzemidő alatt.
Ez is érdekelhet
Kandalló kéményből csak a legjobbat
A tökéletes égés alapja a kéményen keresztül történő tökéletes füstgázelvezetés. A legfontosabb, amire nem gondolnak a kandallótulajdonosok, a lakás túlzott szigetelése, illetve a szellőzés hiánya. Lehet bármilyen jó kéményünk, magasságtól, keresztmetszettől, anyagtól függetlenül, megfelelő huzat csak akkor lesz benne, ha az általa kiszívott levegővel azonos mennyiségű friss levegő jut a házba. A most épülő új lakások, házak annyira túlszigeteltek, hogy kandalló építésekor elengedhetetlen a külső térből égési levegő bevezetése, különben a kandalló nem fog jól működni. Egyes elektromos berendezések, például konyhai páraelszívók és központi porszívók, a környezeti légnyomáshoz képest negatív nyomást hozhatnak létre a lakásban. A nem megfelelő szellőzés miatt, a kéményekben füstgáz visszaáramlást hozhatnak létre, és ezzel komoly balesetveszélyt teremthetnek. Bizonyos esetekben beépített ventillátorral is segítik a tökéletesebb égést és a füst gyorsabb távozását, de ez csökkenti a kandalló hatékonyságát.
Kapcsolódó írásaink
Kandallók kora 2. – A kandalló tervezése
Kandallók kora 3. – Tüzelés a kandallóban
Takarékos fűtés cserépkályhával 1. – A cserépkályha reneszánsza
Takarékos fűtés cserépkályhával 2. – Cserépkályha a családi bútordarab
Folytatás Facebook-kal