Már meglévő és újonnan épülő otthonunkban célszerű kiemelt figyelmet fordítanunk a vízszigetelésre.
Az épületek szerkezeteire háromféle formában megjelenő nedvességhatás jelenthet veszélyt. A felszíni, csapadék formájában megjelenő víz, a felszín alatti (pl. talajpára, talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, torlaszvíz vagy a leszivárgó csapadékvíz), illetve az épület funkciójától függő ún. használati víz. Mindhárom hatás ellen a nedvességnek kitett épületrész vízhatlan szigetelésével és a keletkező víz szerkezettől való elvezetésével lehet védekezni.
A kettő módszer együtt hatékony, ezért a megválasztott vízszigetelési és vízelvezetési technológiát egymással összehangoltan kell megtervezni és megépíteni. Többnyire ismerős az, amikor beázunk, vagy beáztatnak minket. Egyik eset sem kellemes és akár többször is előfordulhat, ha nem a megfelelő anyagokat használjuk fel a probléma megoldására. Egy új ház építésekor nem csak pár évre tervezünk, hanem generációkra előre. Fontos az épület időtállósága, és épp ezért az építéskor használt anyagok minősége, azok szakszerű kiválasztása, beépítése. Javasolt minden esetben, hogy a munkát szakemberrel végeztessük. Nem mindegy, hogy milyen szigetelést használunk például a vizes blokkoknál vagy a lakótérben, illetve a picében, garázsban. Az épületekre és azok szigetelésére is léteznek szabványok, melyek előírják a szükséges technikai feltételeket.
A csapadékvizek elleni szigetelés számtalan módja közül a legmegbízhatóbb anyagok - természetesen a napsugárzás káros hatásaitól védetten beépítve - a nagy hagyományokkal rendelkező bitumenes, illetve a könnyű alkalmazhatóságuk miatt kedvelt műanyag (PVC) szigetelő lemezek. Az eső vagy hó formájában lehulló csapadékok, azaz a felszíni vizek elvezetéséről megfelelően lejtetett tetőfelületekkel, és szilárd térburkolatokkal illetve az ezekhez kapcsolódó vonalmentén kialakított ereszcsatornákkal, lefolyó csatornákkal vagy a burkolat síkjába süllyesztett folyókákkal gondoskodhatunk. A tetőn beépített szigetelőlemezeknek ilyenkor a megfelelő hőállóság mellett az épületszerkezetek mozgásából adódó és a kivitelezéskor előforduló mechanikai hatásoknak kell ellenállnia, míg a vízelvezetés elemeinél a szükséges vízelvezetési képesség, a megfelelő lejtés és vízkivezetés mellett, a tisztíthatóság és az esztétikus megjelenés is követelmény. Extra, és a rohamosan terjedő növényzettel telepített tetőkre vonatkozó további követelmény lehet a lehullott csapadékvíz megtartása vagy a felhasznált anyagok gyökérállósága is.
A felszín alatti vízszigeteléseknél elsősorban terhelhetőségük és a tartósságuk miatt a bitumenes lemezszigetelések használata terjedt el. Ezek beépítési formája lehet vízszintes vagy függőleges irányú, ezért a hozzájuk kapcsolódó vízelvezetési technikák is ezek szerint csoportosíthatók. A függőleges felületről történő vízelvezetést felületszivárgók segítségével, a vízszintes irányú víz összegyűjtését és elvezetését pedig felületszivárgó lemezek és szivárgócsövek (draincsövek) együttes alkalmazásával érhetjük el.
Ez is érdekelhet
A komplett rendszereknek ilyenkor a megfelelő vízelvezetési képesség, a tisztántarthatóság és a terhelhetőség követelményének kielégítése mellett a talajszemcsék bemosódását is meg kell akadályoznia és esetenként, pl. lejtős terepen, a jelentkező torlasz- vagy rétegvíz okozta hidrosztatikai nyomást kell megszüntetnie. Ugyanígy felszín alatt mindig jelentkező követelmény a talaj, a talajvíz, és a gyökerek kémiai és biológiai károsító hatásainak való ellenállás képessége. A fent bemutatott nedvességhatások elleni védekezés mellett esetenként a használati vízzel szemben is szigetelni kell. Ez a szigetelés a padlóba beépített összefolyók mellett az igénybevételtől függően műanyag vagy bitumenes kent szigetelés, illetve hagyományos bitumenes lemezszigetelés lehet.
Ha az építés során a vízszigetelés nem kapott elég nagy figyelmet, vagy a kivitelezés minősége nem volt megfelelő, kénytelenek leszünk utólag megoldást találni a problémára. Ehhez nyújt segítséget az utólagos vízszigeteléssel foglalkozó cikkünk.
Folytatjuk...